Népszava, 2018. augusztus (145. évfolyam, 177-202. szám)
2018-08-08 / 183. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA I C 2018. augusztus 8., szerda I TRÜKK Noha a számvevőszék állítja, régóta tud az egészségügy gazdálkodási gondjairól, mégis csak most, a kormány számára megfelelő időpontban kongatta meg a vészharangot. BODA ANDRÁS Rendkívüli elnökségi ülést tart szerdán a Magyar Kórházszövetség az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökének nagy vihart kavart nyilatkozata miatt - erősítette meg lapunknak a szervezet szóvivője. Az ülésig a szövetség egyetlen vezetője sem kívánt nyilatkozni arról, hogy az ÁSZ elnöke, Domokos László a kormánylap Magyar Időknek kijelentette: „Pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok uralkodnak az egészségügy egyes területein.” Az kérdéses, hogy miként reagál majd a szövetség, a szervezet elnökségében ugyanis többségében állami kórházak vezetői vannak. Közben az ÁSZ közleményt adott ki, amelyben fontosnak tartották hangsúlyozni: Domokos László nem egy új jelentést ismertetett, hanem az elmúlt években végzett ellenőrzések összegző tapasztalatait foglalta össze a Magyar Időknek. Ezzel többek között az Emberi Erőforrások Minisztériumának üzenhettek, mert az Emmi jelezte, „tanulmányozni fogja az Állami Számvevőszék vizsgálati eredményét.” Horváth Bálintnak, az ÁSZ kommunikációs vezetőjének felvetettük: noha korábbi jelentések alapján vont mérleget az elnök, azzal egyértelműen új fejezetet nyitott, hogy az „anarchia” és „botrány” szóval jellemezte az egészségügyi szervezetek gazdálkodását. Horváth Bálint szerint ettől függetlenül tény, hogy az ÁSZ évek óta szóvá teszi az ágazatot jellemző súlyos gondokat. Annak viszont örülünk - tette hozzá -, hogy a jelek szerint sikerült a problémákra irányítani a figyelmet. Kérdésünkre, hogyha már hosszú évek óta tudnak ezekről a gondokról, akkor miért csak most beszélt ilyen vehemensen azokról a számvevőszék vezetője, Horváth Bálint azt felelte: „Most kereste meg a Magyar Idők az ÁSZ elnökét.” „Most kereste meg a Magyar Idők az ÁSZ elnökét” indokolta a szóvivő, miért most támadták ilyen keményen a kórházak gazdálkodását „Domokos László most hangulatilag készíti elő a kórházi kancellária-rendszer bevezetését. A kormány célja az, hogy az eddigi helyi mutyik központi kézbe kerüljenek” - idéztük az MSZP közleményét a kommunikációs vezetőnek, aki azonban leszögezte: pártreakciókat nem kommentálnak. Ugyanakkor az ÁSZ tegnap közleményében tette világossá: fontos, hogy az egyes intézményeket és gazdasági társaságokat megfelelő pénzügyi-gazdasági szaktudással irányítsák. - Mindenki számára világos, hogy a magyar kórházak finanszírozása nem megfelelő. Ennyi pénzből a rendszer nem tartható fenn, ugyanakkor a kormány el akarja odázni a strukturális reformokat. Marad egy megoldás,a számvevőszéket felhasználva megpróbálják azt a látszatot kelteni, mintha volna pénz az ágazatban, csak éppen a kórházak nem jól használják fel azt - összegzett lapunk érdeklődésére Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter. - Ezzel egyfelől bűnbakká teszik a kórházi vezetőket, másfelől megnyitják az utat a már korábban is ígért és alighanem megszorításokat hozó pénzügyi felügyelők, kancellárok kinevezése felé. A szakember szerint egyébként ma már olyan súlyos a helyzet az ágazatban, hogy a kommunikációs trükkök is csak ideig-óráig működhetnek, mert az, aki ma bemegy egy kórházba, a saját szemével győződhet meg arról, mennyire nincs pénz az intézmények fenntartására. A kórházak vezetői egyelőre kivárnak - a lapunk által megkeresett igazgatók többsége legalábbis nem akart nyilatkozni az ügyben. - Magunk sem értjük egyelőre az Állami Számvevőszék elnökének nyilatkozatát, ráadásul semmilyen információt nem kapunk, hírzárlatot rendeltek el. Ami viszont biztos: arra csak indulatból lehetne reagálni, hogy nagy általánosságban nevezi botrányosnak az egészségügyi intézmények gazdálkodását, hiszen így még védekezni, cáfolatot kiadni sem lehet - fakadt ki egy kórház orvos igazgatója. Jelzésértékű az is: noha az ÁSZ- elnök egy konkrét intézményt sem nevezett meg, egy dunántúli, megyei kórház főigazgatója azzal hárította el érdeklődésünket: „A mi intézményünk nem érintett az ügyben.” LÁTSZAT Megpróbálnak úgy tenni, mintha lenne pénz az ágazatban INTÉZMÉNYI RACIONALIZÁLÁS KÖKÉNY MIHÁLY egykori egészségügyi miniszter szerint megszorításokat hoznának a kórházi kancellárok Mindenki tehet a természetrombolás ellen FENNTARTHATÓSÁG Kifejezetten laikusoknak és nem fenntarthatósági szakértőknek készült az az elméleti és gyakorlati oktatási csomag, amelynek segítségével kidolgozható az élelmiszer-fogyasztás csökkentésének egyéni és települési terve. A döntéshozók elgondolkodhatnak például azon, hogyan lehetne lerövidíteni térségükben az élelmiszer-ellátási láncot, növelni az élelmiszer-biztonságot, erősíteni a környezetvédelmet, egyben csökkenteni a szegénységet, netán az éhezést. Kitalálhatják, kiket kellene bevonni egy jobb élelmezési lánc kialakításának megszervezésébe, s azt is, mennyire gyorsan lehetne lépni ezek érdekében. A Rusdela (Rural Sustainable Development for Local Actors - Fenntartható vidékfejlesztés a helyi kulcsszereplők és döntéshozók számára) néven futó projektet a magyar Pillangó Fejlesztések (Pro Cserehát Egyesület) munkatársai dolgozták ki egy nemzetközi csapat élén. A civil szervezet az elmúlt években a borsodi Cserehát dombjai között élő, leghátrányosabb helyzetű embereknek már kidolgozott egy biogazdálkodásra épülő programot, de az ország elmaradott térségeiben máshol is sok polgármester tartja a jövő egyik lehetséges fejlődési irányának a helyi agrártermesztés ilyen átalakítását. Miután az ENSZ 2015-ben elfogadta a fenntartható fejlődési célokat, a legtöbb ország, köztük Magyarország is vállalta ezek megvalósítását. Nemzetközi és országos szinten születtek is általános döntések, sőt nagyvállalatok és nagyvárosok is kidolgozták saját fejlesztési programjaikat, ám a falvakkal eddig alig foglalkoztak, pedig a magyar települések túlnyomó többsége ötezer fő alatti község, esetleg kisváros. Az átlagembernek az országos szintű döntésekre kevés befolyása van, nem szólhat bele például abba, hogy meddig használunk olyan szúnyogirtó szert, amitől elpusztulnak a hazai méhek is. Saját életében és falujában azonban mindenki tehet valamit azért, hogy a természet rombolása ne lépje túl a visszafordíthatatlan pusztulás határát. Egy friss példa: öt alföldi település egy fenntartható eseményt szervez, ahol nem termelnek hulladékot, nem adnak műanyag poharat, tányért, szívószálat. Ez másfajta szervezést igényel, mint az eddigi rendezvények, de meg lehet csinálni. A főszervező hölgy félt, hogy azt mondják majd rá: te vagy a „zöld liba”, ezért először 16-18 kamaszt hívott össze, s mivel nekik tetszett az ötlet, a felnőttek már nem mertek ellenkezni. Azt azonban érdemes bekalkulálni, hogy a vidéki lakosság ezekben a kérdésekben lassan változik - figyelmeztetnek a Pillangó-kutatások munkatársai. A vidék fejlesztésével foglalkozó civil szervezet alapvető szemléletváltásra hívja fel a figyelmet. Amikor például a főváros XII. kerületében azt hiszik, az elmaradott borsodi falvakban élőknek komoly Sokan az adományként kapott ruhákkal kénytelenek fűteni segítség egy csomó ócska ruhát összegyűjteni és elvinni egy civil szervezethez, hatalmasat tévednek - mondják az eszköztár kidolgozói. Egyrészt már a helyszínre szállítás megszervezése sem egyszerű, másrészt annyi ruhát kapnak, hogy az ottaniak egy nap ötször át tudnának öltözni. De nem erre használják a csomagokat, hanem sokan ezekkel a ruhákkal, cipőkkel fűtenek, emiatt iszonyatos a légszennyezés ezekben a falvakban. A fenntartható magatartás az lenne, ha egy évig nem költenénk ruhára, a megspórolt pénzen pedig tüzelőt vennénk egy kiválasztott családnak. GULYÁS ERIKA FOTÓ: SHUTTERSTOCK LEHETŐSÉGEK A helyi agrártermesztés biogazdálkodássá való átalakítását kitörési pontnak tartják a polgármesterek Közös termesztés az éhezés ellen A Pillangó Fejlesztések (Pro Cserehát Egyesület) helyi vegyszermentes zöldségtermelést meghonosító Pro Lecsó programja azonnali megoldást kínál az éhezőknek. Aki bekapcsolódik a közös kertben szervezett zöldségtermesztésbe, az nemcsak a megtermelt élelmiszerből viheti haza a saját részét, hanem a felesleg eladásából szerzett jövedelemből is részesedik. Együtt dolgozik a kertben roma és nem roma, közösség formálódik, nő az elfogadás. Télen pedig megtanulják azt is, mit kell tenni a földdel, hogy még több termést adjon, vagy hogy miért veszélyesek a vegyszerek.