Népszava, 2018. november (145. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-02 / 254. szám
2 NÉPSZAVA 2018. november 2., péntek Sargentini legyűri Orbánt FELMÉRÉS Másfél hónap alatt sem tudta meggyőzni a Fidesz a magyarokat arról, hogy a szeptember közepén az Európai Parlamentben (EP) elfogadott Sargentini-jelentés a „bevándorláspártiak bosszúja” Magyarország ellen. Sőt, egyre többen gondolják azt, hogy a jelentés a magyar kormányt, és nem Magyarországot ítéli el, illetve jelentősen emelkedett szeptemberhez képest azok száma, akik azt állították, hogy megszavazták volna a jelentést - derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, a szeptemberi hasonló felmérést megismétlő kutatásából, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából készítettek. Míg szeptemberben a válaszadók 51, most 54 százaléka gondolja, hogy a jelentés a kormányt ítéli el, bár többen vannak azok is (34 százalék), akik szerint Magyarország került az EP célkeresztjébe. Arra a kérdésre, hogy „Ön megszavazta volna a Sargentini-jelentést?” szeptemberben a válaszadók 44 százaléka mondott igent, most már 51. Míg szeptemberben a Fidesz híveinek 8 százaléka szavazta volna meg a jelentést, most minden ötödik fideszes (20 százalék) így gondolkodik. Részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben. NÉPSZAVA Judith Sargentini jelentését nemcsak baloldaliak, hanem néppárti képviselők is támogatták LAPSZÉL Történelemkönyvet kapott Juncker Molnár Miklós Magyarország rövid története című, angol nyelvű könyvét küldte el ajándékba Jean- Claude Junckernek Újhelyi István (képünkön) EP-képviselő - írta az Index. A szocialista politikus ezzel szeretne segíteni az Európai Bizottság elnökének, hogy jobban megismerje a közép-európai múltat, és ne tegyen olyan kijelentéseket, amelyekkel botrányt kelt Magyarországon. Juncker múlt kedden szólalt föl az Európai Parlamentben, és az ülés díszvendégének, a román köztársasági elnöknek szeretett volna a kedvében járni, amikor azt mondta: a közelgő december 1-jei román nemzeti ünnep (amikor Erdélyt Romániához csatolták - a szerk.) nemcsak a román, de az európai történelem nagy pillanata is. NÉPSZAVA Puzsér belemenne az előválasztásba Mégsem utasítja el az ellenzéki előválasztást Puzsér Róbert, aki indulni akar a főpolgármesteri posztért. Feltétele például, hogy nyílt vitákon mérkőzzenek meg a jelöltek. Internetalapú szavazást szeretne: fontosnak tartja, hogy „ne az MSZP és a DK törzsgárdája döntsön” Tarlós István kihívójáról. Amúgy nem hisz abban, hogy összejön az előválasztás. NÉPSZAVA FOTÓ: EP BELFÖLD Fantomhadsereg épül FRONTVONAL Félő, hogy a benyújtott javaslatnak megfelelő átszervezéssel tovább csökken az eddig is hiányos civil kontroll. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindössze annyi magyarázatot kaptunk, hogy eleget kell tenni a megnövekedett feladatoknak - mondta Vadai Ágnes kérdésünkre, hogy a kormány mivel indokolta a lépést. Az ellenzéki politikus „elképesztőnek” nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról a kormány nem ad tájékoztatást. Az említett adatok ugyanis létszámkeretet tartalmaznak, nem a pontos létszámot rögzítik. Vadai hiába kérdezte erről a közigazgatási államtitkárt, még bizottsági zárt ülésen sem kapott információt. A hivatalos válasz alapján csak a vezérkari főnök adhat tájékoztatást. „A baloldali kormányzás idején ez elképzelhetetlen lett volna” -jegyezte meg. A DK-s politikus biztosra veszi, hogy a mostani létszámkeret sincs feltöltve, becslése szerint ennél legalább 5 ezerrel, de az is lehet, hogy 8 ezerrel kevesebben vannak állományban. „A kormány Patyomkin-hadsereget épít” - jelentette ki a látszatvalóságként megteremtett Patyomkin-falu mintájára Vadai Ágnes. Elmondása szerint a súlyos létszámhiányt bizonyítja, hogy amikor a kormány katonákat akart kirendelni a déli határ védelmére, végül kénytelen volt tartalékosokat odavezényelni. A létszámkeret emelésének költségvonzatairól sem esett szó - folytatta. Pedig, ha a kormány valóban majdnem 8 ezerrel akarja növelni a hivatásos katonák számát, az rengeteg pénzbe kerül - mondta Vadai. A honvédelmi bizottság jövő héten tart ülést, de a téma nem szerepel napirenden. Az állapotokat jól jellemzi, hogy a kormány két utasszállító Airbus repülőgépet vett a honvédségnek, ám augusztus végén az iraki magyar katonai kontingens váltását mégsem ezzel, hanem egy Ukrajnából bérelt géppel bonyolították le. Vadai Ágnes közleménye szerint arra az írásbeli kérdésre, hogy ezt miért nem az új géppel tették, Benkő Tibor honvédelmi miniszter közölte: azért, mert a repülési és üzemeltetési tapasztalatok megszerzéséig a gép csak korlátozott számú személyt szállíthat. „Micsoda véletlen, ezen tapasztalatok megszerzése előtt Orbán Viktor július 18-án Izraelbe, valamint 23-án Montenegróba látogathatott a repülőgéppel” - kommentálta a miniszter magyarázatát Vadai Ágnes. Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Hon Vadai Ágnes szerint a létszámhiányt bizonyítja, hogy végül a déli határ védelmére is tartalékosokat vezényeltek védség új szervezeti rendjének kialakításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett a HM és a honvédség irányításának szétválasztásáról rendelkezik. A távirati iroda ismertetése szerint a lényeg: a miniszter csak irányítaná a honvédséget, a honvédség parancsnoka pedig vezetné. A Magyar Honvédség katonai vezetése kiválna a HM-ből, a honvédség felső szintű vezető szerveként, önálló szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem lenne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazgatási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorolna a honvédség felett. „Értelmezhetetlen, hogy az integrációt miért akarják megszüntetni. Félő, hogy az eddig is hiányos civil kontroll tovább csökken” - hangsúlyozta Vadai Ágnes. A szervezeti átalakítással összefüggésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kategóriaként jelenne meg a honvédelmi alkalmazott. A kiképzett tartalékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztjelölti szolgálatot teljesítő férfiakkal. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN ÁTALAKÍTÁS Benkő Tibor javaslata következtében a miniszter csak irányítaná a honvédséget, a honvédség parancsnoka pedig vezetné 50 évre nő a behívhatósági korhatár Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint figyelembe kell venni a Magyarországra is jellemző népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkenésével jár. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkötelezettség alapján behívhatók számát. A miniszter kedden este az állami tévében elmondta, hogy még az idén több szerződést kötnek a Magyar Honvédség fejlesztése keretében. Novemberben további terepjárók érkeznek, és már az idén néhány ezer új, Magyarországon előállított, összeszerelt kézi fegyvert tudnak a katonák kezébe adni. Céljuk az, hogy ne csak katonákat, hanem rendőröket is Magyarországon gyártott fegyverekkel szereljenek fel. A 24.hu közben arról írt, hogy 3,7 milliárd forintért rendel nyári gyakorlóruhákat a honvédség. Orbánt követte az osztrák kancellár BÉCS Az Európai Unió tagállamai közül - Magyarország után másodikként - Ausztria sem írja alá az ENSZ globális migrációs csomagját a decemberben Marokkóban tervezett találkozón - közölte az osztrák alkancellár. Heinz-Christian Strache - aki a Néppárttal közösen kormányzó szélsőjobboldali szabadságpárt (FPÖ) vezére is - közölte, hogy az ENSZ csomagja ellentétes az osztrák kormány programjával. A hírnek pártja örült hangosan, a nemzeti szuverenitást és a külső befolyási kísérlet elutasítását hangoztatva. Sebastian Kurz kancellár nem volt jelen a távolmaradásról döntő kormányülésen, Karintiában az árvízi pusztítást tekintette meg, de utóbb ő is helyeselte. Az ellenzéki szociáldemokrata párt nevében Andreas Schieder, a párt európai frakcióvezetői posztjának várományosa bírálta a kormányt. Megemlítette, hogy Sebastian Kurz még külügyminiszterként részt vett a 2016. szeptemberben indított csomag kidolgozásában. Felhozta, hogy Bécs több ENSZ-intézménynek ad otthont, a szembefordulás a szervezettel egyáltalán nem segíti, hogy az osztrák főváros továbbra is a világszervezet kiválasztottja legyen. Az osztrák állami rádió megszólaltatta a grazi egyetem népvándorlással foglalkozó tanszékének vezetőjét, Wolfgang Benedeket, aki szintén nemtetszésének adott hangot. Mint mondta, önkéntes megállapodásról van szó, Marokkóban nem kell majd semmit aláírni, csupán arról nyilatkozni, hogy az adott ország részt vesz-e a kidolgozott migrációs program végrehajtásában (a csomagot anno 193 ország támogatta). A professzor szerint jobb benne lenni valamiben, mint sem, kívül maradás esetén ugyanis elvész a beleszólás lehetősége. Csalódottságának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki reméli, hogy tud még tárgyalni a döntésről a kancellárral. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS) ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK TÁVOZÁS Sebastian Kurz osztrák kancellár a magyar miniszterelnök nyomában