Népszava, 2018. november (145. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-02 / 254. szám

2 NÉPSZAVA 2018. november 2., péntek Sargentini legyűri Orbánt FELMÉRÉS Másfél hónap alatt sem tudta meggyőzni a Fidesz a magyarokat arról, hogy a szep­tember közepén az Európai Parla­mentben (EP) elfogadott Sargenti­­ni-jelentés a „bevándorláspártiak bosszúja” Magyarország ellen. Sőt, egyre többen gondolják azt, hogy a jelentés a magyar kormányt, és nem Magyarországot ítéli el, illetve jelentősen emelkedett szeptem­berhez képest azok száma, akik azt állították, hogy megszavazták vol­na a jelentést - derült ki a Publicus Intézet legfrissebb, a szeptemberi hasonló felmérést megismétlő ku­tatásából, amelyet a Vasárnapi Hí­rek megbízásából készítettek. Míg szeptemberben a válaszadók 51, most 54 százaléka gondolja, hogy a jelentés a kormányt ítéli el, bár töb­ben vannak azok is (34 százalék), akik szerint Magyarország került az EP célkeresztjébe. Arra a kér­désre, hogy „Ön megszavazta volna a Sargentini-jelentést?” szeptem­berben a válaszadók 44 százaléka mondott igent, most már 51. Míg szeptemberben a Fidesz híveinek 8 százaléka szavazta volna meg a jelentést, most minden ötödik fide­­szes (20 százalék) így gondolkodik. Részletek a szombaton megjelenő Vasárnapi Hírekben. NÉPSZAVA Judith Sargentini jelentését nem­csak baloldaliak, hanem néppárti képviselők is támogatták LAPSZÉL Történelemkönyvet kapott Juncker Molnár Miklós Magyarország rö­vid története című, angol nyelvű könyvét küldte el ajándékba Jean- Claude Junckernek Újhelyi István (képünkön) EP-képviselő - írta az Index. A szocialista politikus ez­zel szeretne segíteni az Európai Bizottság elnökének, hogy jobban megismerje a közép-európai múl­tat, és ne tegyen olyan kijelenté­seket, amelyekkel botrányt kelt Magyarországon. Juncker múlt kedden szólalt föl az Európai Par­lamentben, és az ülés díszvendé­gének, a román köztársasági el­nöknek szeretett volna a kedvében járni, amikor azt mondta: a közelgő december 1-jei román nemzeti ün­nep (amikor Erdélyt Romániához csatolták - a szerk.) nemcsak a román, de az európai történelem nagy pillanata is. NÉPSZAVA Puzsér belemenn­e az előválasztásba Mégsem utasítja el az ellenzéki elő­választást Puzsér Róbert, aki indul­ni akar a főpolgármesteri posztért. Feltétele például, hogy nyílt vitá­kon mérkőzzenek meg a jelöltek. Internetalapú szavazást szeretne: fontosnak tartja, hogy „ne az MSZP és a DK törzsgárdája döntsön” Tar­lós István kihívójáról. Amúgy nem hisz abban, hogy összejön az elő­választás. NÉPSZAVA FOTÓ: EP BELFÖLD Fantomhadsereg épül FRONTVONAL Félő, hogy a benyújtott javaslatnak megfelelő átszervezéssel tovább csökken az eddig is hiányos civil kontroll. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Mindössze annyi magyarázatot kaptunk, hogy eleget kell tenni a megnövekedett feladatoknak - mondta Vadai Ágnes kérdésünkre, hogy a kormány mivel indokolta a lépést. Az ellenzéki politikus „elképesztőnek” nevezte, hogy a honvédség tényleges létszámáról a kormány nem ad tájékoztatást. Az említett adatok ugyanis lét­számkeretet tartalmaznak, nem a pontos létszámot rögzítik. Vadai hiába kérdezte erről a köz­­igazgatási államtitkárt, még bizott­sági zárt ülésen sem kapott infor­mációt. A hivatalos válasz alapján csak a vezérkari főnök adhat tájé­koztatást. „A baloldali kormányzás idején ez elképzelhetetlen lett vol­na” -jegyezte meg. A DK-s politikus biztosra veszi, hogy a mostani létszámkeret sincs feltöltve, becslése szerint ennél legalább 5 ezerrel, de az is lehet, hogy 8 ezerrel kevesebben vannak állományban. „A kormány Patyom­­kin-hadsereget épít” - jelentette ki a látszatvalóságként megteremtett Patyomkin-falu mintájára Vadai Ágnes. Elmondása szerint a súlyos létszámhiányt bizonyítja, hogy amikor a kormány katonákat akart kirendelni a déli határ védelmére, végül kénytelen volt tartalékosokat odavezényelni. A létszámkeret emelésének költségvonzatairól sem esett szó - folytatta. Pedig, ha a kormány való­ban majdnem 8 ezerrel akarja nö­velni a hivatásos katonák számát, az rengeteg pénzbe kerül - mondta Vadai. A honvédelmi bizottság jövő héten tart ülést, de a téma nem sze­repel napirenden. Az állapotokat jól jellemzi, hogy a kormány két utasszállító Airbus repülőgépet vett a honvédségnek, ám augusztus végén az iraki ma­gyar katonai kontingens váltását mégsem ezzel, hanem egy Ukraj­nából bérelt géppel bonyolították le. Vadai Ágnes közleménye sze­rint arra az írásbeli kérdésre, hogy ezt miért nem az új géppel tették, Benkő Tibor honvédelmi minisz­ter közölte: azért, mert a repülési és üzemeltetési tapasztalatok meg­szerzéséig a gép csak korlátozott számú személyt szállíthat. „Mi­csoda véletlen, ezen tapasztalatok megszerzése előtt Orbán Viktor jú­lius 18-án Izraelbe, valamint 23-án Montenegróba látogathatott a re­pülőgéppel” - kommentálta a mi­niszter magyarázatát Vadai Ágnes. Benkő Tibor honvédelmi mi­niszter szerdán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Hon­ Vadai Ágnes szerint a létszám­hiányt bizonyít­ja, hogy végül a déli határ védel­mére is tartalé­kosokat vezényel­tek védség új szervezeti rendjének ki­alakításáról szóló javaslatot, amely egyebek mellett a HM és a honvéd­ség irányításának szétválasztásáról rendelkezik. A távirati iroda ismer­tetése szerint a lényeg: a minisz­ter csak irányítaná a honvédséget, a honvédség parancsnoka pedig vezetné. A Magyar Honvédség ka­tonai vezetése kiválna a HM-ből, a honvédség felső szintű vezető szerveként, önálló szervezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem lenne a Magyar Honvéd­ség része, tisztán központi állam­­igazgatási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorolna a honvédség felett. „Értelmezhetetlen, hogy az integrációt miért akarják meg­szüntetni. Félő, hogy az eddig is hiányos civil kontroll tovább csök­ken” - hangsúlyozta Vadai Ágnes. A szervezeti átalakítással össze­függésben pontosítják a Magyar Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályozást is, új kate­góriaként jelenne meg a honvédel­mi alkalmazott. A kiképzett tarta­lékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, honvéd tisztjelölti vagy altisztje­­lölti szolgálatot teljesítő férfiakkal. NÉPSZAVA FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN ÁTALAKÍTÁS Benkő Tibor javaslata következtében a miniszter csak irányítaná a honvédséget, a honvédség parancsnoka pedig vezetné 50 évre nő a behívhatósági korhatár Benkő Tibor honvédelmi miniszter szerint fi­gyelembe kell venni a Magyarországra is jel­lemző népességfogyást, amely a hadköteles korú férfiak számának folyamatos csökkené­sével jár. Emiatt tíz évvel, 50 évre növelnék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megköze­lítőleg 850 ezer emberrel növelnék a hadkö­telezettség alapján behívhatók számát. A miniszter kedden este az állami tévében elmondta, hogy még az idén több szerződést kötnek a Magyar Honvédség fejlesztése keretében. Novemberben további terepjá­rók érkeznek, és már az idén néhány ezer új, Magyarországon előállított, összeszerelt kézi fegyvert tudnak a katonák kezébe adni. Céljuk az, hogy ne csak katonákat, hanem rendőröket is Magyarországon gyártott fegyverekkel szereljenek fel. A 24.hu közben arról írt, hogy 3,7 milliárd forintért rendel nyári gyakorlóruhákat a honvédség. Orbánt követte az osztrák kancellár BÉCS Az Európai Unió tagállamai közül - Magyarország után máso­dikként - Ausztria sem írja alá az ENSZ globális migrációs csomag­ját a decemberben Marokkóban tervezett találkozón - közölte az osztrák alkancellár. Heinz-Chris­­tian Strache - aki a Néppárttal közösen kormányzó szélsőjobbol­dali szabadságpárt (FPÖ) vezére is - közölte, hogy az ENSZ csomag­ja ellentétes az osztrák kormány programjával. A hírnek pártja örült hangosan, a nemzeti szuverenitást és a külső befolyási kísérlet eluta­sítását hangoztatva. Sebastian Kurz kancellár nem volt jelen a távolma­radásról döntő kormányülésen, Ka­­rintiában az árvízi pusztítást tekin­tette meg, de utóbb ő is helyeselte. Az ellenzéki szociáldemokrata párt nevében Andreas Schieder, a párt európai frakcióvezetői posztjának várományosa bírálta a kormányt. Megemlítette, hogy Sebastian Kurz még külügyminisz­terként részt vett a 2016. szeptem­berben indított csomag kidolgo­zásában. Felhozta, hogy Bécs több ENSZ-intézménynek ad otthont, a szembefordulás a szervezettel egy­általán nem segíti, hogy az osztrák főváros továbbra is a világszervezet kiválasztottja legyen. Az osztrák állami rádió megszó­laltatta a grazi egyetem népván­dorlással foglalkozó tanszékének­­ vezetőjét, Wolfgang Benedeket, aki szintén nemtetszésének adott han­got. Mint mondta, önkéntes meg­állapodásról van szó, Marokkóban nem kell majd semmit aláírni, csu­pán arról nyilatkozni, hogy az adott ország részt vesz-e a kidolgozott migrációs program végrehajtásá­ban (a csomagot anno 193 ország támogatta). A professzor szerint jobb benne lenni valamiben, mint sem, kívül maradás esetén ugyanis elvész a beleszólás lehetősége. Csalódott­ságának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság el­nöke is, aki reméli, hogy tud még tárgyalni a döntésről a kancellár­ral. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS) ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK TÁVOZÁS Sebastian Kurz osztrák kancellár a magyar miniszterelnök nyomában

Next