Népszava, 2019. február (146. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-14 / 38. szám

MELLÉKLET Nyitott mondat Nyolcvanéves korában elhunyt Tandori Dezső Kossuth-díjas író, költő NÉPSZAVA Szociáldemokrata napilap • Alapítva: 1873-ban 2019. február 14., csütörtök 146. évfolyam, 38. szám www.nepszava.hu nepszava@nepszava.hu Ára: 310 forint „A nem megfoghatóság adta a versei igazi erejét” 12. oldal Oktatási kudarcok után itt a teljes újratervezés EMBERKISÉRLET Totális csőd a szakképzési reform - látta be a kormány. A Palkovics-tárca ismét nekifut, ezúttal emelik a tankötelezettség korhatárát. JUHÁSZ DÁNIEL Tizenhét évre emelné a tanköte­lezettség korhatárát a Szakképzés 4.0 című, lapunk birtokába jutott háttéranyag szerint a kormány. Ez­zel a lépéssel az Orbán-kabinet el­ismerné azt, amire az utóbbi nyolc év alatt számos szakértő intette: hiba volt a korhatár 16 évre csök­kentése. Az Innovációs és Tech­nológiai Minisztérium (ITM) által kidolgozott dokumentum szerint az elmúlt évtizedben folyamato­s legsúlyosabb problé­ma a kompetenciahiány és a lemorzsolódás­ban veszített népszerűségéből a középiskolai szakmai képzés. Csak a legutóbbi három esztendőben tízezerrel csökkent az adott isko­latípusban tanuló diákok létszáma, és az előrejelzés szerint a trend a jövőben is folytatódik. A kormány által eddig még nem tárgyalt tervezet pontokba szedve sorolja a szükséges reformlépése­ket. Az azonban világosan kiolvas­ható az anyagból, hogy a Palkovics László vezette ITM hogyan képzeli el a szakképzés jövőjét. A szerzők súlyos problémaként említik az általános iskolából érkező diákok kompetenciahiányait és a lemor­zsolódást. Ebből adódóan az egyik legfontosabb beavatkozási pont­nak a tankötelezettség rugalma­sabb szabályozását, a végzettség nélküli iskolaelhagyás valós idejű nyomon követését tartják. A javas­lat szerint a korhatárt 17 évre emel­nék, vagy legalább egy részszakké­pesítés megszerzéséhez kötnék az oktatás befejezését. FOLYTATÁS A 3. OLDALON HOLNAP 17 éves korig kell újra iskolába járni FOTÓ: TÓTH GERGŐ ORBÁN JOBBAN TUDTA Most mégis korrigálnia kell Indul az EP-választási kampány JÓSLATOK Tizenhárom fideszes, négy baloldali és négy független képviselője lesz Magyarországnak a következő Európai Parlamentben - legalábbis ezt jósolta az amerikai Politico európai kiadásának leg­utóbbi felmérése. A jelenlegi állás alapján a Zöldeket erősítő LMP, va­lamint a liberálisokhoz csatlakozó Momentum egyetlen mandátumot sem szerez. A májusi EP-választások után nemzetközi viszonylatban is ala­posan átrendeződnek az erőviszo­nyok: az Európai Néppárt (EPP) - melynek a Fidesz is tagja - meg­gyengülve ugyan, de továbbra is a legnagyobb frakció maradhat, náluk is nagyobb vérveszteségre számíthatnak a szocialisták. A li­berálisok viszont a harmadik hely­re erősödhetnek, a voksolás nagy nyertesei pedig az euroszkeptikus, radikális erők lehetnek, melyek a negyedik helyre jöhetnek fel, ko­moly befolyást szerezve a döntés­hozásban. Májusig persze még sok minden történhet, a kampány még csak a következő hetekben indul majd be igazán. Az Európai Parla­ment is csak hétfőtől teszi közzé hivatalos prognózisait, amelyek segítségével kéthetente, majd a hajrában már hetente frissítve kö­vethetjük nyomon Európa-szerte a választási hajlandóságot. RÉSZLETEK A 8. OLDALON PARLAMENTI PATKÓ Az előrejelzés szerint magyar részről a Fidesznek jut a legnagyobb szelet Baba nélkül kamatossá válik az asszonyhitel 6. oldal Elios-ügyben eltűnt egy feljelentés LÁMPALÁZ Az Elios-beruhá­­zásokat érintő tételeket is vis­­­szavontak a brüsszeli elszámolás­ból - ismerte el lapunk kérdéseire a kormány. Ingeborg Grässle, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke a Népszavának erről úgy fogalma­zott: „Bölcs döntés, amely megold­ja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Az ügyészség közben „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Bene­dek, a Párbeszéd EP-képviselője tett a hatóságok bűnpártoló maga­tartása miatt. RÉSZLETEK A 4. OLDALON Tiborcz Istvánt tehermentesíti a magyar állam­­igazgatás összes lépése Burjánzó biztosok az űrtől Dubajig POSZTOK A minisztériumi és háttérintézményi leépítések mel­lett hiába ígért Orbán Viktor pu­ritán kormányzást, a miniszteri és kormánybiztosok, miniszterelnöki megbízottak száma igencsak meg­szaporodott. Tavaly novemberben még „csak” 41 ilyen pozíció volt, jelenleg már 89 van. A legtöbben a Miniszterelnökségen és az em­­berierőforrás-tárcánál kaptak feladatot. Van biztosuk a Dubaji Világkiállítás magyar megjelenésé­vel kapcsolatos diplomáciai felada­toknak, ahogy az űrkutatásnak is. Mindez havi 100 millió forintjukba kerül az adófizetőknek. CIKKÜNK A 3. OLDALON Földre kényszerített miskolci sztrájkolók MUNKABESZÜNTETÉS Puska­poros hangulat alakult ki a sztrájk kezdetekor a Miskolci SEGA Hun­gary Kft. üzemében. Mint Janik Tamás, az Életre Tervezett Munka­­vállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSZ) elnöke fogalmazott: a helyzet drámai, időnként lincshan­­gulat alakult ki a megalázó körülmé­nyek miatt. A dolgozókat beterelték egy raklapokkal körülvett területre, semmilyen ülőalkalmatosságot, se asztalt nem biztosítottak. A sztrájk kezdete előtt egy 20 pontos lis­tát adott át a sztrájkbizottságnak a munkáltató, amiből legalább 10 ellenkezik a sztrájktörvénnyel - mondja jogérzékére hivatkozva az ÉTMOSZ vezetője. FOLYTATÁS AZ 5. OLDALON EMBERTELEN BÁNÁSMÓD 1 JANIK TAMÁS Az ÉTMOSZ elnöke szerint a helyzet drámai, időnként a lincshangulathoz közelítő volt

Next