Népszava, 2020. február (147. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-14 / 38. szám
Robbant az árbomba az INFLÁCIÓ A drágulás üteme 4,7 százalékra ugrott, ami európai rekord. Leginkább az élelmiszerek ára nőtt. A jegybanknak lépnie kell. PAPP ZSOLT Visszatekerték az idő kerekét a boltokban, januárban 4,7 százalékkal emelkedtek az árak. Legutóbb ilyen magas inflációt 2012-ben mértek. Úgy tűnik, az elmúlt hónapokban egyre kevésbé tudta a jegybank az inflációs folyamatokat kézben tartani: tavaly már éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, decemberben négy százalékra ugrott a drágulás üteme. Ilyen előzmények után januárra az elemzők 4,3-4,4 százalékos 12 havi inflációt vártak. Ezek után robbant tegnap a bomba, januárban az áremelkedés üteme 4,7 százalékra ugrott, ami minden bizonnyal európai rekord. A januári drágulásért elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok árai voltak a felelősek, de meglepő módon a postai szolgáltatások, a szerencsejáték és a lakbér is jelentősen drágult az előző év januárjához képest. Az élelmiszerek átlagosan 6,9 százalékkal drágultak, de a sertéshús 27,6 százalékkal kerül többe, húsz százalék feletti árnövekedést mértek a gyümölcsöknél, tíz százalékot meghaladóan drágultak a felvágottak, valamint a zöldségfélék is. A 4,7 százalékos infláció és a 340 forintos rekorddrága euró már a jegybanknak is sok volt, az MNB alelnöke tegnap nyugtatni kezdte a piacot. Nagy Márton alelnök szavait a piac szóbeli beavatkozásként értékelte, aminek hatására erősödni kezdett a forint, az euró ára 336,9 forintig esett. A januári magas inflációban egyértelműen közrejátszott a gyenge forint is. A jegybank azonban továbbra sem akar kamatot emelni. FOLYTATÁS A 2. OLDALON FOTÓ: NÉPSZAVA PIAC A sertéshús 27,6 százalékkal kerül többe Finkelsteintől Borsodig FESZÜLTSÉG Márciusban indul az új nemzeti konzultáció - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tegnap. A pontos kérdések még nem ismertek, de a témák igen, köztük lesz például a gyöngyöspatai romák kártérítési ügye is. Krekó Péter, a Political Capital vezetője úgy vélekedett: kormányon lévő pártok ritkán szoktak ilyen nyíltan egy kisebbség ellen uszítani, egyértelmű a Fidesz radikalizálódása, bevezették a „Finkelstein-béta verziót”. Míg a kormány szítja a feszültséget, addig Borsodbóta megmutatta, lehet másként is: integrációs program révén nyolc cigány család költözhetett új házba. RÉSZLETEK AZ 5. OLDALON BORSODBÓTA Nyolc cigány család új házba költözött, és ebből az egész falunak haszna lesz FOTÓ: BÉRES MÁRTON Orbán: Ha mindenki kopogtatna, szép volna az élet VIZIT - Arra kell számítani, hogy egyre növekedni fog a migrációs nyomás a déli határon, egyre többen és egyre szervezettebben érkeznek, ahogy javul az időjárás - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Röszkén, ahol Peter Pellegrini szlovák kormányfővel megtekintette a határkerítést. A miniszterelnök sajtónyilatkozatában kiemelte: itt nemcsak a magyar, hanem a szlovák határt is védik. - Európában tilos ezt mondani, de ez egy „megszervezett invázió” - jelentette ki. - Most százezer migráns szeretne bejutni Európába, ők a balkáni útvonalon vannak. A határ nincs lezárva, ha valaki be akar lépni Magyarország területére, „bekopogtat”, elmondja, mit szeretne, jegyzőkönyvet vesznek fel, lefolytatnak egy eljárást. Aki ezt az utat választja, annak a tranzitzónában kell várnia a jogi eljárás végéig, addig kap ellátást, és kedvező elbírálás esetén beléphet, máskülönben el kell hagynia a zónát, amely Magyarország felé zárt, Szerbia felé pedig nyitott - magyarázta. „Ha mindenki így viselkedne, szép lenne az élet”, de a többség nem ezt teszi, hanem illegális utat választ. MTI SZEMLE Orbán magyaráz, Pellegrini hallgat Hitelbe hajszolt főváros: kész a büdzsé tervezete KÖLTSÉGVETÉS A korábbiaktól eltérően a fővárosi képviselők akkor kapják ma kézhez a 2020-as költségvetés tervezetét, amikor a budapestiek számára is elérhetővé válik az önkormányzat honlapján. Az is eltér az előző évektől, hogy a közgyűlés ülése előtt a költségvetési bizottság mellett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja a tervezetet. - Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába - mondta lapunknak Kiss Ambrus büdzséért felelős általános főpolgármester-helyettes. Kitért rá: olyan szűkre szabták a főváros mozgásterét, hogy 2023-ig lehívná az Európai Beruházási Bank (EIB) 99 milliárdos hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot. (A Tarlós-korszakban 2015 és 2019 között saját szabad források híján 113 milliárd hitelt vett fel a város beruházásokra, például a 3-as metróra.) 2020-ban működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd jut. A költségvetés kiadási főösszege így 415 milliárd forint, 30 milliárd forinttal több, mint 2019-ben volt. A város működtetése csaknem 18 milliárddal kerül többe az idén. Az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi főösszeg is 415 milliárd forint. FOLYTATÁS A 3. OLDALON Félresiklott a brit kormányátalakítás MINISZTERCSERÉK Váratlan fordulattal zárult a brit miniszterelnök tervezett kormányátalakítása. A média vérfürdőre számított - a kiszivárgott hírek szerint a múlt heti kabinetülésen Dominic Cummings miniszterelnöki főtanácsadó baljóslatban úgy búcsúzott, hogy „legközelebb a résztvevők fele már nem lesz itt”. Tegnap azonban kiderült, hogy Boris Johnson kevésbé drámai átalakításokkal készült. Noha több minisztérium élén is személycseréket hajtott végre, a legfontosabb három tárca (a pénzügy, a belügy, illetve a külügy) vezetőit a helyükön hagyta volna. Johnson azonban csökkenteni akarta Sajid Javid pénzügyminiszter hatáskörét, mire a tárcavezető felháborodottan lemondott. Javid utódja eddigi helyettese, Rishi Sunak lett, akinek alig négy hét múlva kell bemutatnia az új költségvetés tervezetét. CIKKÜNK A 8. OLDALON