Népszava, 2020. április (147. évfolyam, 78-101. szám)
2020-04-09 / 85. szám
21 NÉPSZAVA I 2020. április 9., csütörtök A környezetvédelem óv meg a vírustól •zölDTTM f ESÉLY A válság lehetőséget adna új, fenntartható, a járványok terjedését akadályozó gazdaság kialakítására - harsogják a civilek. Az Orbán-kormány viszont inkább légszennyező iparágakat véd. MARNITZ ISTVÁN A Föld lakossága az utóbbi idők legsúlyosabb és legkiterjedtebb egészségügyi válságával néz szembe - tette közzé az egészség (szomorú) világnapja kapcsán a WWF nevű természetvédelmi szervezet. A környezet működésének megzavarása kockázatos. A vadon élő állatok és növények nálunk is egyre inkább kiszorulnak lakhelyükről. A túlzott fakitermelés, a tarvágás, a nem fenntartható mezőgazdaság súlyos terheket ró a természetre. Ez jelentősen hozzájárul a kórokozók terjedéséhez is - jegyzik meg. A koronavírus szintén egy zsúfolt, kínai vadállathús-piacon került át az emberre. Az úgynevezett zoonózis jelensége kutatók szerint a jövőben is fenyeget. Marco Lambertini, a WWF főigazgatója a vadállat-kereskedelem, a környezetrombolás és az egészség témájának közös kezelését sürgeti. Amiként most egymással, úgy a természettel szemben is egyfajta távolságtartás szükséges. Hisz ha a környezet beteg, mi sem lehetünk egészségesek - fogalmaznak. A természetvédelmi célok a gazdasági újratervezése során sem csorbulhatnak. Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója így élesen elveti, hogy az erre elkülönített forrásokat környezetpusztító, a biológiai sokféleséget csökkentő, az éghajlatváltozást gyorsító ágazatok helyreállítására fordítsák. Most az első feladat a válság megfékezése, az emberéletek mentése. De ne feledjük: nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk - hívja fel a figyelmet a Greenpeace. Miközben a rendkívüli helyzet rádöbbent a kiszolgáltatottságunkra, a tudomány, a szabályok, az összefogás fontosságára, azt is átgondolhatjuk, miként akadályozhatók meg hasonló válságok. Rajtunk áll, létrehozunk-e egy igazságosabb, fenntarthatóbb világot - teszi hozzá a környezetvédő világszervezet. Bár úgy tűnhet, az aktuális járvány bolygónk védelmét háttérbe szorítja, egészségünk megőrzéséhez a tiszta levegő, a termékeny talaj, a kiszámítható időjárás, erdeink, vizeink, bolygónk élővilágának megóvása mind szükségesek - szögezi le a Greenpeace. Miközben most egyetlen veszélyforrás megingatta a világ társadalmi berendezkedését, a klímaválság számos hasonlót hordoz magában. A mostani krízis arra figyelmeztet: itt az ideje elindítanunk azokat a WWF: ha a környezet beteg, mi sem lehetünk egészségesek társadalmi és gazdasági változásokat, amikkel megelőzhető a még nagyobb összeomlás. A civil szervezet a zöld, a társadalmi szempontból hasznos ágazatokban hajtana végre gazdaságélénkítést. Az emberek adóját nem lehet tovább a klímagyilkos, a Föld erőforrásait kimerítő cégekbe, emberek millióinak halálát okozó iparágakba, a biológiai sokféleséget pusztító és pazarló tömegtermelésbe, az erdőirtásokért felelős nagyüzemi mezőgazdálkodásba önteni. A biztonságos jövő záloga a helyi termelési és ellátási láncok kiépítése, az erőforrás-takarékosság, a természeti kincsek védelme, a hatékonyság, a helyi megújulóenergia-beruházások, a tiszta közösségi közlekedés, a helyi, fenntartható mezőgazdálkodás, az oktatás és az egészségügy színvonalának emelése, a független média és a civil társadalom segítése - véli a környezetvédő szervezet. A cél egy fenntartható, igazságos, szolidáris és zöld jövő, mindenki számára elérhető, magas színvonalú közszolgáltatásokkal, a rászorulók támogatásával, ahol az élővilág védelme, a levegő, a termőtalaj és az édesvíz tisztasága többet számít, mint a GDP-növekedés és ahol munkahelyteremtési szempont a környezeti hasznosság és a közösség jólléte is. Tanuljunk a mostani válságból - figyelmeztet a Greenpeace. Egy helyi erőforrásokra épülő rendszerben a koronavírus gazdasági hatásai sem lennének ennyire pusztítók - hívja fel a figyelmet cikkében Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) ügyvezető elnöke. A járvány az arcunkba köpte a gazdaság felépítésének életellenességét. Vírusok, éghajlatváltozás, évente milliók haláláért felelős légszennyezés, egyenlőtlenségek. A fejlett országok gazdaságának az elmúlt évtizedekben tapasztalt többszöröződése nem emelte hasonló arányban az ott élők boldogságszintjét. Dolgozhatunk azon, hogyan mentsük meg ezt az életellenes gazdaságot, de most lenne itt az esély, hogy létrehozzunk valami mást - fogalmaz Eger Ákos. Ami a természeti korlátokat elismerve az embert és a közösségeket helyezi középpontba. A bajbajutottaknak most azonnal segíteni kell, de e tűzoltás közben a hosszú távú hatásokon is érdemes gondolkodni. Az eddigi fenntarthatatlan szintről le kell csökkenteni az erőforrások felhasználását. A problémáink szinte mindegyike - így a koronavírus-járvány is - visszavezethető arra, hogy túl sokat veszünk el a természettől. A budapesti reptér forgalma 25 év alatt megötszöröződött, és a közúti közlekedésben is állandó a növekedés. Egy helyi erőforrásokra épülő gazdaságban erre nem lenne szükség. Az MTVSZ-elnök pártolná, ha az embereknek nyújtott közvetlen anyagi támogatást csak környezetbarát, fenntartható termékeket értékesítő piacokon lehetne elkölteni. Ezzel szemben az Európai Központi Bank több százmilliárdos mentőprogramja az emberek helyett az életellenes gazdaságban érdekelt multinacionális - sok esetben pénzügyi - vállalatokat segíti. Most belevertük a fejünket a falba. Kérdés, a fejünkkel megpróbáljuk-e azt szétverni vagy hátralépünk és elgondolkodunk - fogalmaz Eger Ákos. RANGSOROLÁS SIPOS KATALIN A természetvédelmi célok a gazdasági újratervezése során sem csorbulhatnak FOTÓ: GÁLHIDY LÁSZLÓ ERDŐIRTÁS Túl sokat veszünk el a természettől FOTO: GREENPEACE/JARDANY BENCE VÁLTOZÁST SÜRGETNEK Az emberek adóját nem lehet tovább a klímagyilkos, a Föld erőforrásait kimerítő cégekbe önteni - vallja a Greenpeace SZEMBENÉZES EGER ÁKOS A járvány az arcunkba köpte a gazdaság felépítésének életellenességét REFLEKTOR Orbánék a járműipar pártján Bár az Orbán-kormány az általánosságok szintjén rendre kiáll a környezetvédelemért, fontossági sorrendje a jelek szerint merőben eltér a civil szervezetekétől. Tegnap az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) két közleményben is támogatásáról biztosított légszennyező ágazatokat. A kormány nevében Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár - másik nyolc uniós tagállammal egyetértésben - élesen kikelt az uniós Közlekedési Tanács közúti szállításra vonatkozó döntései ellen. A járművezetőket védő terv szerinte „rossz válaszokat ad", megnehezíti a gazdaság vírusválság utáni újraindítását és ellentétes az áruk szabad áramlásával. Mosóczi László rögzítette: az Orbán-kormány számára kiemelten fontos a közúti fuvarozók védelme. Az új szabályok emelik az árakat, előnybe hozzák az Unión kívüli szereplőket, ráadásul bizonyos üresjáratokat előíró intézkedések még növelik is a légszennyezést - hangsúlyozta az államtitkár, aki a járványhelyzetben is helytálló ágazat erősítését követelte. Az ITM másik tegnapi közlése szerint a 2050-es teljes szén-dioxid-mentesítést célzó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megalkotása kapcsán magyarországi autóipari vezetőkkel folytatott videókonferencia-megbeszélést Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. Az egyeztetésen a BMW Group Magyarország, a PSA Csoportot képviselő Opel Magyarország és a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének vezetői vettek részt. Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a cél eléréséhez az autóipar együttműködése is szükséges, amivel amazok egyetértettek. Arról, hogy mire jutottak, nem szól a közlemény, de az iparág bizonyára nem érvelt önmaga ellen. Amiként arról korábban beszámoltunk, autós érdekképviseletek a vírushelyzetre tekintettel felmentést kérnek az idei évtől szigorított uniós légszennyezési értékek alól. A magyar kormány tehát lényegében mindazokért harcol, amit a környezetvédők meghaladottnak, sőt a járvány áttételes kiváltó okának tartanak. Éger Ákos MTVSZ-elnök szavaival élve Orbán Viktor az eléje került falat most a fejével igyekszik áttörni. Aggódó „boomerek" A járványügyi veszélyhelyzetben virtuális „palackpostát" írtak a közös jövőnkért nagyszülőkorú hazai értelmiségiek. „Kedves Z generációsok! Boomerek vagyunk, 70 körüli magyar állampolgárok, akik az itthoni karanténszigeteinkről üzenünk Nektek. Generációnkkal abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy a világjárvány, amelyik átmenetileg sokat javított a légszennyezettségi adatokon, leginkább a mi életünket fenyegeti" - kezdik levelüket. A klímavédelem és a járványügy szembenállása azonban csak látszat. Valójában mind a járványügy, mind a klímavédelem számára ugyanaz az ellenfél, és csak közös megoldás létezik. A távolsági szállítás és a világméretű tömegturizmus egyik oldalon a levegő szennyezésével közvetlenül járul hozzá az éghajlat melegedéséhez, a másikon pedig terjeszti a világon felbukkanó új kórokozókat. A klímaváltozás az újabb és újabb járványok melegágya. A megoldáshoz a távolsági fuvarozás és idegenforgalom társadalmi költségeit világszerte rá kell terhelni az érintett ágazatokra. Az így módosuló árak megváltoztatják a fogyasztók fontossági sorrendjét. Újra felfedezhetjük a hozzánk közeli úti célokat. A világgazdaság repülőgép, ami ha megáll, leesik. Most a világjárvány földre kényszerítette. A jelen kegyelmi pillanatban új irányokat lehet kijelölni annak érdekében, hogy egy járvány se száguldhasson végig a világon, emberek tömegeit fenyegetve, százmilliókat elszegényítve - írják. A kiáltvány első aláírói Haumann Péter, a nemzet színésze, Kossuth-díjas Haumann Ágnes gyártásvezető Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, akadémikus, Széchenyi-díjas Trokán Péter színész, érdemes művész, Jászai Mari-díjas Szathmáry Zsolt építész, euromérnök, UNCHS-Habitat ENSZ-szakértő Jásdi Mari közgazdász, ügyvezető Jásdi István közgazdász, a 2017-es év „Borászok Borásza" FORRÁS: SZEMLELEK.HU