Népszava, 2020. szeptember (147. évfolyam, 204-229. szám)

2020-09-17 / 218. szám

2 NÉPSZAVA 2020. szeptember 17, csütörtök Putyin elismeri Merkelt Angela Merkel az EU vezető politikusai közül alighanem az egyetlen, akit Vlagyimir Putyin is elismer. Két teljesen különböző szemé­lyiségről van szó. Merkel, egy német lelkész lánya, úgy véli, a politikát nem lehet elválasz­tani az erkölcsöktől, amint ezt a 2015-ös me­nekültválság idején is bizonyította. Ma azon­ban inkább az a cinizmus népszerű a világ politikusainak körében, amit Putyin képvisel. Egyetlen vezető nyugati politikus sem járt annyiszor vendégségben Putyinnál, mint a német kancellár. Már-már barátinak is ne­vezhető viszonyuk, függetlenül az orosz elnök egyes, nem éppen baráti gesztusaitól. Gon­dolhatunk itt 2007-es találkozójukra, amikor Putyin fekete labradorját is bevitte a tárgya­lásokra, jóllehet tudta, hogy a kancellár fél a kutyáktól. Egy alkalommal ráadásul két órát váratta német vendégét, majd virágcsokorral fogadta, ami nem éppen megszokott a politi­kai vezetők között. Nem éppen a viszony javí­tását szolgálta, hogy 2015-ben az orosz kato­nai hírszerzés kibertámadást indított a német Bundestag ellen. A lehallgató szoftvereket a kancellária eszközein is megtalálták. Ha­sonlóan „égbekiáltó" fejlemény volt, amikor 2019-ben, mindössze két kilométerre a berli­ni kancellári hivataltól öltek meg egy csecsen disszidenst. Ettől függetlenül tény, hogy Putyin nagyra tartja Merkelt, aki jól ismeri az orosz kultúrát és az egyes tárgyalásokon akkora felkészült­ségről tesz tanúbizonyságot, mint senki más az európai politikából. Az orosz elnök elismeri a kancellár kivételes tárgyilagosságát. Szak­értők szerint azonban kapcsolatukban törést jelenthet a Navalnij-ügy, bár hogy ez valóban így lesz-e, azt a jövő dönti majd el. REFLEKTOR Megmérgezett kapcsolatok VITA Németországban mind többen vélik úgy, az igazi szankció Oroszországgal szemben az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítása lenne. Ezt azonban mind gazdasági, mind politikai okok miatt kockázatosnak tartja a berlini kormány. RÓNAY TAMÁS Minden korábbinál nagyobb nyo­más nehezedik Angela Merkelre, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Alekszej Na­­valnij orosz ellenzéki politikus ügye nyomán ugyanis jelentősen meg­romlott Berlin és a Kreml viszonya. Miután Navalnijt a berlini Charité kórházban ápolják, így a német mé­diumok az utóbbi időben igen sokat foglalkoztak Moszkvának az orosz ellenzékiek elleni fellépésével, s az­zal, hogy a hatalom nem rest a sztá­lini likvidálások eszközéhez nyúlni, ha valaki már túl kellemetlen szá­mára. Németország tehát egy olyan országgal épített ki szoros gazdasági kapcsolatokat, amely a legrosszabb diktatúrák módszereit alkalmazza. Ez pedig komoly erkölcsi aggályo­kat vet fel a berlini politikai élet sze­replői számára. Navalnij ugyan egyre jobban van, már hazatérésén gondolkodik, kedden képet is közöltek róla. A vele szemben bevetett idegméreg, a novicsok azonban egyúttal a né­met-orosz viszonyt is megmérgez­te, melynek fejleményeként Szer­­gej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta keddre tervezett berlini megbeszéléseit. Elszánja-e magát Angela Merkel a radikális lépésre és leállítja-e az Északi Áramlat 2 gázvezeték épí­tését? Egy ilyen döntés Putyin szá­mára is fájdalmas lenne. A kancellár nagy dilemma előtt áll. Először Hei­ko Maas külügyminiszter követelt hevesen ellenlépéseket Moszkvával szemben, pedig a szociáldemokra­ta politikust nem könnyű kihozni a sodrából. A német diplomácia ve­zetőjét a Kremlnek a belarusz vál­sággal kapcsolatos magatartása is felbőszítette. A berlini nagykoalícióban egyet­értés mutatkozik abban, hogy szigorúbb fellépésre van szükség Moszkvával szemben már csak azért is, mert a Navalnij megmér­­gezésére használt novicsok össze­tétele arra utal: a merényletet az orosz vezetés legfelsőbb köreiből rendelhették el. A német hírszer­zés szerint a tettesek célja az volt, hogy Navalnij a repülőgépen ve­szítse életét, a pilóta gyors reagálá­sa­­ Omszkban kényszerleszállást hajtott végre -, valamint az, hogy a szibériai kórház atropinnal kezel­te, megmentette az életét. Moszkva 5 éve írta alá a Gazprom a megállapodást a nyugati partnerekkel az Északi Áramlat 2 gázvezeték kiépítéséről persze hevesen tagadta, hogy köze lenne a mérgezéshez, s hogy han­got adjon felháborodásának, múlt héten a moszkvai német nagykö­vetnél, Géza Andreas von Geyrnél tiltakozott. Közben Angela Merkel magya­rázatot követelt Moszkvától és nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázveze­ték építésének befagyasztását. Egy ilyen döntéshez azonban jelentős politikai támogatásra lenne szük­ség, ám a kérdést illetően nemcsak a nagykoalíció megosztott, hanem annak pártjaiban sincs egyetértés erről. Bizonytalan a kisebbik koa­líciós partner, az SPD. Heiko Maas külügyminiszterhez hasonlóan Carsten Schneider, a párt parla­menti frakciójának titkára azt kö­zölte, annyira nem szívügyük az Északi Áramlat 2, így nem zárható ki egy radikális lépés. Ám teljesen másként vélekedett Florian Post berlini szociáldemokrata képvise­lő, ő a szankciók ellen foglalt állást, mert nem látja bizonyítottnak, hogy a mérgezést Putyin elnök kö­rei hajtották volna végre. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemok­raták elnöke a Moszkva elleni bün­tetőintézkedéseket nem zárja ki ugyan, de nem támogatja a gázve­zeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik. A CDU-nál is megoszlanak a vélemények. A kereszténydemok­raták három elnökjelöltjéből min­t gázve­zeték be­fejezését sürgetők szerint a leállítás sem vál­toztatna Putyin politiká­ján denesetre kettő, Norbert Röttgen és a konzervatív szárnyhoz sorolt Friedrich Merz is a gázvezeték épí­tésének leállítását követelte. Valószínűtlen azonban, hogy Angela Merkel meghozná a Vlagyi­mir Putyin elnök számára valóban fájdalmas döntést. Ez mind pénz­ügyi, mind jogi szempontból prob­lematikus lenne. A gázvezetékből ugyanis már 2460 kilométernyi szakasz készült el, s csak egy kis rész maradt hátra. A működéshez minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy épí­tési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértené meg. Másrészt ebben az esetben a német kormánynak igen súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 mil­liárd eurót, amit fele részt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég, így a Royal Dutch Shell, az OMV, a Wintershall, az Uniper, továbbá az Engie. Ezeket a cégeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Na­valnij megmérgezése milyen erköl­csi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez. Ráadásul nem csak ahhoz, amivel a gázvezeték építéséhez hozzájá­rultak. Kiindulva abból, hogy az Északi-tenger alatt, más országok kihagyásával egyből német terület­re érkezik a gáz, már további veze­tékeket és finomítókat is építenek, amelyek segítségével más nyugati országokba is eljuttathatj­ák a nyers­anyagot. Mindezek összességében igen komoly anyagi terhet rónának a német kormányra. A Spiegel is arra jut cikkében vélhetően másfajta büntetőintézke­déseket foganatosítanak Oroszor­szággal szemben. Angela Merkel azt kívánj­a elérni, hogy a szankciókat az Európai Unió javasolja. Teljesen ki­zárható, hogy az EU importtilalom­mal sújtsa az orosz nyersanyagokat, ennek következtében az egekbe szökne ugyanis a gáz és a nyersolaj világpiaci ára. Ráadásul az EU min­dig óvatos volt a gazdasági jellegű szankciók kapcsán. A Krím oroszok általi, 2014-es elfoglalása után is olyan büntetőintézkedéseket fo­gadtak el, ami csak a jövőbeni keres­kedelmet érintette, nem a meglévőt. Merkel mindig reálpolitikusként kezelte a német-orosz viszonyt, de most fel van adva neki a lecke, hi­szen az eddig tanúsított óvatosság már nem elegendő. Nincs könnyű dolga, Vlagyimir Putyintól nem vár­hatók gesztusok. Igaz, egyik félnek sem áll érdekében, hogy hosszabb távon is megmaradjon a feszültség közöttük. DRÁGA ÉSZAKI ÁRAMLAT 2 Ha kárpótlásra kerülne sor, az igen fájdalmas lenne Berlinnek is MEGLEPETÉS Putyin úgy vitte be a tár­gyalásra saját labradorját, hogy tudta, Merkel fél a kutyáktól 30 ország intézménye és állampolgára ellen van hatályban uniós szankció MIELŐBB HAZATÉRNE ALEKSZEJ NAVALNIJ A berlini kór­házban kezelt orosz ellenzéki vezető egészségi állapota javul, már hazatérésén gondolkodik Az építés leállítását követelők érvei Azok, akik úgy vélik, elkerülhetetlen az Északi Áramlat 2 építésének leállítása, azzal érvelnek, hogy a projekt a Nord Stream AG vállalathoz köthető, amely 51 száza­lékban a Gazprom tulajdona. Azé a Gazpromé, amely­nek egyik legfontosabb részvényese az orosz állam. Tehát a gáz eladásából származó pénzből finanszíroz­hatják az oroszországi jogsértéseket, illetve a merény­leteket a másként gondolkodókkal szemben. Az Észa­ki Áramlat 2 nyereségéből segíthetik az orosz katonai bevetéseket Ukrajnában, Szíriában, vagy Líbiában. Eb­ből finanszírozhatják a katonai célú vegyi fegyverek ki­­fejlesztését - hangoztatják a bírálók. A német politikai pártok közül a Zöldek a projekt legnagyobb ellenzői. Annalena Baerbock társelnök szerint Angela Merkel­­nek el kellene ismernie, hogy a gázvezeték nemcsak megosztja Európát, veszélyezteti is a kontinens biz­tonságát. Európa államai közül Lengyelország támadja leghevesebben a gázvezetéket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung hét­fői vendégkommentárjában sorolta ellenérveit. Az EU kedveli a szankciókat A világon 1980-2014 között elfogadott büntetőintéz­kedések 36 százalékát az Európai Unió léptette élet­be. Jelenleg az uniós szankciók keretében összesen 30 ország intézménye vagy állampolgára ellen van­nak érvényben büntetőintézkedések, így az Egyesült Államok mellett az EU él legtöbbször ezzel az esz­közzel. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es elfoglalása után az Unió 175 orosz állampolgár és 44 létesítmény ellen foganatosított szankciókat, ez beu­tazási tilalmat, illetve a vagyon befagyasztását foglal­ja magában. Egyes orosz bankokat és vállalatokat is kitiltottak az uniós piacról, továbbá fegyverexport- és­­ importtilalmat vezettek be Oroszországgal szemben.

Next