Népszava, 2021. szeptember (148. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-01 / 202. szám

BELFÖLD Vitáznak a vitáról KÉPERNYŐ Nem mindegy, melyik médium közvetíti a kormányfőjelöltek disputáját, mert annak is tétje van, ki hol tudja elérni és mozgósítani híveit. 1 // KÓSA ANDRÁS Még nem dőlt el, mikor és melyik tévé vagy online videócsatorna közvetíti a miniszterelnök-jelöl­­ti vitát - tudtuk meg az ellenzéki előválasztás szervezőitől. Mint is­mert, Dobrev Klára, a DK jelöltje a múlt héten bejelentette, két vita is lesz. A szeptember 6-ig tartó alá­írásgyűjtés után lesz az első azok között, akik leadták az előírt szig­nómennyiséget, a másodikra pedig azután kerül majd sor, hogy az első fordulóban kiderül, ki a legtámoga­­tottabb három jelölt. Két, névtelenséget kérő ellen­zéki forrásunk is arról beszélt, vita van arról, melyik médium közve­títse ezeket a disputákat, inkább a pártok törzsszavazói által ked­velt, ezért főleg őket mozgósító ATV vagy a nem csak baloldali vá­lasztók körében is népszerű RTL Klub, esetleg a fiatalokat jobban elérő Partizán. Azaz az egyik párt az egyik platformon, a másik egy másikon éri el jobban a szavazóit, viszont senki nem akarja, hogy el­lenfelei így jussanak előnyhöz. Rá­adásul a médiumoknak presztízs­­kérdés, kinek a stúdiójában készül a műsor. A vitával kapcsolatban megke­restük az összes érintetett. Szabó Zoltán, a tévétársaság marketing- és kommunikációs igazgatója an­­­nyit válaszolt, hogy az RTL Ma­gyarország nem kommentál sajtóértesüléseket. Gulyás Márton, a Partizán vezetője szerint ők két vitanapot is biztosítanak a húsz­ezer támogatói aláírást megszerző jelölteknek. Az elsőt szeptember 18-án, a másodikat pedig október 8-án. „Mi ezt továbbra is tartjuk, formális választ még nem kaptunk” - mondta a Népszavának Gulyás. Viszont a Facebookon már meg­hirdették az elsőt, amit a budapesti Milestone Intézetben tartanak, az eseményen azok az érdeklődők ve­hetnek részt, akik regisztráltak, de tegnap már nem lehetett rá jelent­kezni, minden hely betelt.­­ Egy hetvenperces időtartamú miniszterelnök-jelölti vitára tett javaslatot az ATV Csoport - mond­ta a Népszava kérdésére a csatorna vezérigazgatója. Németh S. Szilárd szerint a vita időpontját illetően rugalmasak, három ilyet is java­soltak, de szakmai szempontból mindenképpen egy vasárnap esti főműsoridőben rendezett média­esemény lenne a legjobb. „A ma­gunk részéről nem ragaszkodunk a kizárólagossághoz, tehát a prog­ramot bárki átvehetné” - mondta Németh S. Szilárd, hozzátéve: „Azt tapasztaljuk, egyre nagyobb az ér­deklődés az ellenzéki előválasztás iránt, ezért lenne jó, ha a szerve­zőkkel minél hamarabb meg tud­nánk állapodni, hiszen egy szín­vonalas program létrehozásához azért idő kell, de közel vagyunk a megállapodáshoz, a jövő hét elején megszületik a döntés.” Nem csak a vitának helyet adó médiumok válasza utal arra, hogy még mindig folyik valamilyen vita a vitáról. A Momentum Népszavának küldött válaszában utalt arra, nem mindegy, ki közvetíti majd a dispu­tát. Mint írták, a paraméterek ki­alakításához „figyelembe kell ven­ni számos szempontot, hiszen ezek együttesének kell majd erősíte­nie az előválasztást: többek közt az időzítés, mennyien, kik és hogyan érhetik el és nézhetik meg a vitát”. Ugyanakkor a Momentumnál hoz­zátették: nekik bármilyen platform megfelel, csak legyen vita. A Karácsony Gergelyt támogató MSZP, Párbeszéd és az LMP közös válaszában leszögezte, mindhárom párt abban érdekelt, hogy a minisz­terelnök-jelöltjük minden vitán ott legyen, és azokat mindkét tévécsa­torna és a YouTube-on futó Parti­zan is közvetítse. A DK sajtóosztá­lya türelmünket kérte, arra hivat­kozva, hogy a pártok napokon belül kialakítják közös álláspontjukat, a Jobbiknál szintén időt kértek a vá­laszadáshoz. Az Új Világ Néppárt A Partizán nem várt tovább, szeptember 18-ra meg is hirdetett egy vitát Budapesten, miniszterelnök-jelöltje, Pálinkás József azt mondta lapunknak, ő bármely formában szívesen részt vesz a vitán, semmilyen előzetes kérésük, javaslatuk nincs. Egy biztos, a vitát szervező bi­zottság már felállt, mint meg­tudtuk, vitás kérdésekben kon­szenzussal döntenek a pártok. Ugyanakkor az egyik névtelenséget kérő szervező elárulta: a vártnál va­lóban lassabban haladnak az egyez­tetések a pártok között a vita fel­tételeiről és körülményeiről. Ő azt állította, főleg a technikai részletek tisztázása okoz gondot. NÉMETH S. SZILÁRD: „Egy színvonalas program létre­hozásához azért idő kell" A vitát szerve­ző bizottság már felállt, mint meg­tudtuk, vitás kérdésekben konszenzussal döntenek a pártok Dobrev leadta, Ecsenyi elbukta Dobrev Klára elsőként adta le az összegyűjtött ajánlásokat tegnap reggel. A DK vasárnapi kampányrendezvényén az hangzott el, hogy a párt minisz­terelnök-jelöltje több mint 61 ezer aláírást gyűjtött, az elvárt minimum há­romszorosát. Dobrev tegnap azt is közölte, folytatják a gyűjtést az utcákon szeptember 6-ig, továbbá az országjárással sem állnak le. Ugyanakkor a mérhetetlen népszerűségű, de a kormányfőjelöltek előválasztására re­gisztráló Le az Adók 75 Százalékával Párt nomináltja, Ecsenyi Áron kedden visszalépett. Mint az ATV-nek elismerte, gondot okozott nekik a 20 ezer szignó összegyűjtése. Őt korábban az Országos Előválasztási Bizottság figyelmeztette, szabálytalanul gyűjt aláírásokat. A Magyar Hang írt arról, hogy Ecsenyi az interneten kért hozzájárulásokat ahhoz, hogy mások nevé­ben aláírhassa a gyűjtőívét. NÉPSZAVA 2021. szeptember 1., szerda3 Borsos ár Akár egymilliárd forint is lehet az előválasztás össz­költsége - mondta a 24.hu-nak az egyik ellenzéki párt igazgatója. Mint a hírportál megtudta, a büdzsének három nagyobb tétele van: az egyik a két választá­si forduló szervezésére fordított pénz, a második az egyéni választókerületekben induló jelöltek, a har­madik pedig a miniszterelnök-jelöltek kampányki­adása. Született egy megállapodás, amely szerint minden egyes párt 20-20 millió forinttal segíti a le­bonyolítást. De a DK és a Jobbik további 20-20 millió forintot tervez hozzáadni az összeghez, tartva attól, hogy az eredetileg betervezett 120 millió forint nem lesz elég. 3-6 millió forint lehet az esélyes egyéni je­löltek kampánya fejeként, de azokban a körzetekben, ahol nagy csata lesz, még ennél is nagyobb lehet a kampányköltség. A miniszterelnök-jelöltek várható kiadásait összesítve a portál arra jutott, hogy ez a té­tel a 200 milliót is meghaladhatja. Pert kaphat a nyakába az EB UNIÓ Az Európai Parlament (EP) jogi bizottságának kell eldöntenie, hogy a képviselő-testület pert indít­­son-e az EU Bíróságán a január óta hatályos jogállami előírásokat nem alkalmazó Európai Bizottság (EB) ellen, így határozott az EP elnökét és frakcióvezetőit tömörítő Elnö­kök Konferenciája hétfő esti ülésén. A szakbizottságnak valamivel több mint két hónapja van a dön­tésre. A szabályoknak megfelelően először meg kell ismernie a parla­ment jogi szolgálatának a vélemé­nyét, majd meghallgatnia és megvi­tatnia az ügy előadójának, a német zöldpárti Sergey Lagodinskynak az álláspontját. Az ügy akár a plenáris ülés elé is kerülhet, ha az EP elnöke nem ért egyet a határozattal. A képviselő-testület az év eleje óta szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság végre vonja felelősség­re a jogállami normákat felrúgó és emiatt a közösségi költségvetést megkárosító kormányokat. A par­lament júniusban két hónapos határidőt szabott a cselekvésre, és belengette, hogy beperli a testüle­tet, ha nem lép a tettek mezejére. Az EP kezdettől fogva azon az állásponton van, hogy a tagállami vezetők nem adhatnak utasításokat a biztosi testületnek Az ultimátum augusztus végi lejár­táig azonban csak egy levél szüle­tett Ursula von der Leyen tollából, amelyben a bizottsági elnök a par­lamenti állásfoglalás formai hibái­ra hivatkozik, és felrója az EP-nek, hogy a követelését nem támasztotta alá konkrét esetek bemutatásával. A képviselő-testület vezetősége ez­után bízta a következő lépés eldön­tését a peres ügyekben illetékes j­ogi bizottságra. Ha a folyamat elindul, annak inkább jelképes jelentősége lesz. A jogállami rendeletet tavaly decemberben fogadták el Brüs­­­szelben. De hiába lépett hatályba nem sokkal ezután, az állam- és kormányfőkből álló grémium - a magyar és a lengyel miniszterelnök zsarolásának engedve - rábírta az Európai Bizottságot, hogy halas­­­sza el az alkalmazását addig, amíg az EU Bírósága nem mondja ki a végső szót a jogszerűségéről. A két közép-európai kormány megkér­dőjelezte a jogszabály törvényessé­gét, és az uniós bírák várhatóan az év végén ítélnek a beadványról. Az Európai Parlament kezdettől fogva azon az állásponton van, hogy a tagállami vezetők nem adhatnak utasításokat a jog betartásáért és betartatásáért felelős biztosi testü­letnek, ezért jogsértés miatt kész pert indítani az uniós „kormány” szerepét betöltő intézmény ellen. Ha a folyamat elindul, annak inkább jelképes jelentősége lesz, hiszen az Európai Bizottság előreláthatólag jóval előbb meg fogja indítani a jog­állami eljárásokat, mint hogy a tét­lensége miatt kezdeményezett eset­leges bírósági per lezárulna. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL)

Next