Népszava, 2022. január (149. évfolyam, 1-25. szám)
2022-01-14 / 11. szám
2 NÉPSZAVA 2022. január 14., péntek Pénzszórás, de csak mértékkel • • •• TÜKOR Leginkább az illiberális vezetőkre jellemző, hogy a választási kampány finisében brutális osztogatásba kezdenek, de egyes uniós tagországokban is volt példa hasonlóra. RÓNAY TAMÁS Ilyen jellegű költekezés állami pénzből, ami nálunk zajlik, lényegében példátlan az Európai Unió tagországaiban. Ám hasonló zajlik most Szerbiában, amely ugyancsak április 3-án tart általános választást. Az Orbán Viktor kormányfővel remek kapcsolatokat ápoló és az illiberlaizmussal kacérkodó Aleksandar Vucic elnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője már tavaly év végén megkezdte a népszerű intézkedések bejelentését. Bár az SNS- nek nem kell aggódnia az esetleges vereség miatt, hiszen uralja a társadalom minden szegmensét, az intézkedés azt jelzi, Vucic attól tarthat: a fiatalok idővel nagyobb arányban pártolnak el tőle és az SNS -től. A Vucic által bejelentett intézkedések értelmében február elsején a 16 és 29 év közötti fiatalok 100 eurós (35 ezer forint) állami támogatásban részesülnek - ez nagyjából másfél millió személyt jelent. A jogosultak január 15-30. között jelezhetik igényüket, és február elsején már meg is érkezik a számlájukra az összeg. Az egészségügyi dolgozóknak is lesz okuk az örömre, ők január 15- étől várhatják a 10 ezer dináros (30 ezer forint) támogatást, és a nyugdíjasok számlájára is érkezik majd 20 ezer dinár (60 ezer forint). Az államfő szerint összesen közel hárommillió szerbiai állampolgár részesül állami támogatásban. De ezzel még nem ért véget a pénzszórás. Január 1-jétől az anyák az első gyermek után az államtól 300 ezer dinár (900 ezer forint) egyszeri támogatást kapnak, a korábbi 100 ezer dinár (300 ezer forint) helyett, ezt a helyi önkormányzatok támogatása egészíti ki. A második gyermek születése után két éven keresztül havi 10 ezer dinárra, a harmadik után pedig továbbra is 10 éven keresztül havi 12 ezer dinárra jogosultak a szerbiai családok. Az októberi csehországi parlamenti választáson nem osztogattak, pedig Andrej Babistól sem állt távol, a kedélyjavító intézkedések ötlete, jelentette be Aleksandar Vucic múlt évvégén. A tavaly októberi csehországi parlamenti választáson a kormány nem osztogatta a pénzt, pedig Andrej Babis már csak volt miniszterelnöktől sem áll távol, hogy kedélyjavító intézkedésekkel kedveskedjen a választóknak. Erre azonban nem volt módja, mert - mint utóbb kiderült - Petr Fiala kormánya katasztrofális helyzetben vette át az államkasszát, ezért egy sor köztisztviselő bérének befagyasztását rendelték el. A 2017-es választás előtt, amikor Babis még pénzügyminiszter volt, azonban nem maradt el a pénzszórás. A kabinet „emelést adott” a sofőröknek, orvosoknak, ápolóknak, köztisztviselőknek és szülőknek. Csakhogy a kormány sajátos módszert választott, ami itthon sem ismeretlen: olyan ígéreteket tett, amelyeket nem, vagy csak részben kellett magának állnia, s a pénzügyi források előteremtését a régiókra bízta. A regionális kormányzók úgy állapodtak meg a béremelésről például a sztrájkkal fenyegető buszvezetőkkel, hogy saját költségvetésükből fedezték a béremelést. A járművezetők béremelése az egyes régiók számára több tíz- és százmillió korona kiadást jelentett. A cseh régióknak az eredetileg az állam az egészségügyi dolgozóknak ígért magasabb bérek költségeinek majdnem egyharmadát kellett állniuk. Az orvosok és ápolók tízszázalékos béremelését a régiók állták, jóllehet, a prágai egészségügyi minisztérium biztosította őket, hogy mindent az egészségbiztosítás fedez. Az egyes polgármesteri hivataloknak is milliókat kellett előteremteniük ahhoz, hogy fedezzék azokat az összegeket, amelyeket a kormány pluszban ígért az önkormányzati tisztviselőknek. A garantált óvodai férőhelyek ígéretét szintén az önkormányzatoknak kellett megvalósítaniuk, mivel az állami költségvetés erre nem tervezett pluszkiadást. A kormány januártól emelte a régiókban, városokban és falvakban dolgozó tisztviselők fizetését, négy százalékkal. Az állam hozzájárult a béremeléshez, de csak - úgymond - saját tisztviselői esetében, akik úgynevezett átruházott hatásköröket gyakorolnak az önkormányzatokban, így a kormány csak a tanárok 2017 szeptemberi béremelését térítette meg teljes egészében a mindenféle közalkalmazottaknak juttatott segélyekből. Ugyanakkor az még Andrej Babisnak sem jutott eszébe a tavalyi kampány idején, hogy hitelt vegyen fel csak azért, hogy osztogathasson a polgárok között és az egekbe emelje az államháztartás hiányát. Szlovákiában sokkal átláthatóbb az állam működése, mint itthon, de az egykori populista miniszterelnöktől, Robert Ficótól sem állt távol az ígérgetés egyes voksolások előtt. A 2012-ben még Orbán Viktorral pálinkázó politikus 2013 szeptemberében, egy hónappal a megyei választások előtt a megyéket járta és milliókat osztogatott. A kormányhivatal persze azt állította szó sincs kampányról, hanem a régiók problémáit akarják orvosolni. A kassai kerületben a kormány kihelyezett ülést tartott polgármesterek és a régió több képviselőjének részvételével. Itt 7 milliós gazdasági segítséget ígért Fico. Trencsén megyében már 8,5 millióra emelkedett a támogatás összege. Alojz Hlina független parlamenti képviselő, blogjában akkor egyenesen megyei kampánycirkusznak minősítette Fico megyejárását. Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke pedig úgy vélte, választások előtti populista célzatú pénzosztásról van szó. Mindenesetre ez szintén nem említhető egy lapon a mostani magyarországi intézkedésekkel. Vucic szerb elnök is épp pénzt osztogat az április 3-i választásra készülve. Mintegy hárommillió szerb vásárolhat többet egy ideig 35 ezer forint. Ekkora összeget kapnak Szerbiában a 16-29 év közötti fiatalok februártól Célzott segítség a legszegényebbeknek MÁSKÉPP A szegényebb szomszédos országokban sem került sor sem hatósági árak bevezetésére, sem arra nem volt példa, hogy a leköszönő kormányok a választási hajrában osztogatásokba kezdjenek. Igaz, sem Ukrajnában, sem Romániában nincs kétharmados többsége a kormánynak, sem a magyarországihoz mérhető központosított hatalom. A komoly gazdasági nehézségekkel küszködő Ukrajnában a jelenlegi áremelkedéseket a legrászorultabbak számára próbálja kompenzálni a kormányzat. Az elnöki hivatal élelmiszerre beváltható utalványok bevezetését jelentette be a legalacsonyabb jövedelműek részére. Úgy indokolták: az élelmiszerkártya célirányos segítség, valós alternatívája az állami árszabályozásnak, ezáltal a költségvetés és a vállalkozások is kisebb veszteséget könyvelhetnek el. Romániában az utóbbi másfél évtized politikai instabilitása is hozzájárult ahhoz, hogy minden kormány mandátuma elején próbáljon jóléti intézkedésekkel előrukkolni. Az állandó kormányválságok dacára 2014-től kezdődően olyan nagyarányú bérrendezéseket hajtottak végre, amelyekkel részben meghaladták a magyarországi bérszintet. 2020 végére a román átlagbér elérte a magyar 90 százalékát. Vásárlóerő-paritáson viszont már a 102 százalékát keresték meg a romániai gyerektelen, egyedülálló alkalmazottak. (A többgyerekesek bérszintje a magyar 85 százalékát érte el.) A legjelentősebb a közalkalmazotti, kiemelten az egészségügyi dolgozók és tanárz energiaárak elszabadulását uniós mintára kompenzálja a román kormány. rok béremelése volt. 2014-2019 között a pedagógusbérek az EU-ban Romániában nőttek a legnagyobb mértékben - 78 százalékkal. A 2018- as egészségügyi béremelés ennél is nagyobb volt, az orvosi átlagfizetés a magyarországi 130-150 százalékát, az ápolóinak pedig 150-200 százalékát érte el nettóban. (Egy klinikai főorvos alapbére 5638-ról 12 500 lejre nőtt, egy kezdő rezidens orvosé 2631 lejről 5700-ra.) A szociálisan rászorulók évek óta minden fűtési szezonra gázártámogatást kapnak. (Eddig a minimál 800 lejes nyugdíjból élők havi 400 lej gázártámogatáshoz jutottak.) Hatósági ár nincs, az energiaárak elszabadulása miatt tavaly novemberben kompenzációs csomagot fogadott el a román parlament. November 1-től március 31-ig 5 százalékra mérsékelték az áram és a gáz áfáját, árkompenzációt a lakossági fogyasztók mellett a kis- és közepes, illetve családi vállalkozások, magánorvosi rendelők, köz- és magánkórházak, állami és magán oktatási intézmények, civil szervezetek, egyházak is kapnak. Csak az áram és a földgáz tényleges árát kell fizetniük, a számlán szerepelő egyéb díjakat és adókat az állam vállalta át. A tavaly év végén hivatalba lépett egységkormány nyugdíjemeléssel indította a 2022-es évet. A minimálnyugdíj 1000 lejre növekszik (73 ezer forint) és egyszeri 1200 lejes támogatást is kapnak az érintettek. Elégedetlenséget váltott ki azonban, hogy a speciális nyugdíjak - politikusok, ügyészek, titkosszolgálati alkalmazottak stb. - is nőnek, valamint az, hogy a pedagógusbérek beígért 16 százalékos emeléséből csak 8 százalék valósul meg. Ami azért még nem biztos, hiszen a nyugdíjas-, és pedagógusszervezetek tiltakoznak, sztrájkot és tüntetéseket hirdettek meg. Az utóbbi évtizedben pedig a román társadalom nem egyszer kényszerített törvények visszavonására, illetve tüntetésekkel ítélt bukásra egy-egy kormányzatot. GÁL MÁRIA Sztrájkra készülnek a román tanárok, a beígért béremelést követelik REFLEKTOR Nem garancia a sikerre TERRORIZMUS A török lakosság 2018 óta súlyos inflációval, elszabaduló élelmiszerárakkal néz szembe, a kormányzó AKP csak átmenetileg, a 2019 tavaszi helyhatósági választások előtt tett látványos lépéseket a megélhetési nehézségek enyhítésére. Recep Tayyip Erdogan akkoriban ismeretlen hatalmak Törökország elleni játszmájának tulajdonította az éves szinten 30 százalékos élelmiszer-drágulást, amit egyfajta terrortámadásnak állított be. A török elnök ennek megfelelően hadat üzent az „élelmiszer-terrorizmusnak”. Az államilag meghirdetett „háború” részeként Ankara és Isztambul kormánypárti vezetése eladópontok tucatjait állította fel, ahol fél áron kínáltak zöldséget és gyümölcsöt. Ez sem volt képes a kormánypárt javára fordítani, a koordináltan induló ellenzék Ankarában és Isztambulban is legyőzte az AKP-t, utóbbiban kétszer választási csalásra hivatkozva megismételtették a voksolást). A két város leköszönő polgármestere feladta az élelmiszer-terrorizmus elleni harcot, az eladópontokat csendben megszüntették. Az élelmiszer-drágulás azóta sem állt meg, a 2019. márciusi voksolás óta az árak további 71 százalékkal nőttek. ROSTOVÁNYI ANDRÁS