Népszava, 2022. február (149. évfolyam, 26-49. szám)

2022-02-01 / 26. szám

4 NÉPSZAVA 2022. február 1., kedd Zalában sem a „falvak népe” nyert állami földet PRIVATIZÁLÁS Az állami földár­verések visszásságait elemző utol­só értékelésével Ángyán József volt parlamenti államtitkár Zala megye vitatható területi licitjeit vette gór­cső alá. A 2016-ban elindított Földet a gazdáknak! programot indokló kor­mányzati érvelés szerint az állami földet annak a helyben élő magyar földművesnek kell juttatni, aki meg is műveli. Ehhez képest Zalában a helybeli gazdálkodó családok elől a földek igen jelentős részét, közel nyolcvan százalékát más települé­sen élő tőkeerős árverezők szerez­ték meg. A Népszavához eljuttatott jelentés szerint az itt meghirdetett 4148 hektárból 3420 hektár talált új gazdára, ennek több mint felét azonban nem kis- és közepes csalá­di gazdaságok, hanem tizenhárom nyertes árverező tagja nevén mind­össze tíz nagy érdekeltség szerezte meg. A húsz hektár alatti területet szerző ötvenkilenc érdekeltség eközben a területek alig több mint 11 százalékához, vagyis összességé­ben kevesebb mint 400 hektárhoz jutott. A korábban már állami földek­hez juttatott „baráti” bérlők - cé­gek és magánszemélyek­­ terüle­teiből jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre aztán rész­ben vagy egészben maguk a bérlők tettek nyertes árajánlatot - álla­pította meg a jelentés. Ángyán Jó­zsef cáfolja azokat a kormányzati állításokat is, amelyek szerint ko­moly versenyben kialakult, piaci áron jutottak a nyertesek az állami földterületekhez, az itt elkelt me­gyei földterület közel kétharmada ugyanis licitálás nélkül, kikiáltá­si áron került új tulajdonoshoz. A nyertes „földművesek” tevékeny­ségi köre több esetben távol esik a mezőgazdaságtól: találni köztük ingatlanos nagyvállalkozókat, jo­gászt, autókereskedőt, polgármes­t megyében 3420 hektár kelt el, ennek több mint felét nem kis- és közepes családi gazdaságok szerezték meg, tért és önkormányzati képviselőt is. A legnagyobb nyertes Végh Ró­bert, aki­­ sertésteleppel, takar­mánykeverővel és vágóhíddal ren­delkező vállalkozóként - 221 millió forintért 245 hektár földhöz jutott, őt másodikként 148 hektárral Ta­kács Ferenc, Kisbucsa polgármes­tere követi, míg a bronzérmes 126 hektárral Nagy Szabolcs közgaz­dász, aki Ángyán József jelentése szerint több szállal kapcsolódik nyertes állami nagy projektekhez. Az elárverezett területek több mint kétharmadának árverési nyertesei zömmel nem vidéken, hanem Za­laegerszegen vagy Nagykanizsán élnek, vagyis itt sem a falvak és tanyák népéről szólt elsősorban a Földet a gazdáknak! program. DOBOS JUDIT LAPSZÉL Elhunyt Bü­ky Dorottya Hatvanéves korában elhunyt Büky Dorottya volt SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő, kommu­nikációs főtanácsadó - közölte a Feldmár Intézet. Büky a szabad demokraták padsoraiban nyolc évig dolgozott a parlamentben. Többek között az Állami Priva­tizációs és Vagyonkezelő Zrt. kommunikációs igazgatójaként is tevékenykedett. 2002-ben kezdett dolgozni Feldmár And­rással, a Kanadában élő magyar származású pszichológus, pszi­­choterapeutával. NÉPSZAVA VÁLASZTÁS 2022 o Volner: Nem indul a Volner Párt Nem indulunk el a 2022-es or­szággyűlési választáson - közölte Volner János. A Volner Párt el­nöke szerint „az 5 százalékot el nem érő választási szereplésük a balliberálisok hatalomra jutásá­nak esélyét növelné”. A döntése azért is pikáns, mert - mint arról már írtunk - korábban egy olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely jelentősen megnehezítette a választási indulást. NÉPSZAVA Három házkutatás a Schadl ügyben Összehangolt akcióban tartott házkutatást tavaly november 25- én reggel a Miniszterelnökségen, az Emberi Erőforrások Minisz­tériumában és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a Központi Nyomozó Főügyész­ség - írta az rtl.hu. A nyomozati anyagok alapján azokról a pályá­zatokról kerestek iratokat, me­lyekről Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehallgatott telefonbeszélgeté­seiben egyeztetett Völner Pál­lal. NÉPSZAVA BELFÖLD „Mitől féltek, Félix?” CSATA Maratoni hosszúságú, abszurd jelenetekkel tarkított ülésen vívott az Országos Roma Önkormányzat Fidesz-közeli és kormánytól független oldala: a tét egy parlamenti mandátum. SZAL­AZ ANNA - Ülj le, János, még nem kezdődött el! - inti le Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke képviselőtársát a közgyűlés helyszí­néül szolgáló díszterem aranyozott stukkói alatt hétfő délelőtt. A piros bársonyszékek aranyozott lábai körül türelmetlenül toppannak az edzőcipők, szőrös bokacsizmák, fél­retaposott mamuszok és a fényesre suvickolt bőrcipők. Pedig alig jártunk a hivatalosan meghirdetett 11 órás kezdés után negyed órával. - A törvényességet be kell tartani -jelenti ki ismét Agócs. - Ülj le, Lász­ló! Kérek mindenkit, hogy vegye fel a szavazógépet, és kezdjük el az ülést. - Nem vesszük fel! - hangzik a vá­lasz innen is, onnan is. A pulpitus fe­lől értetlenkedő kérdés: Miért nem, ha egyszer többségben vagytok? Mi­től féltek? A kérdést a kormánybarát Farkas Félix táborához intézik, de a felfeslett fal felől csak annyi verődik vissza, hogy „kézi szavazást” akar­nak, hogy látni lehessen, ki hogyan szavaz. Agócs erre megkérdezi a fő­városi kormányhivatal két jelen lévő képviselőjét, de azok nem kívánnak állást foglalni. Később viszont fel­szólítják őket, azonnal hagyják el a termet, aminek eleget is tesznek. Jegyzőkönyvezik a dolgot, de közben hangzavar támad. Aztán rögtön tíz perc szünetet rendelnek el. Pattanásig feszült a hangulat a közgyűlésen, ami váratlannak nem mondható, hiszen több hónapos csatározások csúcspontja az össze­jövetel, aminek tétje végletesen le­egyszerűsítve annyi: a kormány által favorizált roma politikusnak lesz-e esélye bejutni a parlamentbe innen, vagy mégis Agócs János ORÖ-elnök előtt nyílik esély erre? Mint arról többször írtunk, ta­valy novemberben az ORÖ köz­gyűlése a „kormány emberének” számító Farkas Félix helyett Agócs Jánost, a testület elnökét választot­ta a parlamenti választáson induló roma nemzetiségi lista vezetőjévé. Ezt a döntést a kormánypárti Lungo Drom megtámadta. A Fővárosi Tör­vényszék elutasította a beadványt, de az Alkotmánybíróság - szürreá­lisnak ható érveléssel - helyt adott a panasznak, és megsemmisítette a választás eredményét. Emiatt kellett megismételni a választást, amit hét­főre hirdettek meg. A kormánypártot nemcsak Agócs sikere zavarhatta, hanem az is: az érintett bejelentette, hogy a szavazati joggal nem rendel­kező szószólói szerep helyett teljes értékű mandátumot szeretne a pár­Gépi vagy kézi sza­vazás? A kérdés korántsem lényegtelen: a tábor egyik fele szerint Farkas Fé­­lixék ezzel ellenőriz­hetnék, hogy a „megvett” emberek közül ki tartja magát az előzetes egyezséghez, Agncsék pedig abban bíznak, a titkos szavazással akad néhány „bátor”, aki rá szavaz va­­lamentben. Ez esetben pedig csak úgy szavazhatnak róla a romák, ha pártlistára nem voksolnak. A roma mandátumért vívott csatába a je­lek szerint a kormányzat is beszállt. Cikksorozatban ismertettük azokat a lapunkhoz eljutott hangfelvételeket, amelyeken Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztéri­umhoz tartozó Társadalmi Esélyte­remtési Főigazgatóság főigazgatója beszélget az ORÖ azon képviselőivel, akik a kormánypárti Lungo Drom szövetségéhez tartoznak. A kor­mánybiztos egyszer szerződéseket ígért nekik, máskor figyelmeztette őket: BM-esként „mindenkiről tudok sok mindent. Azt is tudom, hogy mi­kor beszélt kivel, meg hogyan.” Ilyen előzmények ellenére is úgy véli Agócs János hétfőn, hogy ered­ményes lehet a közgyűlés. Azt is előrebocsátja, hogy ha nem sikerül döntésre jutni a megismételt szava­záson, vagy annak az eredményét is megtámadják, akkor a cigányságnak szégyenszemre nem lesz saját jogon képviselője a törvényhozásban. Ez­zel arra utal, hogy többek jogértel­mezése szerint a törvényi határidők alapján az ORÖ-nek január 31-ig volt lehetősége dönteni a nemzetiségi lis­ta összetételéről. Hogy volt-e aki emiatt éjfélig, azaz február 1-jéig tartó időhúzásra terve­zett játszani, nem tudni, de az tény: órákon át semmilyen előrelépés nincs a közgyűlésen. És ahogy múlik az idő, úgy nő a feszültség. Amikor a közgyűlés második órájának vége felé közeledve arra tesz javaslatot egy képviselő, hogy oszlassák fel az ön­­kormányzatot, heves válasz érkezik:­­ Te köcsög! Újrakezdődik a vita: gépi vagy kézi szavazás legyen? A kérdés korántsem lényegtelen: a tábor egyik fele szerint Farkas Félixék ezzel ellenőrizhetnék, hogy a „megvett” emberek közül ki tartja magát az előzetes egyezséghez, Agncsék pedig abban bíznak, hogy a titkos szavazással akad néhány „bá­tor”, aki rá szavazna. Kettő körül tar­tanak egy próbaszavazást, kiderül, hogy a 47 képviselő fele sem vette fel a szavazógépet. Ezúttal egy órá­ra rekesztik be az ülést. „Menjünk, együnk egy kolbászt!” Néhányan él. Mások csoportokba verődve győzkö­dik egymást. Sok minden elhangzik kiosztott támogatásokról, szavazat fejében kapott kisbuszról, titkos ho­telbeli találkozóról és a 300 milliós kampánypénzről. Pereg az idő. A kö­vetkező kezdésnél már mindenkinél ott a mobil szavazóegység. Ellenőr­zik, működik. A közgyűlés negyedik órájában megkezdik a vitát a napi­rendekről. Heves szóváltás alakul ki, a végére egymással szemben so­rakoznak fel a képviselők, az elnöki asztal felől azt kérik, hogy mindenki őrizze meg a nyugalmát. Rejtő óta tudjuk, hogy ez csak olaj a tűzre. Vé­gül egy nő áll közéjük. Szétválnak. Az ülést berekesztik. Egy óra múlva a levezető elnök bejelenti, hogy fel lehet venni az úti­költséget. Valaki más bejelenti, hogy felbontott egy üveg whiskey-t, egy harmadik pedig arra kéri Emesét, hogy énekeljen valamit. Nem teszi. Betolnak egy fotelt. Újra kezdik a vitát a szavazásról és a napirendről. Valaki szégyent kiállt, más az utcán gyülekező romákat emlegeti. Az ut­cán azonban egy fekete kisbuszon kí­vül nincs semmi. A sarokból felcsen­dül egy nóta. Este hét körül megint nekifeszül­nek. S újfent elakadnak a napirend­nél. Az elnök ismét berekesztené az ülést. Hetedik alkalommal rendelne el szünetet. - Bizalmatlansági indít­ványt terjesztek be - ragadja magá­hoz egy képviselő a mikrofont. Agócs kijelenti, hogy szeretne végre válasz­tani, és közli, hogy legközelebb már nem berekesztés, hanem oszlatás lesz. A képviselők már nagyon sza­vaznának. A jelen lévő jogász szerint megtehetik. Szavaznak arról, hogy legyen lista, de tovább nem jutnak. Lapzártánkkor még nem ért véget a közgyűlés. AGÓCS JÁNOS, az ORÖ elnöke nagyon bízott abban, hogy sikerül eredmé­nyes választást tartani Heves viták, időhúzás, bi­zalmatlanko­dás - pattaná­sig feszült volt a hangulat a közgyűlésen

Next