Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-10 / 133. szám

1 NÉPSZAVA I 2022. június 10., péntek VILÁG8 Helyreállítaná a rendet az EP JOGÁLLAMISÁG Az Európai Parlament csütörtökön nagy több­séggel elfogadta a lengyel helyreál­lítási tervről szóló állásfoglalást. 411 képviselő megszavazta, hogy Len­gyelország csak azután kaphasson támogatást az EU gazdaságélénkítő alapjából, hogy teljes mértékben végrehajtotta a vonatkozó rendelet előírásait és az európai bíróságok jogállamisággal kapcsolatos ítéleteit. Az állásfoglalás aggályosnak tartja, hogy az Európai Bizottság azelőtt adott zöld utat a 36 milliárd eurós támogatási programnak, hogy a lengyel vezetés teljesítette volna az elvárt igazságszolgáltatási refor­mokat. Mivel a helyreállítási tervre a tagállamok pénzügyminiszterei mondják ki az utolsó szót, a parla­ment tőlük várja, hogy bekeményí­tenek, és szigorúan számon kérik a kifizetésekhez kötött előfeltételek teljesítését. A képviselők emellett a varsói vállalások folyamatos brüs­­­szeli ellenőrzését sürgetik. A határozat ellen 129 képviselő szavazott, és 31 tartózkodott. Az EP állásfoglalása sem az Európai Bizott­ságot, sem a kormányközi EU Taná­csot nem kötelezi. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Az EP-képviselők nem hunynak szemet Varsó jogsértései felett LAPSZEL ^ 7 Marad a bolgár bővítésvétó Bulgária három feltételt szabott az Észak-Macedónia európai uniós csatlakozását blokkoló vétó felol­dásához - közölte csütörtökön Kiril Petkov bolgár miniszterelnök a Vár­helyi Olivér bővítési biztossal foly­tatott megbeszélése után. Szófia azt szorgalmazza, a szkopjei parlament fogadjon el az ott élő bolgárok joga­it védő alkotmányos garanciákat, valamint előrelépést sürget a törté­nelmi és nyelvi vitás kérdésekben. Várhelyi az elmúlt hat hónap során negyedjére látogatott Bulgáriába, de egyelőre nem sikerült feloldania a patthelyzetet. NÉPSZAVA Közel a nukleáris fegyverhez Irán Új centrifugákat helyezett üzembe az urándúsításhoz, közölte a tehe­­ráni külügyminisztérium csütör­tökön. Irán így reagált arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügy­nökség felszólította Iránt, teljes mértékben működjön együtt ellen­őreivel három be nem jelentett nukleáris tevékenység gyanújával kapcsolatos vizsgálatban. A NAÜ figyelmeztetett: Irán heteken belül elegendő nyersanyaggal rendelkez­het egy atomfegyver előállításához, már 43,1 kg uránt dúsítottak 60 százalékos tisztaságúra. Szakértők szerint 50 kg több mint 90 száza­lékosra dúsított urán elegendő egy atomfegyverhez. NÉPSZAVA A tűzzel játszik a Kreml KIRAKATPER Halálra ítélt két brit és egy marokkói állampolgárt egy donyecki kamubíróság. A Londont célzó orosz nyomásgyakorlási kísérlet visszaüthet. GÁL MÁRIA Megszülettek az első, halálbünte­tést kiszabó ítéletek a foglyul ejtett „mariupoli nácik” ügyében. Orosz­országban ugyan moratórium van érvényben a halálbüntetésre, de a donyecki szakadárok által uralt kelet-ukrajnai területen nem, így az ott felállított kamubíróságon oroszbarát tisztviselők halálra ítéltek csütörtökön két brit és egy marokkói állampolgárt, akiket az ukrán hadsereg kötelékében Mari­­upolban harcolva fogtak el. A többnapos tárgyalás és az ítélet is több sebből vérzik. Megfigyelők szerint kirakatper zajlott, amely­ben koholt vádak alapján hoztak ítéletet. Mindhárom vádlott - a brit állampolgár Aiden Aslin és Shaun Pinner, illetve a marokkói Saau­­dun Brahim - az ukrán haditenge­részet aktív katonája volt több éve. Ők valójában hadifoglyok, akiket a hadifoglyokról szóló genfi egyez­ményeknek megfelelően kellene kezelnie az orosz hadseregnek. Ennek ellenére zsoldosként, ter­rorizmus vádjával szabták ki rájuk a halálbüntetést. A Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség még szerdán felvételeket tett közzé a tárgyalásról, amint a vádlottak „bű­nösnek” vallották magukat minden vádpontban: terrorizmus, bűnözői csoport tagjaként elkövetett bűn­­cselekmény és a hatalom erőszakos megszerzésére vagy megtartására irányuló kísérlet vádjában. A 28 éves Aslin családja közle­ményben tudatta: Aslin közel négy évig szolgált az ukrán tengerész­gyalogságnál, tehát nem zsoldos, hanem hadifogoly, Oroszország pe­dig többszörösen megsérti a genfi egyezményt. Nemcsak azzal, hogy nem hadifogolyként kezeli a vádlot­takat, hanem a közzétett videóban az is látszik, hogy Aslin „kényszer hatása alatt beszél, és egyértelmű­en fizikai sérülések nyomait viseli”. Valószínűsíthető, hogy a Kreml a megdöbbentő ítélettel az Ukrajnát nehézfegyverzettel és hírszerzési információkkal aktívan támogató brit kormányzatra próbál nyomást gyakorolni, hogy minél több, hábo­rús bűnökért elítélt orosz katonát tudjon fogolycsere keretében vis­­­szaszerezni. Ám lehet, hogy ezúttal is elszá­molta magát a Kreml. Boris John­son brit kormányfő az ítéletre reagálva szóvivője útján jelezte ag­godalmát, és figyelmeztette Moszk­vát, ne használja politikai célokra a hadifoglyokat. Liz Truss külügymi­niszter minden legitimitást nélkü­löző, fiktív tárgyalásnak nevezte a donyecki pert. Robert Jerrick brit parlamenti képviselő a BBC Radio 4-ben „a nemzetközi jog felháborí­tó megsértéséről” beszélt, hangsú­lyozva, szégyenletes, hogy az orosz hatóságok e két brit állampolgárral próbálnak példát statuálni. A BBC és az orosz TASZSZ hír­­ügynökség egyaránt jelezte, az elítéltek fellebbezni fognak. Erre Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szó­vivője úgy reagált, hogy ha Lon-A brit The Guardian szerint a donyecki kirakatper célja az orosz ka­tonák ellen Kijevben folyó hábo­rús bűnökkel kapcsolatos perek után­zása volt, dón meg kívánja fellebbezni a brit foglyok ellen hozott ítéletet, ak­kor azzal gyakorlatilag elismeri a „Donyecki Népköztársaságot”. Fogolycsere nyilván lesz, ennek mielőbbi szükségességéről beszélt Robert Jerrick brit parlamenti képviselő is, arra azonban aligha számíthat Moszkva, hogy nyugati állampolgárok elleni koncepciós perekkel megfékezheti a nyugati fegyverszállítmányokat. Márpedig azok a háború kimenetelét is meg­határozhatják. A Donbászon ugyan nyomul előre az orosz hadsereg, Szevero­­donyecknél változatlanul elkesere­dett harcok folynak minden utcá­ért és házért, az ukrán erők nehéz helyzetben vannak, ám ezt gyorsan megfordíthatják az új fegyverek. Szerhij Hajdar, Luhanszk ukrán ka­tonai kormányzója tegnap a BBC- nek nyilatkozva azt mondta, Ukraj­na 2-3 napon belül visszaszerezheti a Donbasz kulcsának tartott várost, amennyiben megérkeznek a nagy hatótávolságú nyugati fegyverek. A hadi­foglyokról szóló genfi egyezményt is megsértette a donyecki oroszbarát tisztségvi­selőkből álló bíróság. A ha­lálra ítélt brit és marokkói állampolgárok nem zsoldo­sok voltak FOTÓ: AFP/SPUTNIK/KONSTANTIN MIHALCHEVSKIY Nagy tervekkel menekül előre Boris Johnson LONDON Nagy visszhangot ka­pott keresztkérdést tett fel a szer­dai kormányfői interpellációk során a veterán munkáspárti kép­viselőnő, Angela Eagle. Boris John­son szemébe mondta, hogy „álta­lános megvetés veszi körül”, majd megkérdezte, miért bízzon benne az ország, ha saját frakciójának 41 százaléka, 148 „mezei”, tisztsé­get nem viselő honatya szavazott ellene a titkos bizalmi vokson. A kormányfő, aki az elmúlt hat hó­napban zajló Partygate ellenére nem sok bűnbánásról tett tanúbi­zonyságot, válaszában biztosította a Tisztelt Házat, hogy „tisztában van vele, hosszú, de valójában ép­pen csak elkezdődött politikai karrierje során sokféle politikai el­lenfelet gyűjtött össze. És ez azért történt, mert kormánya sok jelen­tős döntést hozott, melyekkel nem feltétlenül értenek egyet. Szeretné, ha tudná, hogy abszolút semmi és senki, legkevésbé Eagle maga tudja leállítani a brit emberek érdekében tett erőfeszítéseiket.” A legkevésbé sem megszeppent „BoJo” saját pártja általi megaláz­tatása annak ellenére erősítette meg a hitet abban, hogy előbb­utóbb elveszti pozícióját, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy évig nem lehet bizalmi szavazást elren­delni ellene. A Munkáspártnak már az is kedvező, hogy bár a kormány­fő megőrizte állását, de hatalmát megtépázták. Boris Johnson már csütörtökön megkezdte nagyszabású tervei köz­zétételét. Az északnyugat-angliai tengerparton, Blackpoolban tar­tott programbeszédében Margaret Thatcher egyik sokat emlegetett la­káspolitikai elvét elevenítette fel. A konzervatívok választási program­jának gerincét képező társadalmi kiegyenlítődés jegyében a jelenlegi állapotnál sokkal többen kapasz­kodhatnak fel az ingatlantulaj­do­­nosi létrára. Szociális ellátásra, benne lakástámogatásra szoruló, illetve lakószövetkezetek tulajdo­nában lévő ingatlanokat bérlő em­bereket terveznek jogosulttá ten­ni arra, hogy kedvezményeiket jelzálogkölcsönre váltsák, és annak részleteit havonta fizessék. Majd amikor a technikai részletek is nyilvánosságra kerülnek, várható­an ki fog derülni, hogy kezdetben kísérleti jelleggel vezetik be a kez­deményezést, és az erre fordított költségvetési pénz nem lehet kor­látlan. Ezen a téren is figyelmezte­tő az OECD előrejelzése, miszerint 2023-ban zéró lesz az Egyesült Ki­rályság növekedése, ami a legfejlet­tebb országok, a G7 szervezetében a legrosszabb eredmény. Boro megmaradt népszerűségét alaposan megtépázhatja a máris „rosszkedvünk nyaraként” emle­getett közös vasúti, metró- és autó­buszsztrájk, melynek­­ megvalósu­lása esetén - első napja június 21-e lesz. Szakértők szerint az 1926-os általános sztrájk óta nem volt példa hasonló, az élet minden oldalát érin­tő összeomlásra, mint ami várható. Az elmúlt hetek repülőtéri káosza, százával törölt járatok után a szak­­szervezetek a Ryanairnél és a British Airwaysnél is szavazást készítenek elő egy esetleges leállásról, tönkre­­téve emberek 2019 óta első nyári va­kációját. A hangulatot tovább rontja, hogy most először érte el egy átlagos benzines családi autó teljes tankjá­nak feltöltése a 100 fontot. R. HAHN VERONIKA (LONDON) A bizalmi szavazás mérsékelt sikere ellenére a tory vezető jelezte, „még csak most következik kormányzásá­nak java"

Next