Népszava, 2023. június (150. évfolyam, 125-150. szám)
2023-06-01 / 125. szám
2 I 2023. június 1., csütörtök ___________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Nőhetett a Mol-felár KÖZLEKEDÉS A benzinárstop két évvel ezelőtti bevezetése után másfélszeresére ugorhatott a hazai kutakat ellátó olajcsoport jövedéki adót is tartalmazó ártöbblete. A tétel a hatósági tarifák tavalyi eltörlésével sem került vissza eredeti szintjére. Forró, mégis alig látszó téma: MARNITZ ISTVÁN Az elmúlt hónapok során parázs szakmai vitákat váltott ki az úgymond túl magas hazai benzinár. No nem azért, mert a 2021 novemberében literenként 480 forinton meghúzott hatósági díjak tavaly december eleji eltörlésekor a tarifák rögtön 640-700 forintra ugrottak. Hanem mert piaci tarifáink térségbeli helyezése - voltaképp versenyképtelenségünk - tavaly fokozatosan a dicstelen élbolyba került. Olyannyira, hogy 2022 decemberétől Magyarország és a hét környező állam rangsorában az itteni benzin idén áprilisig, a gázolaj pedig februárig a térség legdrágábbjának számított. Igaz, azóta e tekintetben némi javulás mutatkozik. A Cargopedia legfrissebb adatbázisa alapján a térségben benzinünk most a negyedik, gázolajunk pedig a harmadik legdrágább. A versenyképességromlás okait illetően idén januárban többen - így Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője, illetve Miklós László, az MVM korábbi felügyelőbizottsági elnöke - is előrukkoltak egy lehetséges megoldással. 2021 novembere után ugyanis hozzávetőleg 40 forintról a benzin esetében 140, a gázolajnál pedig száz forint körüli szintre ugorhatott a piaci nagykereskedelmi és töltőállomás-átlagárak kiskereskedelmi árrésnek nevezett különbsége. (A számítást nehezíti, hogy a hazai piac négyötödét ellátó Mol nagykereskedelmi listaára titok, használható piaci kúttarifabecslést pedig az árstopos időszakban csak a Holtankoljak.net közölt.) Bár az Erste elemzője első, facebookos megnyilatkozásában még, az okokat kevéssé boncolgatva, önmagában csak az árrésváltozás tényére hívta fel a figyelmet, később, Miklós Lászlóval együtt, arra jutottak, hogy az emelés mögött a hazai üzemanyagcégekre terhelt többletadók állnak. Magyarán a hálózatok a rájuk újonnan kivetett sarcokat - a kormányzati fogadkozások ellenére - vevőikre hárították. A közlekedőktől beszedett többletpénz így végül az államkasszába kerül. A szomszédainkhoz képest kiugró itteni felár mélyrétegeit, Pletser Tamás első, január jegyzetéhez hasonlóan, az MNB két hónapra rá közzétett tanulmánya sem fejtette fel. Miközben az elemzések rendre az üzemanyagok kiskereskedelmi árrésére összpontosítottak, egyik sem irányította nagyítóját a Mol nagykereskedelmi árréstöbbletének becsülhető változására. Pedig ez sem túl nagy kihívás: csak le kell vonni a Mol - piaci körökben ismert - nagykereskedelmi díjából az üzemanyagok irányadó tőzsdéken jegyzett, szintén beszerezhető - az árfolyamgyengülés vádját kivédve, forintra átszámolt - tőzsdei jegyzés árát. Ez az az árréstöbblet, amit a Mol, a jövedéki adóval együtt, úgymond, a helyi adottságokra tekintettel, a termékek piaci jegyzési szintjeire rászámol. A mutató fontosságát mindazonáltal mi sem bizonyítja inkább, mint hogy a „túl magas benzinárra” vonatkozó, az évezred első tizedében például a Magyar Autóklub által jegyzett panaszok nyomán a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) végül csak e tételt szabályozta. Évtizedes, perekkel bonyolított vizsgálódások után, 2014-ben a hatóság végül abban egyezett meg a Mollal, hogy az olajcég nagykereskedelmi gázolajára a jövőben nem térhet ki egy a tőzsdei szinthez viszonyított, méltányolható összegen felüli, plusz-mínusz egyszázalékos sávból. Igaz, a benzin tekintetében a jelek szerint nem látták hasonló korlátozások szükségét. Ráadásul 2019-ben e gázolaj-megállapodás is hatályát vesztette. Lapunk megkeresésére az ügy kapcsán a Molnál annyit közöltek, hogy a megállapodás lejárta ellenére árazásukban továbbra is tartják magukat a plusz-mínusz egy százalékhoz, nagykereskedelmi számításokat pedig nem véleményeznek. A lapunk birtokába került becslés ugyanakkor legalábbis kérdésessé teszi, hogy a Mol tavaly miként nem tért el az immár csak önmaga által vállalt, plusz-mínusz egy százalékos árrésemelési sávtól. Míg ugyanis a nagykereskedelmi árréstöbblet 2021 elején literenként 120 forintra volt becsülhető - ami közelítette a jövedékiadótartalmat -, addig az összeg tavaly nyárra már kétszáz forint közelébe ért. Bármekkora is lehet a GVH által a tőzsdei szinteken felül még méltányolt többlet, a két éven belüli, akár 50 százalékot is meghaladó eltérés több lehet a vállalt plusz-mínusz egy százaléknál. Felmerült, hogy a Mol a tavaly kevéssé szem előtt lévő „piaci” üzemanyagárak nagykereskedelmi árrésemelésével igyekezhetett a hatósági áras értékesítés nyilvánvaló veszteségeit valamelyest ellensúlyozni. Bár ez szintén sérthette a vállalást, az árréstöbblet - a jövedéki adóval együtt - a hatósági árak tavaly december eleji eltörlése óta is 160-170 forintra tehető, ami még mindig vagy harmadával meghaladja a két évvel korábbi szinteket. A jelenleg 574-555 forinton álló kútárakon belül tehát eme 30-40 forintos tétel változatlanul kérdőjeles. A téma forróságára jellemzően a helyzetet megkeresésünkre senki sem kívánta névvel véleményezni. Akadt, aki szerint nincs gond. Volt, aki a felárat azzal magyarázta, hogy a hatósági üzemanyagárak tavaly februári, nagykereskedelmi kiterjesztésével a piacról a Mol versenytársai levonultak, szabadabbá téve a cég emelési mozgásterét. A hatósági árak eltörlése óta pedig szerinte a felár azért nem állt vissza .a hazai üzemanyagárakban létezik egy kevéssé látványos, több mint száz forintos tétel, amely most körülbelül harmadával haladhatja meg 2021 eleji szintjét. 120 forintra volt becsülhető literenként a nagykereskedelmi árréstöbblet 2021 elején, ez tavaly nyárra 200 forint közelébe ugrott eredeti szintjére, mert a piac még mindig nem rendeződött. Akadt, aki úgy vélte, a Mol állami többletterheit a nagy- és a kiskereskedelmi árrés között eloszlathatja. (Megjegyzendő, az olajcsoport tavaly az ellátás összeomlása közepette is messze rekordszintű, ezermilliárdot közelítő nyereséget ért el.) A GVH-nál ismételt megkeresésünkre megerősítették korábbi közlésüket, miszerint folyamatosan vizsgálják a piacot, és ha bármi gond adódna, jelzik. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke, a 2010-es évek előtti kereseteket is jegyző Kovács Kázmér lapunkat most arról tájékoztatta, hogy nincs tudomása hasonló szándékról. Más, Mol-közeli forrásaink részint a arra hívták fel a figyelmünket, hogy versenyhivatal folyamatosan, érdemben vizsgálja üzemanyagárképzésüket, amit senki sem vonhat kétségbe. Másrészt arra emlékeztettek, hogy az év eleje óta a magyar üzemanyagárak az élmezőnyből visszacsúsztak a 3-4. helyre. A túlzott árréstöbblet vádja ezzel, legalábbis a környező államok egy részéhez képest, megdőlni látszik. Mindezt nem vitatva szakértőink arra hívják fel a figyelmet, hogy a hazai üzemanyagárakban létezik egy kevéssé látványos tétel, ami literenként most is több tíz forinttal haladja meg a 2021 elején tapasztalt szintet. De a korábbi évekre jellemző, kedvező térségbeli tarifahelyezésünket sem szereztük még vissza. A jelek szerint ráadásul a versenyhatóság figyelme a tavaly óta szintén igencsak meglóduló kiskereskedelmi árrésre még ennél is kevésbé terjed ki. Csak az becsülhető, hogy a Mol a tőzsdei nagykereskedőkhöz képest mennyivel adja drágábban az üzemanyagot a kútláncoknak A Mol nagykereskedelmi árrése 4 250 200 150 (Forint/liter) Gázolaj Benzin Forrás: Népszava-gyűjtés 100 1.1 ii. hii.hv.lv. Ivi. Ivii.lviil.l ix. Ix. Ixi. Ixn 2021 NÉPSZAVA-grafika Becslés ** Az első két hét átlaga I. III. Ilii.hv.lv IVI. Ivii.lviil.l IX. Ix. Ixi. Ixn 2022 ii.lvi.liv.lv. 2023 A finomítói árrés is ugorhatott A nagykereskedelmi árréstöbblet nem keverendő össze a szintén sokat emlegetett finomítói árréssel, hanem arra rakódik rá. A finomítói árrés lényegében a nyersolaj beszerzési és az elkészült termékek nagykereskedelmi ára közötti különbség. Tavaly március óta ez a tétel is nagyot ugorhatott a Molnál. Putyin Ukrajna elleni támadása miatt ugyanis a világ egyre több feldolgozója mondta le orosz olajmegrendeléseit, amely így az egyéb világpiaci termékeknél - például az európai Brentnél - jóval olcsóbbá vált. Bár Brüsszel tavaly eredendően az összes tagállamra orosz nyersolajbeszerzési tilalmat tervezett, az Orbán-kormány - vitatható indoklással - Magyarország (illetve a szintén Mal ellátta Szlovákiára, valamint Csehországra) kivételt harcolt ki. A versenytársainál olcsóbb nyersolajon így a Mal évi több százmilliárdos extrahasznot ér el. Igaz, a magyar állam ennek 95 százalékát adóként elvonja. A becslést némiképp nehezíti, hogy a Mal, évtizedes hagyományt megtörve, felülvizsgálatra hivatkozva, finomítói árrése közzétételét pont annak tavaly év eleji megugrása után függesztette fel. Nagykereskedelmi árrés helyett azért tárgyalunk többletről, mert a tőzsdék szintén már finomított termékek - nagykereskedelmi árrést is tartalmazó - tarifáit tükrözik. Arról, hogy a Malón belül az orosz nyersolaj beszerzési ára, illetve az ebből készült benzin és gázolaj nagykereskedelmi ára között miként oszlik meg a finomítói és az erre esetleg rászámolt nagykereskedelmi árrés, nincsenek adatok, így e tárgyban csak az becsülhető, hogy a Mol a tőzsdei nagykereskedőkhöz képest mennyivel adja drágábban az üzemanyagot a kútláncoknak.