Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-09 / 7. szám
12 I agKy,________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Ferdinandy György Nyolcvannyolc évesen meghalt Ferdinandy György József Attila- és Príma Primissima díjas magyar író, műfordító, egyetemi tanár - közölte a hírt az MTI. Ferdinandy György 1935-ben született Budapesten. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyarfrancia szakára, ám csak rövid ideig járt az egyetemre, a forradalom leverése után pedig elhagyta az országot, Franciaországba költözött. Doktori címet a Strasbourgi Egyetemen szerzett. Később a Puerto Ricó-i Egyetem oktatója volt. Nyugdíjazása után kezdetben felváltva Puerto Ricóban és a floridai Miamiban élt, a 2010-es évektől hazaköltözött Budapestre, de évente visszautazott Miamiba; 2019 óta nem járt Magyarországon. Irodalmi munkássága Franciaországban indult, egészen a Saint-Exupéry-díjig vitte, első magyar kötete 1965-ben jelent meg Futószalagon címmel. Első itthon megjelent könyve 1988-as a Szerecsenségem története. Ferdinandy Györgynek jelenleg folyamatban van az életműkiadása, amelynek harmadik kötete, az Örökség 2023-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál. Friss írásokból álló kötete Szól a kakas címmel 2022-ben a Magyar Napló Kiadónál jött ki. A rendkívül aktív szerző a francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja volt. Ferdinandy György november végén tüdőgyulladással került kórházba Miamiban, állapota ezt követően nem javult, vasárnap hunyt el. MTI Meghalt Sarudi Gábor Életének 75. évében elhunyt Sarudi Gábor gyártásvezető, producer - közölte családja a Facebookon. Emlékét a magyar filmgyártás több mint félszáz alkotása őrzi, többek között olyan remekművek, mint a Csapd le csacsi, a Csinibaba, a Mikor lámpást adott az Úr kezembe Pesten, Az én XX. századom vagy a Recsk. Filmes pályafutását világosítóként kezdte, később gyakornok és felvételvezető lett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola gyártásszervező szakán sajátította el a szakmát, majd a Mafilm gyártásvezetője lett. 1991-től független gyártásvezetőként és producerként dolgozott hazai és nemzetközi filmekben. 1992- ben közönségdíjjal, 2002-ben a gyártásvezetők elismerésére alapított Rózsási György-díjjal ismerték el munkásságát. Búcsúztatásáról családja később intézkedik. NÉPSZAVA iz rS Aki a mai Budapestet megrajzolta GYÁSZ Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Finta József, a Nemzet Művésze, Kossuth-, Prima Primissima és kétszeres Ybl-díjas építész, az MTA és az MMA rendes tagja. N.KÓSA JUDIT Éppen csak elmúlt harmincéves, amikor a tervei alapján építeni kezdték az akkoriban Duna Intercontinentalnak nevezett hatalmas pesti szállodát. Felfoghatatlan lehetőség: talán Hauszmann-nak adatott hasonló, amikor gigantikus palotával koronázhatta a Várhegyet, vagy William Tierny Clarknak, amikor megálmodhatta, milyen legyen az első kőhíd. Finta József rajzasztalán dőlt el, milyen formát öltsön a pesti Duna-part, a városnak az a legforgalmasabb, legismertebb pontja, amely mindenhonnan látszik, s amelyről ilyeténformán mindenkinek határozott elképzelése van. Akkor, a hatvanas években fel sem merült, hogy a régi hoteleket, a patinás, ámde kiszolgált Hungáriát, Bristolt és Carltont kéne a világháborús romokból újjáépíteni. Új kor, új építészet, új esélyek: ez volt a jelszó, és a korszellemtől az sem volt idegen, hogy egy egészen fiatal ember kapjon lehetőséget az épületóriás megtervezésére. Számos kritika érte persze a kész művet, különösen a folyóra hangolt monstrum hátsó, teljesen zárt frontját vitatták, ő maga azonban csak egy dolgot sajnált. Azt, hogy a Dunára kifutó, a tervekben még szereplő terasz nem valósult meg. A kortárs építészetet kevéssé ismerő és ritkán becsülő magyar közegben talán nem magától értetődő, de tény: Finta József hosszú pályája során olyan mély hatást gyakorolt Budapest megjelenésére, mint utcanévvé magasztosult elődei közül Pollack, Ybl vagy Steindl. Az ő megvalósult épületei határozzák meg a legismertebb köztereket, hiszen a keze nyomát viseli például a Kongresszusi Központ, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ a Bazilika tőszomszédságában, az angyalföldi rendőrségi székház, a Szabadság téri Bank Center vagy éppen a Westend. Úgy mesélik, a legendás munkabírású építész akkor is tervezett, ha erre éppen nem volt konkrét megbízása. Ha megpillantott a város valamely meghatározó pontján egy üres vagy méltatlanul hasznosított telket, máris felskiccelte a házat, amelyet ott szívesen látott volna. Kétségtelen, hogy az utóbbi fél évszázadban nem létezett olyan fontosabb tervpályázat, ahol ő vagy a munkatársaiból alakított stúdió ne indult volna. A fővárosban megvalósult épületei sora rendkívül hosszú, de meghatározó szerepe volt az új Salgótarján megtervezésében is. Igaz, azon tervek listája is tekintélyes, amelyek végül papíron maradtak. Ezek közül néhányat éppen most láthatunk a Vigadóban, a Sosemvolt Budapest című kiállításon. Finta József reneszánsz ember volt, nem pusztán tervező, hanem a festésben és írásban örömét lelő értelmiségi is. Főnökükként és barátjukként búcsúznak tőle munkatársai, akik így írnak róla: „József soha nem a pillanatnak tervezett, alkotásai időn kívüliek, egész életében a hosszú távon érvényesnek tartott értékeket kutatta. Az építészetet komoly játéknak tartotta, melyet gyermeki lélekkel lehet csak művelni. A legutóbbi időkig töretlenül lelkesedett minden új dologért, miközben folyamatosan a maradandót és az időtlent próbálta megtalálni bennük.” KNTA Finta József reneszánsz ember volt, nem pusztán tervező, hanem a festésben és írásban örömét lelő értelmiségi is Finta József rajzasztalán dőlt el, milyen formát öltsön a pesti Duna-part, ő tervezte az InterContinental Budapest hotelt is ■<12 z Q< o Egy francia ritkaság, az Ys királya a Müpában KLASSZIKUS ZENE Csütörtök este látható a Müpában az Ys királya, Édouard Lalo szerzeménye. A külföldről érkező énekeseket a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséri a koncertszerű opera-előadáson. A spanyol családból származó francia romantikus zeneszerző nevét hazáján kívül leginkább Spanyol szimfóniája tette ismertté, a franciák számára azonban az Ys királya (eredeti címén Le roi des) a legismertebb tőle. A háromfelvonásos operát 1875-ben fejezte be Lalo, de igazán nagy sikert az átdolgozott verzió 1888-as párizsi, Théátre du Châtelet-beli bemutatója hozta, a műből ezt megelőzően csak részletek hangoztak el közönség előtt. A premier után egy évvel az Ys királya már a századik előadásnál járt. Az opera története egy breton legendát vesz alapul. A zeneszerző a téma iránti érdeklődése állítólag breton származású feleségétől, Julie de Maligny mezzoszoprán énekesnőtől ered, Margaret szerepét eredetileg neki írta Lalo. A Bretagne vidékéről származó történet, Ys városának legendája több verzióban ismert, és elsüllyedt a tengerben, bár területét gátak védték, árulás miatt valaki kinyitotta a zsilipet, és a tenger elpusztította a várost. Később ékelődhetett a legendába a megmentő, az önmagát a városért feláldozó lány, nőalak motívuma. Lalo operájában a két király Az előadást Vashegyi György dirigálja majd lány, Margared és Rozenn ugyanabba a férfiba, Myliába szerelmes, ám az a fiatalabbat, Rozennt szereti. és királya egy békeszerződés részeként Margaredet odaígéri Karnac hercegnek, a város egykori ellenségének. Margared szerelme miatt megtagadja a házasságot, mire Karnac bosszúval fenyegetőzik. A nővér végül szövetkezik vele, miután megtudja, hogy Ys királya áldását adta Mylio és Rozenn frigyére, revansként odaadja Kranacnak a város zsilipjeinek kulcsait. Margared a húga esküvőjén megtörik, és bevallja tettét, ám ekkor már késő, a várost elöntik a hullámok. Margared, akit lelkiismeret-furdalás gyötör, közli szeretteivel, hogy a tenger áldozatot követel, és egy magas szikláról a vízbe veti magát. Halála után megjelenik Szent Corentin, és lecsendesíti a hullámokat, és megmenekül. Az Ys királya dallamvilága Wagnert juttatja eszünkbe, mindeközben Gounod és Debussy hatása is érződik az operán. A Müpában látható, a Palazzetto Bru Zane-nal együttműködésben megvalósuló produkcióban az amerikai Kate Aldrich adja Margaretet, a holland Judith van Warroij lesz Rozann. A férfi vokalisták mind franciák: Cyrille Dubois tenor Mylio, Jérôme Boutillier bariton pedig Karnac lesz. Nicolas Courjal basszista a címszereplő királyt formálja meg. ROSZNÁKY EMMA <=32oo INFO Az Ys királya január 11-én látható a Müpában, a koncertszerű opera-előadás három felvonásban, egy szünettel megy. Vezényel: Vashegyi György. co2<2<z [UNK]<o