Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-13 / 11. szám

10 I ?oft,szombat_____________________________________________vÉlEMÉNy Barátok közt CIVIL BESZÉD­ olytatódik a „Barátok közt” sorozat, tudták? Na nem az RTL 12 éves sikerszériája, amely 1,3 millió hívet szer­zett. Ezt most a kormány rendezi, amelyik nem nagyon ked­veli a még mindig függetlenkedő RTL-t. Különben is: most az övéké­nél is nagyobb közönség számára kellene felmutatni, hogy mennyi, de mennyi barátja, tisztelője van a mi­niszterelnöknek. Kellenek a fotók a kölcsönös kitüntetgetésekről, hát­­lapogatásokról, baráti vizitek mű­mosolyairól. Mindig eggyel több kell, mint ahány hír jelenik meg a lassan közutálattá növő elszigetelt­ségről saját szövetségeseink köré­ben. Annál meg legalább kettővel több, amennyi a korábbi barátok há­tat fordításáról szól, a visegrádi szö­vetség széteséséről, Meloni középre sasszézásáról. Új barátokat nem olyan könnyű szerezni, ha valaki arról híresült el, hogy mindenkit megzsarol, kerék­kötője minden közös tervnek, an­­­nyi kompromisszumkészség sincs benne, mint egy húsevő növényben. Ilyen renoméval nem nagyon le­het válogatni, félre tehát a kényes­kedéssel! Miért, azt olvasom, hogy Szily László újságíró teknősének egy robotporszívó a legjobb barát­ja. Szereti, ha a hozzá képest behe­­mót szerkezet jobbra-balra taszigál­­ja. A nagyobb méretű barátokkal Bizonyára van gazda­sági haszna a kormány barátko­zásainak, de azt mi, állampolgá­rok - mint az egykori vicc szerint a márkás konyakot a proletárok csak válasz­tott képvise­lőink útján fogyasztják. Kínával, Putyinnal - szuverén kor­mányunk is így van. Szintúgy élve­zi (vagy úgy tesz), ha erre-arra ta­­szigálják. De éppen ennek ellensúlyaként kell olyan attrakció is, ahol másva­laki a teknős, viszont mi vagyunk a porszívó. Mármint nem mi, hanem a kormány és az ő feje. Nem veje, feje, bár az ilyen barátkozás üzle­ti hasznából - ha van ilyen - a csa­lád is részesül. Addig-addig cimbo­­ráltunk a Balkánon, amíg Tiborczék vettek valahogy 11 prémium kategó­riás irodaházat Belgrádban. Jól jön a szűkebb időkre, ha az embernek van pár irodaháza, remélem, önök is be­szereztek már. (Prémium kategóri­ájút, mert bóvlit csak a hülye vesz.) Szóval bizonyára van gazdasá­gi haszna a kormány barátkozásai­­nak, de azt mi, állampolgárok - mint az egykori vicc szerint a márkás ko­nyakot a proletárok - csak válasz­tott képviselőink útján fogyasztjuk. Viszont személyesen fizetjük. Or­bán egyik fő balkáni támogatottja, a boszniai szerb köztársaság gyanús pedigréjű elnöke, Dodik kapott már az Eximbankon keresztül 45 mil­liárd forintos olcsó hitelt, majd 40 milliárdos vissza nem térítendő tá­mogatást, mit ád isten, épp az újra­választása előtti kampányban. Ha 4 millió szja-fizető magyarral számo­lunk, akkor csak az utóbbi mind­egyiknek 100 000 forintjába fáj. De bolondnak is megéri. (Annak mindenképpen, másokról nem nyi­latkoznék.) Orbán új külpolitikai sámlit keres a lába alá, ha már a vi­segrádi szövetség kidőlt alóla. Össze kell hát tákolni valami új szövetség­félét, amiben vezérnek, szószólónak adhatja el magát Európában, de fő­leg itthon, a hívek előtti tekintélyét öregbítendő. Jobb híján a Balkán lett az ő új Visegrádja. A szerbiai hírügy­nökségnek adott interjújában nem­régiben ki is fejtette: az az ő küldeté­se, hogy az EU vezetőivel megértesse a balkáni orientáció fontosságát. Nem véletlen, hogy annak idején Várhelyi Olivér személyében épp a bővítési biztos helyére aspirált az Európai Bizottságban. Aki Orbán utasításainak megfelelően azóta is a balkáni bővítést tekinti fő feladaté­nak, számos, vitát keltő módszert is alkalmazva. Ezzel annyiban nincs is baj, hogy a Balkán gazdaságilag és politikailag valóban fontos Európának, különö­sen Magyarországnak. Megtanul­hattuk: Európa belső békéjének a Balkán nyugalma az egyik záloga. A baj ott kezdődik, hogy Orbán inkább balhét kever a Balkánon, a töré­keny szerkezetű Bosznia-Hercego­vinában is gyufával rohangál a ben­zineskanna körül, az elszakadással fenyegető, békebontó, szeparatis­ta Dodikot támogatva. Vagyis Bal­kán-politikája nagyon is szelektív: azokat a derék nacionalista, tekin­télyelvű diktátorpalántákat (egy bal­káni politikus szavaival „kispályás Orbánokat”) öleli keblére, akik Put­­yin barátai és a keresztény gyökereit úgymond elvesztő Unió kritikusai. A Der Standard szerint „egyesíti a Pu­­tyin-barát erőket a Nyugat-Balká­non”, „kiterjeszti csápjait az egyívá­­sú autokraták felé”. Ezért nem drága semmilyen bla­ma, semmilyen kompromittáló ha­­verság. Nem volt elég Szíjjártó Ba­rátság-érdemérme, Orbán most kapta meg Dodiktól azt a kitünte­tést, amit tavaly Putyin, előtte még öt elítélt háborús bűnös, így Rado­van Karadzic és a Balkán mészáro­sának nevezett Ratko Mladic is meg­kapott. Hogy miniszterelnökünk örömmel fogadja a megtiszteltetést, azt Dodik azon az ünnepségen jelen­tette be, amelyet a 100 000 halottat hozó háborút elindító eseménynek, a boszniai szerb köztársaság egy­oldalú kikiáltásának évfordulóján rendeztek. Nem is vett rajta részt más külföldi vendég, mint az orosz nagykövet, na meg Putyin hírhedett motoros bandája, az „Éjszakai Far­kasok”, Dodik, a jó barát, az egykori cset­­nik köszöntéssel üdvözölte a felvo­nulókat. Hogy a zavaros történelmi szerepet betöltő csetnikek nem ép­pen magyarbarátságukról voltak hí­resek? Miért, Orbánék másik cim­borája, Fico talán igen? Kit érdekel! Az új „Barátok közt” castingján nem az ország barátait keresik, hanem Orbán barátait. Úgy tűnik, elég szép gázsit ígérnek nekik. LENDVAI ILDIKÓ volt parlamenti képviselő m O <­o­o Az eltüntetett infláció hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére Azt állította Nagy Márton nemzetgaz­dasági miniszter (közleményében), hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyor­san tüntette el a kormány az inflációt. Ezzel szemben a tény az, hogy az infláció nem gyorsan jött, és nem a kormány tüntette el. Egyrészt ugyanis a decemberi 5,5 százalé­kos áremelkedés még nem jelenti az infláció végét, hiszen az 2-3 szá­zalék lenne, másrészt az infláció évek óta itt volt: 2018 második felé­ben fölment 3, majd 2021-ben már 5 százalék fölé is. Vagyis már akkor alapvetően a kormány gazdaságpo­litikája váltotta ki, és bár később a háborús energiaválság miatt drasz­tikusan megugrott, a kormány arra is rátett több lapáttal. Drága lapát volt. Azt állította Rétvári Bence, a Belügy­minisztérium államtitkára, hogy a migrációs válság 2015-ös kezdete óta jelentősen emelkedett azok száma, akik a Nyugat-Európában kialakult közállapotok miatt, illetve biztonsá­guk érdekében Magyarországra tele­pültek át. A legna­gyobb nyu­gat-európai közösség Magyar­országon a német, amelynek a növekedése 2015 óta mindössze 3600 volt, de ha 2011-gyel hasonlítjuk össze, akkor már csak alig több mint 2000. Ezzel szemben a tény az, hogy a legnagyobb nyugat-európai kö­zösség Magyarországon a német, amelynek a növekedése 2015 óta mindössze 3600 volt, de ha 2011- gyel hasonlítjuk össze, akkor már csak alig több mint 2000. Ugyan­akkor például a szlovákok száma megduplázódott 2015-höz viszo­nyítva, és a 22 ezer német „mig­­ránshoz” képest majdnem annyi­an, 17 ezren vannak, feltehetően nem a nyugat-európai közállapo­tok romlása miatt. Mellesleg 2014- ben még csak 330 ezer magyar élt Európában, mostanra viszont már több mint 700 ezer. Mert bátrak. Vállalják a veszélyt. Azt állította Orbán Balázs, a minisz­terelnök politikai igazgatója (az Mti­nek), hogy a brüsszeli elit nem látja a hétköznapi emberek valós problémá­it, szerinte vak vezet világtalant, hol­ott az illegális határátlépések száma Európában tavaly 355 ezer 300-ra nőtt, ami a legmagasabb szám 2015 óta. Ezzel szemben a tény az, hogy az EU hivatalos adatai szerint nem 355, hanem csak 255 ezer volt az il­legális bevándorlók száma a múlt évben, bár kétségtelenül az sem kevés. Ezért is döntött december­ben a vak Tanács és a világtalan Parlament a menedékkérés, illet­ve a migráció kezelésének szigorí­tásáról. Kár, hogy az élesen látó két Orbán itt Magyarországon ezt nem látja. Vagy nem akarja látni. Azt állította Hidvéghi Balázs, a Fi­desz európai parlamenti képviselője (az MTI-hez eljuttatott nyilatkoza­tában), hogy Magyarországnak idén nyáron át kell vennie Brüsszel politi­kai irányítását, mert változásra van szükség. Ezzel szemben a tény az, hogy a soros elnökséget betöltő ország nem tehet ilyet. Feladata a jog­alkotás előmozdítása, a tagálla­mok együttműködésének, az uni­ós programok folyamatosságának biztosítása. Abban a 18 hónapos programban pedig, amelyben a ta­valyi spanyol, az idei, első féléves belga, valamint a második féléves magyar elnökség céljait hárman, közösen összegzik, „a gazdasági bázis fejlesztése, a polgárok és a szabadságjogok védelme, a klíma­semleges, zöld, méltányos és szo­ciális Európa megteremtése, vala­mint az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban” címek szerepelnek, Brüsszel politikai irá­nyításának átvétele nem. De majd jön Dávid a parittyával? BOLGÁR GYÖRGY újságíró SZERINTEM Helycsere Szilveszter éjjel Csöpike nem ijedt meg a petárdázástól A far­kát csóválva figyelte az esemé­nyeket az erkélyről A kutyus tök süket ugyanis. A gazdáját viszont két napig keresték. A nagy durra­nások hallatán egyszerűen elme­nekült a lakásból SPÁNYIK MIKLÓS Nyugdíj Az életkorom alapján 2023-ban mentem nyugdíjba, amikor az infláció 18,5 százalék volt. A nyugdíjba vonulás évében a nyug­díjas nem jogosult az éves inflá­ciókövetésre. Röviden, elveszett 18,5 százalék a nyugdíjamból, amit már soha nem kapok meg, sőt a későbbi emelések alapja is ennyivel kevesebb lesz. Vessük ezt össze azokkal az évekkel, ami­kor az infláció csupán néhány százalék volt. Annak hiánya is sok, nyugdíjba vonuló embernek okoz sérelmet. De 18,5 százalék brutális. Ugyanígy működött a 2022-ben nyugdíjba vonulók esetében a 14,5 százalékos inflá­ció. Ez erős különbségtétel az évfolyamok között. Magyaror­szágon a becsült infláció az éves nyugdíjemelés alapja. A nyugdíj már nem alkotmányos jog. Szo­ciális probléma esetén mindenki önmagáért felel. Az átlagjövede­lem emelkedése nem jelenik meg a nyugdíjszámításban. Hátrány és hátrány. Emlékszünk, amikor Orbán Viktor szerződést kötött a nyugdíjasokkal? „Megvédjük a nyugdíjak értékét ” Köszönöm, de ebből a védelemből nem kérek. Én igazságot, korrektséget szeret­nék! Vagy: Adtunk egy gyomrost az inflációnak.” Akkor miért az én gyomrom fáj? Vagy: „a pontos (nyugdíj)elszámolás a jó barát­ság alapja.” Ki akarhat magának ilyen barátot? Amikor a minisz­terelnök azt mondja, „ne azt néz­zék, amit mondok, hanem amit teszek”, az már közelebb visz az igazsághoz. Tud valaki valami vigasztalót is mondani? Várom azon „szerződött nyugdíjastár­saim érveit, akik szerint - és ezt szavazatukkal rendre bizonyítják is -ez a rendszer minden idők leg­jobbika. Most olvasom, hogy „a kormány megbecsüli a nyugdíja­sokat’. Mi lenne, ha nem tenné? KOVÁCS JÓZSEF Megszorítás Orbán Viktor szerint a Fidesz­­kormány sosem nyúlna, még a legsúlyosabb válság idején sem, a megszorítás eszközéhez. A mi­niszterelnök azt mondta, ez a li­berális kormányok eszköze a vál­sághelyzet megoldására. Közben ez évben az M0-sra is bevezetik az autósztrádákon alkalmazott útdíjakat, az üzemanyagok árát pedig jelentős mértékben meg­emelik. Csökkentik a lakástá­mogatásra biztosított összeget, a tavalyi 449 milliárd forintról 181 milliárdra. Az önkormányza­tok támogatását még az infláció mértékével sem kompenzálják, továbbá reálértékben csökken a családtámogatás összege is. Lehetne tovább sorolni, hiszen akkor még ki sem tértünk a fő­városi tömegközlekedés padlóra küldésére. De ennyi is elég ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés: mi a megszorítás, ha nem ez? DR. JÓKAI OSZKÁR Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next