Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

2024. január 27. I#­­­­s V w ^ >: Ne legyen cirkusz a Balkánon... - Hárman összekaptak a prizreni piacon, elgurult egy kézigránát, páran megsérültek, aztán mindenki hazament ebédelni, így megy ez errefelé, kulturális sajátosság - ékelődik vezetőnk a koszovói közbiztonságot értékelve. Odahaza még azon tanakodtunk, megéri-e a befektetés egy pár repeszálló mellénybe és sisakba, így utólag módfelett bután festettünk volna a játszadozó pristinai gyerekek között, a bihácsi menekülttábor parkjánál nem látunk békésebbet Boszniában, ahogy a Banja Luka-i mecsetben sem robbantunk föl, ellenben életünk egyik legszebb istentiszteletén lehettünk bosnyák muszlimok vendégei. A szerb főváros, Belgrád is csak a nacionalista graffitierdővel mutatott feszültséget, és a kormányellenessel, utóbbinak az elnök (Vucic = mafija) bizton nem örült. A Nyugat sem derülhetett a Fuck NATO! feliraton a nyughatatlan Észak-Koszovóban. A Balkán féktelen gyönyörűség, de hogy megbékél-e a valaha... riportunk első része a 4. oldalon ■ vNX : A NÉPSZÓA HÉTVÉGI MAGAZIN MELLÉKLETE Anyaművészet és apapolitika Magyarországon az utóbbi években egyre nő a társadalmi nyomás, hogy térjünk vissza a hagyományos családmodell­­hez, a férfi legyen a családfenntartó, emellett jó apa és jó férj is, ami óriási egzisztenciális és mentális terhet ró rájuk. A másik oldalon az anyák úgy érzik, egyedül rájuk marad a gyerekekről gondoskodás és a reproduktív háztartási munka feladata, miközben a munkahelyükön (mert az egykeresős modell csak kevesek luxusa) azt várják tőlük, teljesítsenek úgy, akár a férfiak. A fiatalok pedig hiába változtatnának a szerepeken, ők is konfliktusba kerülnek az elvárásokkal, ráadásul kényszerpályára küldi őket a jelenlegi családtámo­gatási rendszer, mely bünteti, ha az apák jobban jelen akar­nak lenni a családjuk életében. Túl kevés az olyan hely, ahol a tapasztalatainkat őszintén megoszthatnánk egymással, de jó példaként említhetjük a Kelet kávézóban az anyaság és al­kotás témájában tartott beszélgetést, vagy az Apaakadémia klubját ahol biztonságos közegben a férfiak is megnyílhat­nak, és végre beszélhetnek az érzéseikről. A Visszhang hasáb­jain arra teszünk kísérletet hogy közelítsük az álláspontokat és rámutassunk a párhuzamos történetekre, amelyekről Léder László pszichológus beszél: ugyanazok az elavult rendszerek és megkövesedett sztereotípiák nehezítik meg az életünket. RIPORTUNK A 2., INTERJÚNK A 3. OLDALON 9 .,> LJCá [UNK]< XXUl ö c OX XXox Szecessziós science fiction Keresztesi Botond festményei zavarba ejtik a nézőt: a vásznakon feltűnő amorf formákban mitikus lények, autóalkatrészek, Transformersek, lávalámpák, illetve különféle növények vagy mívesen megmunkált Zsolnay-porcelánok jelennek meg. A romániai születésű és Budapesten alkotó képzőművész örömmel vegyíti a magas- és pop­kulturális referenciákat, melyekből hibrid lényeket és technoszürreális világokat teremt. P. SZABÓ DÉNES Miközben Keresztesi Botond az életéről mesél a műter­mében, a tekintetem néha a falakon függő olajképeire téved, melyeken a kies, szürreális terekben egyre több motívumot fedezek fel. Lávalámpát, kentaurt, sportci­pőt, biciklissisakot, illetve valós és képzeletbeli lénye­ket, meg olyan tárgyakat, amelyek a hétköznapokban körülvesznek minket. Ilyen visszatérő elem Botondnál a Zsolnay-porcelán, mely szerinte olyan, mint a Révai nagy lexikona vagy a Jókai-összes - számos magyar ház­tartásban fellelhető. Másrészt a művei olyan érzést kel­tenek, mintha azokat egy képalkotó szoftvereken hozták volna létre. - Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de én együtt nőttem fel az internettel, ami később hatással lett az alkotói látásmódomra. Emlékszem, amikor a kilenc­venes években az osztálytársam megkapta a Commo­­dore­ 64-esét, öten mentünk át hozzá, hogy együtt játs­­­szunk. És bár nem vettük észre, de a történelem részesei voltunk, hisz elkezdtünk ismerkedni a számítógéppel. l-L FOLYTATÁS A 7. OLDALON XCl. Falak és lőrések a hitvitában A vásárhelyi városházától kőhajításnyira áll a több mint háromszáz éves, barokk stílusú református ótemplom. Egykor úgynevezett védfal vette körül, ebből mára csak egy L alak maradt. Az önkormányzat munkálatokat végeztet ott, térköveznek, járdát építenek, parkosítanak. Közben a védfal hátsó részén átjárót nyitottak, amiből botrány lett. A most kiélesedett helyzetben a legjobbkor érkezett a segítség, egyenesen a város szülötte, Lázár János építési és közlekedési minisztertől. A Magyar Közlöny egy héttel ezelőtti számá­ban jelent meg az általa jegyzett rendelet, mely szerint a védfalat kiemelten védett műemlékké nyilvánítják. 6. OLDAL OXO CQ

Next