Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-12 / 10. szám

VÉLEMÉNY_______________________________________________________________2624,a?lS I 9 Elrettentő példa A­z elmúlt napokban az európai sajtóban is he­ves reakciókat váltott ki a hír, miszerint át-_.......... tor lehet az Európai Tanács elnöke, miután Charles Michel ET-elnök bejelentette, a következő Európai Parlamentben mandátumot kíván szerezni, így az interregnumban, a következő tanácsi elnök hivatal­ba lépéséig a soros uniós elnök Ma­gyarország kormányfője tölthetné be a tisztséget. Mit üzent ez Európá­nak? Vajon azt, hogy Orbán Viktor eléri célját, és Európa legbefolyá­sosabb emberének érezheti magát? Vagy azt: Michel előbbre tartja saját karrierjét, mint Európa sorsát? Elviekben Michel bejelentésé­nek nem is nagyon lenne hírértéke: mivel a pozíció nem jár konkrét ha­talommal, az Unió jövőjét nem be­folyásolja, ki tölti be az ET elnöki tisztségét. Alapesetben egy átlagos európai polgárnak azt sem kellene tudnia, hogy hívják a magyar mi­niszterelnököt, ha az békében, fel­tűnés nélkül végzi a munkáját. Ám az, hogy ez a hipotézis - Orbán eset­leges ET-elnöksége - az egész kon­tinensen ilyen heves reakciókat vált ki, azt jelzi, Európában sokakból egyenesen rettegést vált ki, ha az or­szág akár a legcsekélyebb befolyásra is szert tehet az uniós színtéren. Az Európai Parlamentben is ria­dalmat keltett a hír, egy finn keresz­ténydemokrata képviselő péntekig gyűjti az aláírásokat képviselőtársai körében, hogy az EU legfőbb testüle­tei mondják ki: Magyarországon sú­lyosan és tartósan sérülnek az uniós értékek. Ennek nyomán felgyorsít­hatnák a hetes cikkely szerinti eljá­rást, ami a magyar szavazati jog elvé­teléhez is vezet. Bár az EP-honatya kezdeményezésének aligha lesz kö­vetkezménye, ez is mutatja, hogy a „magyar kormány” kifejezés mint­ha a zsarolás szinonimájává vált vol­na Európában. Nem is csoda, hiszen a magyar uniós politika a vétójoggal való fenyegetésre épül. Magyarország negatív példája ösztönző erőt jelenthet az európai illetékesek számára, hogy összefog­janak egymással, így minden esély megvan arra, hogy nyáron gyors döntést hoznak az uniós posztok el­osztásáról, csak hogy elkerüljék a legrosszabb forgatókönyvet. A ma­gyar kormányfő megítélése annyira rossz, hogy Orbán Viktor még akár azt is elősegítheti, ami ellen most talán a leginkább küzd, nevezete­sen: maradhat az eddigi koalíció az EP-ben a júniusi voksolás után az Európai Néppárt, a szociáldemok­raták, a liberálisok között, kiegé­szülve akár a zöldekkel. Orbán esetleges rövid ET-elnök­­ségének rémisztő jövőképe miatt az illetékesek máris elkezdtek elő­re gondolkodni arról, kit választ­hatnak meg az ET elnöki tisztsé­gére. Mind többször emlegetik az Európai Központi Bank egykori elnöke, Mario Draghi nevét. „Mr. Euró” - ahogy nevezik - 2021-ben Olaszországnak nyújtott mentő­övet, amikor átmenetileg elfogadta a miniszterelnöki tisztséget. Most Európát menthetné meg a magyar kormányfőtől. Draghi Orbán ellen­pólusa, hiszen több Európát akar, amint nemrég fogalmazott, „Euró­pának állammá kell válnia”. Orbán olyan elrettentő példává vált az EU-ban, hogy közvetve mű­ködésbe hozta a demokratikus Euró­pát. Ám ez magyar szempontból in­kább elkeserítő, mintsem örömteli. RÓNAY TAMÁS Viccveszély politikai paródia ma­napság nehéz műfaj annak, aki csinálja, és ezért nemkívánatos A # 1 személy az ország leg­több kulturális rendezvényterében, de időnként az intézményvezető­nek is, aki nem akarja műsorra tűz­ni, ezért körmönfont kifogásokkal kell előállnia. Például: tíz évre be­telt a naptár a helyi mazsorettek, népdalkor és citerazenekar előadá­saival, vagy egyszerre dugult el az összes vécé és mondott fel a techni­kus, a kertész és a büfés is. Nem így a kiskőrösi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatója, aki kerek perec leírta Somogyi András humoristá­nak: nem bérelhet termet náluk, mert „a programon elhangzó poli­tikai paródiákat (attól függetlenül, hogy kiről/kikről szólnak) és ah­hoz kapcsolódó műsort, előadókat nem engedhetünk fel a színpadra”. A politikamentesség lehetett vol­na jó érv, ha közben nem szabadko­zott volna egy árulkodó zárójelben. Vagy nem a városukban mondott volna tavaly március 15-én politikai nagybeszédet Orbán Viktor. A politika tehát okés, a vicc ve­szélyes. Senkinek sem hiányzik a balhé, hogy a kiskőrösiek a hasu­kat fogva kacagjanak bármelyik politikuspojácán. Sok minőségibb műsor van ennél, a kiskőrösiek honlapjuk szerint például a fesz­tiválszerű nagyrendezvényeket és színházból az igényes, szép dísz­­letes, jó szereposztású darabokat, elsősorban a zenés vígjátékokat kedvelik. Politikai paródia sosem lenne képes ezt a szintet megütni, még nyúlj­ás pacalfesztivállal fejel­ve sem. Nem elütve a dolgot vic­cel - mert az veszélyes -, hazánk­ban lassan szót sem kaphat, aki nem kormánypárti, heteroszexu­ális vagy halálosan komoly. Nincs ebben népművelői koncepció, sem döntési szabadság, a félelem-táp­láléklánc működik, csúcsán az ál­lamhatalommal, ami nem nézi jó szemmel, ha rajta (is) nevetnek. Inkább ne nevessen senki. Vagy csakis zenés vígjátékokon, úgy nem érheti szó a művház elejét. JEGYZET Bálint Orsolya / neGTtKIT, BLUffcKIT! PÁPAI GÁBOR RAJZY KALLER Lázár osztja a lapot, a fő­város annyit dönthet el, lapot. Buborék a Budapest-bérlet köré. Karácsony­ Gergely azt hiszi, beteljesítheti régi kampányígéretét, eladhatja úgy a dolgot, mintha a kormány az ő kot­tájából játszana. Balogh Samu ka­binetfőnök már Bicskéig tartó tari­faközösségről, regionális bérletről álmodik. Walter Katalin pedig ab­ban bízik: az általa vezetett BKK megkapja az egész koncot, és rájuk bízzák a regionális utazásszervezés, menetrend-összeállítás, jegyérté­kesítés valamennyi feladatát, az ah­hoz járó forrásokkal együtt. Mind azt remélik, a főváros politikai és pénzügyi szempontból is nyertesen száll ki a vesztes helyzetből. A 2016-os menetrendi és díjsza­básban is vétójogot biztosító szer­ződés lejárt, ezen előnyöket, garan­ciákat Budapest elveszítette. Lázár osztja a lapot, a főváros annyit dönt­het el, 19-re kér-e új lapot. Nem ál­lítom, hogy nem jöhet be. Nagy nyereség lenne a fővárosnak és az utasoknak egy Budapesten és Pest megyében is használható egységes bérlet a jelenlegi egy áráért. De már óvodában is gyanakodtunk, ha vala­ki új játékot ajánlott a meglévőért. Hogyan hiheti bárki is, hogy Lá­zár szigorúan vidéki kabátujjából nem húz elő egy új lapot? A közle­kedési miniszter és az egész orbáni kompánia végletesen Budapest-el­­lenes, nincs olyan döntés és helyzet, amelyben a budapestiek érdekeit fi­gyelembe véve léptek. Még a látszó­lagos előnyből is - lásd az atlétikai stadion fejében a szakrendelők­re adott pénzből önkormányzati botrányok és büntetőfeljelentések sora sarjadzik - ők aratnak a végén. A részletekben lesz a patás ör­dög, és Lázár örömmel veszi magára e szerepet. A nap végén ugyanis fi­zetni kell. Legkevesebb 250 milliárd forintos éves keretről, napi 3,5 mil­lió utasról, több mint 40 ezer járat­ról van szól. Az erről szóló megegye­zést kellene március elsejéig tető alá hozni. Miközben a 2022-es elszá­molás 6-8,5 milliárd forintos vitá­ját nem sikerült egy év alatt lezárni. A buborékot meg egyre csak fújják, remélhetőleg csak nekünk, politika­ilag, szakmailag alulképzetteknek, indenki fújt magá­nak egy előnyök­ből szőtt buborékot SZALAI ANNA hogy 19-re kér-e új és maguk között elementáris pánik­ban próbálnak kiutat keresni. Szépség és csúfság TÜZES LÓ­ gy tündérhercegnővel mú­lattam az időt a minap. Rám volt bízva, hogy ebéd után el­hozzam az óvodából, aztán­­ eltöltsek vele néhány órát, amíg a szülei hazaérkeznek dolguk végeztével a fővárosból. Nem ker­telek, elfogult vagyok vele, aki hat fiúunoka után érkezett tágabb csa­ládunkba, egyetlen leányzóként. Rá­adásul élvezem is a társaságát, hisz alig múlt még három, de tárgyilagos éleslátása és derűs önzetlensége édes teherré teszi a vele töltött, amúgy pesztrálásnak kinevezett időt Papírra rajzolgattunk délután, miután sikerült lebeszélnem arról, hogy a karácsonyra kapott gyer­­mek sminkkészletével új szemöl­dököt és kék monoklit rajzoljon az arcomra. Bár nem is értem, miért ódzkodtam ettől, hisz néhány nap­pal korábban sikerült úgy végigül­nöm egy egész ebédet, hogy csak a desszertnél szólt rám az asztaltár­sam, széles fekete csíkok vannak a szemem alatt. Akkor szereztem az­t Alig múlt még há­rom, de tárgyilagos éleslátása és derűs ön­zet­lensége édes teherré teszi a vele töl­tött, amúgy pesztrálás­nak kineve­zett időt, indiános motívumokat, amikor dél­előtt begyújtottam a kazánba, de előtte kikormoztam kicsit. Az óvodás azt kérte, először raj­zoljam le magamat, aztán meg őt, de pont olyan ruhában, amilyen­ben van. Puha rózsaszín pulóver és rózsaszín tüllszoknya volt az az­napi „szett”, hajában két, színben passzoló masnival. Egyszer, mikor együtt uzsonnáztunk, félig tréfá­san megkérdeztem tőle, szerinte mi a fontos: egy lány okos, nagylel­kű vagy szép legyen, mire széttár­ta a karját, kicsit összeráncolta a homlokát, és a legtermészetesebb módon közölte, hogy egy lánynak leginkább szépnek kell lennie. Igye­keztem hát összeszedni minden tu­dásomat és kreativitásomat, mikor rajzolni kezdtem őt, de pár vonás és a haj megformálása után kijelen­tette, hogy ez a csúnya nem lehet ő, ez legyek inkább én. Amikor pedig majd a szoknyáját rajzolom, arra különösképpen ügyeljek, hogy pör­­gős legyen, mert hát láthatom, ha megpördül előttem, ezek a tüllök milyen szépen szállnak a szélben, olyanok, mint a pillangók. Mi lenne, ha inkább kirakóz­­nánk? - próbáltam menekülni a se­­kélyes kézügyességemet és grafikai tudásomat meghaladó feladattól, ám mielőtt igent mondott volna, még le kellett rajzolnom a testvé­rét, anyját, apját, a két kutyájukat, na meg egy várat mögéjük, hogy le­gyen hol lakni, és egy tavat, amiben majd úszhatnak. A puzzle-darabok szerencsére nagyobbacskák vol­tak, nem azok a miniatűrök, amik­ből országházat vagy festményt kell napok, olykor hetek alatt kiügyes­kedni. Persze ennél a játéknál is nekem jutott a rondábbik figura, Daisy kacsa, míg ő a csinos Minnie egeret próbálta szépen kirakni. Kü­lön felhívta rá a figyelmemet, néz­zem meg, milyen gyönyörű az az ég­színkék ruha, amiben a mesefigura feszít, s jegyezzem is meg jól, mert szülinapjára majd ilyet kér. - Most kaptál karácsonyra egy jégkirály­­nőset, az is kék! - jegyeztem meg óvatlanul, de rám is pirított mind­járt. Szerinte minden normális lány látja a két kék szín közötti óriási kü­lönbséget, akinek van szeme, ideje lenne nekem is ezt belátnom. DOBOS JUDIT

Next