Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-02 / 28. szám
1 NÉPSZAVA I 2024. február 2., péntek REFLEKTOR 2 Cseppfolyós katari tárgyalások ENERGIA Az Orbánkormány évtizedek óta csak húzza-nyúzza a mások által rég tető alá hozott földgázvásárlást. MARNITZ ISTVÁN Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést kötnek majd a 2026 utáni időszakra - közölte az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Dohában, katari kollégájával, valamint az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalások után. Katar 2026-tól jelentősen bővíti LNG-kivitelét. Hozzátette: a korábbi politikai megegyezés alapján megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, amelyeket gyorsítanak. Az LNG török, görög és lengyel lefejtőkön keresztül is eljuthat hozzánk - tette hozzá. Megismételte: Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát „még a legnehezebb időszakokban is, mert mi nem ideológiai vagy politikai, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel közelítünk az energiahordozók vásárlásához”. Az újabb források bevonása nem a meglévő szállítók kiváltását szolgálja - hangsúlyozta. Mindazonáltal a magyar kormány legalábbis nem kapkodja el a katari gázvásárlást. Pedig Orbán Viktor már ellenzékből, 2008-as dohai látogatása során fontosnak nevezte a közel-keleti cseppfolyósított gáz majdani beszerzését. Az MTI hírarchívumában fellelt akkori Fidesz-közlemény ezt még azzal indokolta, hogy „ma egész Európa egyik legnagyobb problémája az Oroszországtól való egyoldalú” energiahordozó-függőség, az ebbéli „kiszolgáltatottság” enyhítését és a gázárak féken tartását sürgetve. De 2009-ben, még miniszterelnökként, Ománban és Katarban Gyurcsány Ferenc is cseppfolyósföldgáz-beszerzésről tárgyalt. A magyar küldöttségben akkor még Hernádi Zsolt Mol-vezér képviselte a céges érdeklődést, 16 éve beszél a Fidesz a közel-keleti cseppfolyósított gáz majdani beszerzéséről felvetve, hogy az az idő tájt tervezett horvátországi LNG-lefejtő építésében is részt vennének. Azóta LNG-ügyben már az állami MVM tárgyal, a három éve működő, Krk szigeti LNG-lefejtő kivitelezésében viszont magyarok nem vettek részt. Mivel az LNG-szállításokat érintő magyar-katari egyeztetések azóta is rendszeresek, a Fidesznek egyre komolyabb kihívás a haladás látszatának fenntartása. Szijjártó Péter már 11 éve aláírt Dohában a katari energiaügyi és ipari miniszterrel egy a jövőbeni magyarországi cseppfolyósítottgáz-szállítások megbeszéléseinek „keretet adó energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozatot”. Ez alig különbözik a minapi közléstől. Egy évtizede Áder János akkori köztársasági elnök már azt üzente Dohából, hogy „hamarosan” érkezhet Magyarországra a katari LNG. Ha a pénzügyi feltételekről meg tudunk állapodni, már csak néhány kilométernyi vezetéket és két határmetszéket kell megépíteni ahhoz, hogy az olaszok felől Magyarországra és a térségbe katari gáz kerülhessen - tette hozzá. Kilenc éve, röviddel Kövér László dohai látogatása után, a külügyminiszter térségünk legégetőbb kérdésének Katar kapcsán az energiabiztonságot és a több lábon állást nevezte. 2019-ben dohai látogatása során Szijjártó Péter már konkrét időpontot említett, mondván: a krki gázlefejtő 2021-re várt átadása megteremti a katari fűtőanyag ideszállításának fizikai lehetőségét, amivel kapcsolatos tárgyalásokra partnerei nyitottnak mutatkoztak. Mentve a menthetőt, Szijjártó Péter két éve már azt jelentette be, hogy a felek között „létrejött a politikai megállapodás”, így az MVM és a QatarEnergy között megindulhatnak a vállalatközi tárgyalások. Miközben a dél-délkelet-európai vezetékrendszer uniós támogatását sürgette, a krki lefejtő bővítési tervei kapcsán valós lehetőségnek nevezte, hogy „körülbelül három éven belül” ideérjen a katari gáz. Tavaly márciusban, annak kapcsán, hogy „külügyminiszter-barátja”, Mohammed Al-Thani néhány perccel kormányfői kinevezése után fogadta, abbéli reményének adott hangot, hogy javulnak kilátásaink a katari gáz „belátható időn belüli” megjelenésére. Ehhez képest májusban Orbán Viktor Katarból csak annyit üzent, hogy „majd” mi is vásárolunk onnan fűtőanyagot, „mert több lábon állni jobb”, mint egyen. Júliusban Szijjártó Péter viszont egy új, stratégiai megállapodás kapcsán már csak a 2027-es indulást nevezte reális esélynek, mert addig úgymond „le vannak kötve a kapacitások”, de „kereskedővállalataink már meg is kezdték a technikai tárgyalásokat” a mennyiségről és az útvonalról. A katari emír tavaly augusztus 20-i, budapesti látogatása kapcsán Orbán Viktor felidézte, hogy ő három körben, még a dohai focivébén „Magyarország azért tudta fenntartani az energiabiztonságát, mert mi nem ideológiai vagy politikai, hanem gyakorlati, fizikai alapon, józan ésszel közelítünk az energiahordozók vásárlásához" is arról tárgyalt, miként érkezzék katari hajókon és Horvátországon keresztül hozzánk a gáz. Az újabb politikai megállapodást említő Szijjártó Péter, finoman sürgetve a „vállalatokat”, a horvát lehetőséget nem említve, egy évet faraghatott a változatlanul igen „cseppfolyós” céldátumon. A nemzetközi példák alapján Katar egyáltalán nem tűnik nehéz tárgyalópartnernek. Hogy a tárgyalások elhúzásával mi lehet a magyar kormány célja, arról csak találgatásokat hallhattunk. Tény: azok az Ukrajna orosz lerohanása miatt leginkább berzenkedő tagállamok, amelyek gázcsapját Putyin 2022-ben elzárta, Katar vagy épp az USA képében szinte zökkenőmentesen találtak új beszállítót. Magyarország orosz ellátása ugyanakkor, Orbán Viktor nemzetközi megnyilvánulásainak jutalmául, nemhogy zavartalan, de Moszkva akár a szerződöttnél is többet ad. Ha viszont a 2021 vége óta élő, 15 éves magyar-orosz gázmegállapodást egyik fél sem sérti meg, úgy, különösen a zuhanó igények tükrében, nincs igazán mozgástér további nagy megállapodásra - vélik szakértők. Azt határozottan cáfolják, hogy az LNG drágább lenne az orosz beszerzésnél. Európában ma már minden nagykereskedelmi ár a gáztőzsdéhez igazodik, még ha ez az LNG- nek kisebb, a vezetékes szállításoknak pedig nagyobb haszonkulcsot is biztosít - teszik hozzá. Nem csepp a tengerben a katari folyékony földgáz । I SZIJJÁRTÓ PÉTER Ráfizetünk az orosz-magyar gázpaktumra FŰTÉS Bár az uniós tagállamok zöme immár egyáltalán nem igényli Moszkva zsarolásra használt fűtőanyagát, és az időjárás is enyhe, Putyin nem enged a felárunkból. Tavaly novemberben kissé újfent, ezúttal közel 7 százalékra nőtt az orosz gázárunk az irányadó tőzsdéhez viszonyított felára - számítottuk ki a KSH által tegnap frissített külkereskedelmi adatbázis alapján. Míg a 2023-as év utolsó előtti havában az orosz gáz köbméteréért - a nálunk bevett mértékegységekre átszámolva - mintegy 145 forintot fizettünk, addig a TTF nevű holland gáztőzsde szerződés szerint irányadó, két hónappal korábbi, vagyis szeptemberi átlaga 135 forintot mutatott. Míg az orosz tarifánk októberhez képest forintban 8 százalékkal ugrott meg, addig a rotterdami kereskedés 6 százalékos drágulást mutatott. (A magyar kormány által használt mértékegységek szerint, míg Moszkva novemberben megawattóránként 41 eurót számított fel, addig a hollandoknál 37 eurós átlag alakult ki.) A bosszantó részletek ellenére a piac a megnyugvás jeleit mutatta. Novemberben 619 millió köbméter gáz érkezett Oroszországból. Bár ez önmagában nem különösebben kiugró, az év első 11 havában érkezett 5,8 milliárd köbméter az időarányos szintet 43, a 2021 vége óta érvényes, 15 éves szerződésben rögzített, 4,5 milliárd köbmétert pedig több mint negyedével meghaladja. Eszerint tehát az oroszoktól a szerződéses szintnél jóval több gázt kapunk, amit Moszkva se titkol. Tekintettel arra, hogy az idő változatlanul enyhe, a hazai gáztárolók töltöttsége pedig a szezon közepén az energiaügyi tárca tegnapi jelentése szerint még mindig 76 százalék, ebből továbbértékesítésre is jut, amit megfigyelők visszaigazolnak. Az árak hullámzásából adódóan az is tény, hogy a novemberi orosz adag egyazon időszak során a piacon 11 milliárddal drágább lett volna. Ugyanezt a számítást 2023 egészére vetítve viszont arra jutunk, hogy ha a gázt nem a magyar-orosz szerződés alapján, hanem a tőzsdén vesszük meg, úgy 283 milliárd forinttal több maradt volna itthon. Ugyanez az összeg a sokkal viharosabb 2022-es évben 246 milliárdot tett ki. Eszerint tehát a 2021-es Orbán-Putyin-gázpaktum eddig Magyarországnak közel félezer milliárdos kárt okozott, míg a Kreml ugyanennyivel többet költhetett Ukrajna bombázására. A TTF alakulásának ismeretében a két hónapos árelcsúsztatás miatt az orosz gázárunk idén márciusig viszonylag pontosan becsülhető. Eszerint míg a december jelentős, 28 százalékos árugrást hozhatott, addig a januári nyugvópont után mostantól 40 százalékos áresés látható előre. Bár a tőzsde most köbméterenként újfent száz forint körül jár, a kormány változatlanul nem csökkenti az átlag feletti lakossági fogyasztás ennek több mint ötszörösére rúgó, úgymond „piaci” alapú díját. Lapunk a KSH nyilvántartása alapján, 2022 eleje óta közöl az Orbán-kormány által titkolt orosz gázárunkra vonatkozó becslést. Módszertanunk mindeddig kiállta a kormány, illetve egyes „független szakértők” részéről megnyilvánuló, lankadatlan támadásokat. Számításainkat köbméterenként 34 megajoule-os fűtőértéken végeztük. MARNITZ ISTVÁN Orosz gázártöbblet* Forrás: ksh.hu, investing.com, Mnlkozeparfolyam.hu, NÉPSZAVA-számítás és -becslés/NÉPSZAVA-grafika