Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-02 / 28. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 2., péntek 3 Nem kérnek ilyen reformot EGÉSZSÉGÜGY Minisztereknek írt levelekben és aláírásgyűjtésekkel tiltakoznak doktorok, önkormányzatok, lakosok Pest megyében az új háziorvosi ügyeleti rendszer miatt. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Bár Magyar Gábor hivatalosan már működési engedély nélkül látta el a beteget, a tiszti főorvos utóbb biztosította arról, hogy emiatt nem fogja megbüntetni. A tahitótfalui ügyelet megmentéséért Kosztek Gabriella Facebook-csoportot hozott létre. Ő és a segítői rövid idő alatt több ezer aláírást gyűjtöttek össze, ennek egy részét január 26-án át is adták a körzet országgyűlési képviselőjének, Vitályos Eszternek, aki megígérte, eljuttatja azt az illetékeseknek. Az aláírásgyűjtést február végéig folytatják. Jelenleg hét településen több mint 20 aláírási pont működik, s több magánszemély is hordja körbe az íveket. A Duna jobb partján élőknek különös sérelmük, hogy a gyermekügyeleti ellátásért a túlpartra, Vácra kellene eljutniuk a beteg kicsikkel. Eddig a csecsemőket kivéve a 10 év alatti gyerekeket is helyben ellátták Tahitótfaluban, ha pedig nagy volt a baj, akkor mentőt hívott az ügyeletes orvos. A Dunakanyar többi településéről sem egyszerű eljutni Vácra. Éjszaka például előbb be kell jutni Budapestre, s onnan menni kifelé Vácra, ami meglehetősen körülményes, és gyakorlatilag felesleges is, hiszen a fővárosban már számos gyerekügyeleti pont érhető el. Lapunk azon kérdésére, hogy a kormányzat talált-e rugalmasabb megoldást a Pest megyei gyermekügyeletre, az OMSZ azt válaszolta: „Az új, egységes, a mentőszolgálat rendszerével összekapcsolt alapellátási ügyeleti rendszer a gyermekek ellátása szempontjából is előrelépést jelent (hozzáférés, biztonság, színvonal). Míg eddig csak néhány helyen és időszakosan állt rendelkezésre ügyeleti ellátás a gyermekek számára, február 1-től a vármegye 18+3 pontján ellátást kapnak, illetve a 1830 révén orvosi szintű tanácsadás, a mentőszolgálati kapcsolódás alapján pedig a legmagasabb szintű prehospitális ellátás is biztosított lesz számukra.” Továbbá azt is írták, hogy a 18 telephely vegyes ügyeletként fog működni, vagyis felnőtt és gyermek betegek fogadása, ellátása egyaránt biztosított ügyeleti időben. Az ügyeleten dolgozó orvosok, mentőtisztek, APN-szakemberek megfelelő felkészültséggel rendelkeznek a gyermekellátás terén is. A fentieken túlmenően a megye 3 településén - Érden, Vácon és Cegléden - külön gyermekügyelet is rendelkezésre áll, illetve súlyos esetben az ügyeleti rendszerrel összekapcsolt mentőellátás révén akár gyermekrohamkocsit is riaszthatnak. Ez azonban egyelőre nem nyugtatta meg az érintett települések vezetőit. Szentendre polgármestere, szentendrei polgármester Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől várja, hogy vizsgálják felül „ezt a nyilvánvalóan rossz döntést" Fülöp Zsolt az egészségügyért felelős államtitkárnak írt levelében jelezte: számukra nem megnyugtató, ha nincs jelen gyermekorvos az ügyeletben, s vele csak konzultációra van lehetőség. „Kérem, fogadja el: az itt élők mást gondolnak, sőt, ha minden így marad, mást fognak megtapasztalni, hiszen a háziorvosi képesítés nem szól csecsemőellátásra, vagy akár 2, 4, 6,10 éves gyermek ellátására sem.” Jelezte azt is, hogy Pest megye lakossága csaknem 1,5 milliós, amire biztosan nem elég három gyermekügyelet. Fülöp Zsolt most Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől várja, hogy vizsgálják felül „ezt a nyilvánvalóan rossz döntést”. Budaörs és Érd polgármestere hetek óta keresi a lehetőséget, hogyan tudnának településeiken alternatív 24 órás ügyeletet biztosítani. Ezt azonban az a jogszabály nem teszi lehetővé, amely ezt a feladatot az OMSZ kizárólagos hatáskörébe sorolja. Ennek ellenére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, hogy „az egészségügyi ellátás nem állami monopólium, ezért bele sem tud az állam szólni, ha valaki egy magánegészségügyi rendelőt hoz létre, tehát erre az önkormányzatnak joga van...” A nyilatkozat után Wittinghoff Tamás levélben kért a minisztertől útmutatást, hogy mindezt miként valósíthatnák meg, mert az önkormányzat eddigi ilyen irányú próbálkozásait az illetékes hatóságok rendre elutasították. DANÓ ANNA Oltás Szentendrén. A város polgármestere, aki főként a gyerekek ellátásáért aggódik, emlékeztette a kormányzatot: a háziorvosi képesítés nem szól csecsemőellátásra „Pest megye lakossága csaknem 1,5 milliós, erre biztosan nem elég három gyermekügyelet.” FÜLÖP ZSOLT „Ez a vagyonnyilatkozati rendszer értelmetlen” LÁTSZAT „Magyarországon abszurd a vagyonnyilatkozati rendszer, mivel a bevallott javak valósággal való összevetésére tulajdonképpen sosem kerül sor. A szankciók hiánya miatt pedig azokat sem fenyegetik súlyos következmények, akik hiányos nyilatkozatot készítenek, komolyan vehető elszámoltatásra sosem kerül sor” - ez a véleménye Ligeti Miklósnak, a Transparency International (TI) jogi igazgatójának a jelenlegi gyakorlatról. Bár a kormány 2022-ben megígérte a vagyonnyilatkozati rendszer megújítását, a rendszer azóta csak még rosszabb lett. Ligeti Miklós szerint ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, és a vagyonnyilatkozatoknak legyen értelme, olyan szabályokra volna szükség, amelyek betartását komoly jogosítványokkal rendelkező és azokat elkötelezetten alkalmazó állami szerv ellenőrzi. A TI ajánlásai szerint az átláthatóság érdekében a nyilatkozatokat elektronikusan kellene kitölteni, majd kereshető és összehasonlításra alkalmas formában nyilvánosságra hozni. Az adatbázisban nemcsak a parlamenti képviselők és a közhatalmi vezetők, hanem minden nyilatkozatra kötelezett tisztségviselő vagyonnyilatkozatát elérhetővé kellene tenni. Az adatbázisban szerepelnie kellene a politikai vezetők hozzátartozóinak, velük egy háztartásban élők nyilatkozatainak is. A hatékony ellenőrzés érdekében pedig a jogi igazgató szerint kézenfekvő megoldás lenne, ha az adóhatóság feladata lenne, hogy minden évben automatikusan vesse össze a vagyonnyilatkozatokat az adóbevallásokkal. A TI javaslata szerint ha az összemérés az adózott jövedelemmel és az egyébként jogszerűen birtokolt vagyonnal arányban nem álló gazdagodást állapítana meg, a NAV-nak kellene egy ezt tisztázó vizsgálatot lefolytatni. Igazi elrettentő erővel viszont az bírna, ha a nyilatkozattétel megszegését, elmulasztását vagy valótlan adatok feltüntetését börtönbüntetéssel s közhatalmi és a közpénzről döntő foglalkozásoktól történő eltiltással sújtanák. Mindemellett a szervezet szerint célravezető lenne, ha az Integritás Hatóság is érdemi szerepet kapna az ellenőrzésben. A 2022 őszén alakult hatóság egyébként maga is készített jelentést a vagyonnyilatkozatokról, és az ebben megfogalmazott javaslatokat a TI is támogatja, annál is inkább, mert szinte teljesen megegyeznek a szervezet által több mint egy évtizede szorgalmazott ajánlással. Az Integritás Hatóság egyébként a parlamenti képviselők esetében kizárólag a mentelmi bizottság vagyonnyilatkozati eljárásának a kezdeményezésére jogosult. Ligeti Miklós szerint a hatóság felhatalmazása hiányos, hatásköre az Európai Unióból származó források ellenőrzésére terjed ki, a vagyonnyilatkozatokkal összefüggő jogosítványait is kizárólag az uniós források kontrolljával összefüggésben gyakorolhatja, így érdemi változás tőlük sem várható. F. SZABÓ KATA A hatvanpusztai luxusbirtok bővül, de Orbán vagyona hivatalosan apadt Nagyobb fizetés, kisebb megtakarítás Minden képviselő leadta vagyonnyilatkozatát az előírt szerdai határidőre, s azokat január 31-én éjfélkor közzé is tették. Ezekből viszont továbbra sem kapni feltétlenül valós képet az érintettek anyagi helyzetéről. Miközben például egyre épül-szépül az Orbán Viktor kormányfő családja érdekeltségébe tartozó hatvanpusztai luxusbirtok, hivatalosan apadt a miniszterelnök vagyona. Orbán - aki kormányfőként havi bruttó 4,17 milliót, parlamenti képviselőként még havi bruttó 1,54 millió forintot keres - azt írta bevallásában, hogy a feleségével közös számlán 10 millió forint van, ami csaknem négymilliós csökkenés tavaly óta. Schadl-per: megszólalt a széfspecialista KORRUPCIÓ Bezárni be lehetett, de kinyitni már csak szerszámmal tudták Schadl Györgyék házi trezorját, ami egyébként egy közel-keleti modell volt - többek között erről beszélt a kormányzat legfelsőbb szintjéig érő korrupciós ügy perében csütörtökön, tanúként meghallgatott széfspecialista. A szakértő szavai rávilágítottak az ügy egy abszurd fordulatára: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, Schadl György felesége megpróbálta „biztonságba helyezni” a széfben rejlő vagyont, ám egy műszaki hiba hátráltatta ebben, és szerelőt kellett hívnia. Mint arról többször írtunk, a vád szerint Schadl György olyan végrehajtókat hozott helyzetbe, akik vállalták, hogy bevételükből jelentős összeget visszaosztanak neki. A kiválasztottak kinevezésében az ügyészség szerint a volt igazságügyi államtitkár, Völner Pál segített. A vád szerint Schadl úgy 900 millió forintra tehetett szert, amiből Völnernek havi 25 millió, összesen 83 millió juthatott. A per csütörtöki tárgyalásán szóba került trezort a 2021 novemberében tartott házkutatásnál már átvizsgálták a hatóságok, nagy értékű ékszereket, órákat találtak benne, ám ezeket az eljárás akkori szakaszában még nem foglalhatták le. A házkutatásról szóló határozatot az akkor már előzetesben ülő Schadl Györgynek is elküldték, aki a vád szerint ekkor felhívta a feleségét, és rajta keresztül üzent apjának is, hogy egy bankban helyezzék el az ékszereket, órákat. Schadl felesége és apja - akiket nagy értékre elkövetett pénzmosással vádolnak - az állította: azért nyitották meg az OTP-s széfet, mert az otthoni elromlott, s féltek, hogy a sajtóba kiszivárgott információk nyomán betörnek hozzájuk. Ami biztos: a széf elromlott, de a szerelő másra nem emlékezett, sőt még csak pénzt sem kért a trezor megvizsgálásáért meg a kiszállásért. A szakértő azt is állította, hogy valójában az esetre is alig emlékezett - pedig telefonján két fotó is volt a széfről, ráadásul akkor már a nagy nyilvánosság előtt ismert volt a Schadl-botrány. FRANK ZSÓFIA