Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-16 / 40. szám

I NÉPSZAVA 1^ 1 2024. február 16., péntek KULTÚRA in Frankofon Filmnapok MUSTRA Huszonnégy film és ben­nük francia sztárok - Catherine Deneuve, Léa Seydoux, Virginie Efi­­ra, Romain Duris, Vincent Cassel, Guillaume Canet - lesznek láthatók 14. Frankofon Filmnapokon febru­ár 28. és március 10. között a Fran­cia Intézet szervezésében. Az ese­ményt a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a hat César-díjra jelölt A három testőr, Milady nyitja meg. A Dumas-regény legújabb fel­dolgozásában olyan színészek lát­hatók, mint Romain Duris, Vincent Cassel, Eva Green és François Civil. A programban szerepel két, a ta­valyi cannes-i filmfesztiválon debü­tált alkotás: a Mutánsok című fan­tasztikus film Romain Durisszel a főszerepben, melyet nemrégiben tizenkét César-díjra jelöltek, illet­ve a szintén César-j­elölt Saw című francia katasztrófafilm. Vetítik a Bernadette - A főnökasszony című drámát, melynek főhőse Jacques Chirac köztársasági elnök felesége, akit Catherine Deneuve alakít. Ani­mációs film is lesz, az Annecy Nem­zetközi Animációs Fesztiválon dí­jazott és Oscar-jelölt Robotálmok. A filmnapok a Cannes-ban négy dí­jat és Oscar-jelölést is kapott Négy nővér című tunéziai-francia doku­mentumfilmmel zárul. A programból március 1. és 31. között válogatást mutatnak be Ba­­latonfüreden, Debrecenben, Győr­ben, Jászberényben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Óz­­don, Pannonhalmán, Pécsen, Sop­ronban, Szegeden, Székesfehérvá­ron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben. N­É­PSZ­­AVA Catherine Deneuve first ladyként a Bernadette - A főnökasszonyban INFÓ Frankofon Filmnapok: február 28. és március 10. között Budapesti Francia Intézet és 16 vidéki város LAPSZÉL Vezetőcsere Indul a III. kerületi polgármeste­ri székért, ezért távozik Bús Ba­lázs a Nemzeti Kulturális Alap al­elnöki székéből. A hazai kulturális élet egyik legfontosabb finanszí­rozója már több mint 200 milli­árd forintot osztott szét. A szerve­zet alelnöke Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Miniszté­rium kultúráért felelős államtitká­ra lett. INDEX Irodalmi ösztöndíj Negyedszer hirdetik meg a Mas­­tercard-Alkotótárs programot. A két nyertes 3-3 millió forintot kap. Nyílt pályázaton jelentkezhetnek március végéig a 40. életévüket be nem töltött vers- és prózaírók, akiknek önálló kötetként már meg­jelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotásuk. A pályáza­tokat a Háy János, Krusovszky Dé­nes, Mácsai Pál, Nagy Gabriella és Túri Tímea alkotta szakmai zsűri bírálja el. NÉPSZAVA Kentucky táncháza JAZZ Ami Loch Nessnek Nessie, az Virginiának a bluegrass legendája. Amikor Béla Fleck együttesével zenés prezentációt tart a Müpában - ott a helyünk. Hiszen mára egyértelművé vált, hogy a bendzsózás története két korszakra osztható: a Fleck előtti és utáni időszakra. IVÁN CSABA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Beverly Hillbillies amerikai tele­víziósorozat főcímdala keltette fel az érdeklődését 15 évesen, ma pedig neki köszönhető, hogy a kompo­nisták újra szólóhangszerként te­kintenek a bendzsóra. Nem létezik műfaj, amely ne csábította volna, hogy kipróbálja magát benne, az eredménye 15 Grammy lett kilenc különböző (köztük country, pop, jazz, klasszikus, instrumentális és világzene) kategóriában. Invitálták Montreux-be és Delhibe, játszott szimfonikus zenekarral és egy Ugan­dai falubandával is. De Béla Fleck örök szerelme az Appalache völ­gyeiben született műfaj, a bluegrass, mert a spanyolok által az Újvilágba vitt Kentucky „kék fű” évente meg­újuló pázsitjának vitalitása jellemzi. Az önként vagy nem danolva Ame­rikába érkező emberek új műfajokat teremtettek, hogy a zene nyelvén mesélhessenek életükről. Évekig érlelték, mint a jó whiskyt, az egyik párlóban született a blues és a jazz, a másikban pedig idővel a country és a bluegrass. Az eredetit hallva sajnál­hatjuk, hogy lesajnáltuk a country­­val együtt a nálunk ezzel próbálkozó háromakkordos dilettánsok miatt. A Song of the Mountains világra jöttekor is bábáskodó Bill Monroe és a Blue Grass Boys az újszülöttet a nevére íratta. Egyedisége két pillé­ren nyugszik: a metodista-baptista zenei hagyományokon meg az álta­luk használt akusztikus hangszere­ken. A koncert végén mindenki úgy állt fel, mint hajdan egy Antonio­­ni-film vetítése után: egy zseninek a csoda természetes. Beléphettünk a műfaj aranybányájába. Az első rész nyitánya szellemesen illusztrálta a tradicionális felállást: besétált a re­mek mandolinos Sierra Hull és a gi­táros Bryan Sutton, hogy megnyissa a régi idők Kentucky táncházát. Ját­szották párhuzamosan és felváltva a dallamot, mikor pedig megérte­Gershwin „Rhapsody in Blue”-já­­nak szelle­mesen át­hangszerelt változatával nézettségi rekordokat dönthetné­nek a You­­Tube-on. Lert a bőgős Mark Schatz és a vir­tuóz hegedűs Michael Cleveland, az is világos lett, hogy a tempóvál­táson ők mindig gyorsítást értenek. Justin Moses beszállásával a hang­zás tovább sokszínűsödött, mert ő dobrón, hegedűn és bendzsón is ki­váló. A legintenzívebb megszólalás aztán a virtuóz Béla Fleck belépésé­vel hangzott el. Sajnálhatja a Müpa, hogy nem rögzítette a produkció „koronagyémántját”, Gershwin „Rhapsody in Blue”-jának szelleme­sen áthangszerelt változatát az első szett végén­­ nézettségi rekordokat dönthetnének vele a YouTube-on. A táncházfeeling egyébként indokolt, hiszen ebben a zenében mindig ér­ződik a középkori skót és ír táncze­ne és ballada energiája és szenvedé­lye. Sierra és Mark ezt hangulatosan illusztrálta is. Bruce Springsteen is élete koncertjét adta Dublinban, mikor a bluegrassra áthangszerelve adta elő a dalait. Béla Fleck: My Bluegrass Heart Müpa február 14. A koncerten „kék fű” jamet hal­lottunk, virtuóz örömzenélést. Fleck formációja a bluegrass tér­erejét bárhol maximumra tudja te­kerni. A session aranyásói sorban elénk tették a Bluegrass Daloskönyv ikonikus darabjait, s míg hallgattuk a „Rocky Road”-ot, a „Big Count­­ry”-t, és a 21-es My Bluegrass Heart CD -ről előkerült a „Charm School”, a „Vertigo”, az „Our Little Secret”, a „Hunter’s Moon”, láttunk két ben­­dzsós és két hegedűs változatot, hallottuk a népzene „fegyelmezett” improvizációját, láthattuk, hogy a mandolin, a bendzsó és a gitár egy­ben kiváló ritmushangszerek­­ is. Bluegrasst szolgáltak fel tisztán, ahogy Emmylou Harris definiál­ta a műfajt: „A bluegrassnak a lelke a szigorú zenei forma és a hangzás eredetisége. Ha valaki hígítani kez­di... eltűnik.” Béla Fleck, aki a világ­zene leghitelesebb nagykövete nap­jainkban, ismeri ezt a receptet. Béla Fleck és zenésztársai­nak koncertje végén a közön­ség úgy állt fel, mint hajdan egy Antonioni­­film vetítése után: egy zse­ninek a csoda természetes INFÓ Befejezések útvesztőjében FILM A kontrasztok filmje Boross Martin alkotása. Mondhatnám, tipi­kus magyaros kontrasztoké, hiszen minden benne van, ami hazánkban kódolt alap: fővárosi liberális mű­vészek - jelen esetben dekadens filmesek - elmennek egy fiktív, többnyire romák által lakott faluba, Pusztatomajra. Ahol a filmes trió - Hanna (Mészáros Blanka), Tamás (Dér Zsolt) és Krisztián (Baki Dáni­el) - helyi fiatal tehetséges kiskorú­akkal workshop keretében szeretne létrehozni egy felemelő filmalkotást. A próbák a lepukkant művházban haladnak, és az alkotóknál sokkal karakteresebb mellékszereplőknek hála a film kap némi pluszfeszült­séget: Bika, a szabad szájú fiúcska, a beteg édesanya, Irén, az őt segítő csendes fia, Pali, valamint Zsani, Érsek Gáspár (Pál András alakítása kimagaslik a mezőnyből) polgár­mester nevelt lánya megnyilvánulá­sai azt sugallják, hogy a falu élete egy mikroszinten működő NER. Erre a három filmes egyike olyan markán­san jön rá, hogy be akarja bizonyíta­ni: az őket odahívó és finanszírozó polgármester egy gengszter, aki ki­használja a szegényeket, és egyfajta földesúr-uzsorásként szipolyozza ki őket. A thrillerelemeket sem nélkü­löző előzmények után jön a harc és az igazságszerzés folyamata - még ez is teljesen rendben van. A Nyersanyag érdekes kombi­nációja a klasszikus magyar szoció­­nak és az amerikai filmek igazság­kereső hősmítoszt építő meséinek, és Boross Martin sikeresen lavíro­zik a két világ között. Amikor már épp átmenne a „családi kör” poros dokumentarista felfedezései irányá­ba, gondol egyet, és néhány jelenet erejéig hőst kreál, akit azonban nem győz többször elbuktatni, hiszen er­refelé nem reális a happy end. Ta­lán ebben a tudatos - vagy talán csak zsigeri - pofonosztásban nem veszi észre, hogy a filmjét így jóval több­ször fejezi be, mint azt kellett volna. Sőt a szikár és sebészi pontosság és a műfaji játékosság, zsenialitás hát­térbe szorul, és jön(nek) a didakti­kus végkifejlet(ek). A filmnek számos erénye van: mer és akar beszélni a kortárs Ma­gyarországról, annak anomáliáiról, a vidék és Budapest közötti, egyre na­gyobb szakadékról, a mélyszegény­ségről. Ezek remek kvalitások. A mű baja azonban a naivitása: a végén egyfajta tanmese szeretne lenni, vá­laszokat adni, hangsúlyozom, totál feleslegesen. Bőven elég lett volna a kérdéseket feltenni és megfeled­kezni a klisé válaszokról, melyek fá­­jóan leegyszerűsítőek. Nekem sem szabad annak lennem: a Nyersanyag tehetséges alkotás, talán csak némi bölcsesség és­­ valódi­­ kiábrándult­ság hiányzik belőle. CSÁKVÁRI GÉZA A Nyersanyag baja a naivitása: egyfajta tanmese szeretne lenni INFÓ Nyersanyag Rendező: Boross Martin Bemutatja a Vertigo Média

Next