Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-16 / 40. szám
I NÉPSZAVA 1^ 1 2024. február 16., péntek KULTÚRA in Frankofon Filmnapok MUSTRA Huszonnégy film és bennük francia sztárok - Catherine Deneuve, Léa Seydoux, Virginie Efira, Romain Duris, Vincent Cassel, Guillaume Canet - lesznek láthatók 14. Frankofon Filmnapokon február 28. és március 10. között a Francia Intézet szervezésében. Az eseményt a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban a hat César-díjra jelölt A három testőr, Milady nyitja meg. A Dumas-regény legújabb feldolgozásában olyan színészek láthatók, mint Romain Duris, Vincent Cassel, Eva Green és François Civil. A programban szerepel két, a tavalyi cannes-i filmfesztiválon debütált alkotás: a Mutánsok című fantasztikus film Romain Durisszel a főszerepben, melyet nemrégiben tizenkét César-díjra jelöltek, illetve a szintén César-jelölt Saw című francia katasztrófafilm. Vetítik a Bernadette - A főnökasszony című drámát, melynek főhőse Jacques Chirac köztársasági elnök felesége, akit Catherine Deneuve alakít. Animációs film is lesz, az Annecy Nemzetközi Animációs Fesztiválon díjazott és Oscar-jelölt Robotálmok. A filmnapok a Cannes-ban négy díjat és Oscar-jelölést is kapott Négy nővér című tunéziai-francia dokumentumfilmmel zárul. A programból március 1. és 31. között válogatást mutatnak be Balatonfüreden, Debrecenben, Győrben, Jászberényben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Ózdon, Pannonhalmán, Pécsen, Sopronban, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben. NÉPSZAVA Catherine Deneuve first ladyként a Bernadette - A főnökasszonyban INFÓ Frankofon Filmnapok: február 28. és március 10. között Budapesti Francia Intézet és 16 vidéki város LAPSZÉL Vezetőcsere Indul a III. kerületi polgármesteri székért, ezért távozik Bús Balázs a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki székéből. A hazai kulturális élet egyik legfontosabb finanszírozója már több mint 200 milliárd forintot osztott szét. A szervezet alelnöke Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett. INDEX Irodalmi ösztöndíj Negyedszer hirdetik meg a Mastercard-Alkotótárs programot. A két nyertes 3-3 millió forintot kap. Nyílt pályázaton jelentkezhetnek március végéig a 40. életévüket be nem töltött vers- és prózaírók, akiknek önálló kötetként már megjelent legalább egy, legfeljebb két szépirodalmi alkotásuk. A pályázatokat a Háy János, Krusovszky Dénes, Mácsai Pál, Nagy Gabriella és Túri Tímea alkotta szakmai zsűri bírálja el. NÉPSZAVA Kentucky táncháza JAZZ Ami Loch Nessnek Nessie, az Virginiának a bluegrass legendája. Amikor Béla Fleck együttesével zenés prezentációt tart a Müpában - ott a helyünk. Hiszen mára egyértelművé vált, hogy a bendzsózás története két korszakra osztható: a Fleck előtti és utáni időszakra. IVÁN CSABA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Beverly Hillbillies amerikai televíziósorozat főcímdala keltette fel az érdeklődését 15 évesen, ma pedig neki köszönhető, hogy a komponisták újra szólóhangszerként tekintenek a bendzsóra. Nem létezik műfaj, amely ne csábította volna, hogy kipróbálja magát benne, az eredménye 15 Grammy lett kilenc különböző (köztük country, pop, jazz, klasszikus, instrumentális és világzene) kategóriában. Invitálták Montreux-be és Delhibe, játszott szimfonikus zenekarral és egy Ugandai falubandával is. De Béla Fleck örök szerelme az Appalache völgyeiben született műfaj, a bluegrass, mert a spanyolok által az Újvilágba vitt Kentucky „kék fű” évente megújuló pázsitjának vitalitása jellemzi. Az önként vagy nem danolva Amerikába érkező emberek új műfajokat teremtettek, hogy a zene nyelvén mesélhessenek életükről. Évekig érlelték, mint a jó whiskyt, az egyik párlóban született a blues és a jazz, a másikban pedig idővel a country és a bluegrass. Az eredetit hallva sajnálhatjuk, hogy lesajnáltuk a countryval együtt a nálunk ezzel próbálkozó háromakkordos dilettánsok miatt. A Song of the Mountains világra jöttekor is bábáskodó Bill Monroe és a Blue Grass Boys az újszülöttet a nevére íratta. Egyedisége két pilléren nyugszik: a metodista-baptista zenei hagyományokon meg az általuk használt akusztikus hangszereken. A koncert végén mindenki úgy állt fel, mint hajdan egy Antonioni-film vetítése után: egy zseninek a csoda természetes. Beléphettünk a műfaj aranybányájába. Az első rész nyitánya szellemesen illusztrálta a tradicionális felállást: besétált a remek mandolinos Sierra Hull és a gitáros Bryan Sutton, hogy megnyissa a régi idők Kentucky táncházát. Játszották párhuzamosan és felváltva a dallamot, mikor pedig megérteGershwin „Rhapsody in Blue”-jának szellemesen áthangszerelt változatával nézettségi rekordokat dönthetnének a YouTube-on. Lert a bőgős Mark Schatz és a virtuóz hegedűs Michael Cleveland, az is világos lett, hogy a tempóváltáson ők mindig gyorsítást értenek. Justin Moses beszállásával a hangzás tovább sokszínűsödött, mert ő dobrón, hegedűn és bendzsón is kiváló. A legintenzívebb megszólalás aztán a virtuóz Béla Fleck belépésével hangzott el. Sajnálhatja a Müpa, hogy nem rögzítette a produkció „koronagyémántját”, Gershwin „Rhapsody in Blue”-jának szellemesen áthangszerelt változatát az első szett végén nézettségi rekordokat dönthetnének vele a YouTube-on. A táncházfeeling egyébként indokolt, hiszen ebben a zenében mindig érződik a középkori skót és ír tánczene és ballada energiája és szenvedélye. Sierra és Mark ezt hangulatosan illusztrálta is. Bruce Springsteen is élete koncertjét adta Dublinban, mikor a bluegrassra áthangszerelve adta elő a dalait. Béla Fleck: My Bluegrass Heart Müpa február 14. A koncerten „kék fű” jamet hallottunk, virtuóz örömzenélést. Fleck formációja a bluegrass térerejét bárhol maximumra tudja tekerni. A session aranyásói sorban elénk tették a Bluegrass Daloskönyv ikonikus darabjait, s míg hallgattuk a „Rocky Road”-ot, a „Big Country”-t, és a 21-es My Bluegrass Heart CD -ről előkerült a „Charm School”, a „Vertigo”, az „Our Little Secret”, a „Hunter’s Moon”, láttunk két bendzsós és két hegedűs változatot, hallottuk a népzene „fegyelmezett” improvizációját, láthattuk, hogy a mandolin, a bendzsó és a gitár egyben kiváló ritmushangszerek is. Bluegrasst szolgáltak fel tisztán, ahogy Emmylou Harris definiálta a műfajt: „A bluegrassnak a lelke a szigorú zenei forma és a hangzás eredetisége. Ha valaki hígítani kezdi... eltűnik.” Béla Fleck, aki a világzene leghitelesebb nagykövete napjainkban, ismeri ezt a receptet. Béla Fleck és zenésztársainak koncertje végén a közönség úgy állt fel, mint hajdan egy Antonionifilm vetítése után: egy zseninek a csoda természetes INFÓ Befejezések útvesztőjében FILM A kontrasztok filmje Boross Martin alkotása. Mondhatnám, tipikus magyaros kontrasztoké, hiszen minden benne van, ami hazánkban kódolt alap: fővárosi liberális művészek - jelen esetben dekadens filmesek - elmennek egy fiktív, többnyire romák által lakott faluba, Pusztatomajra. Ahol a filmes trió - Hanna (Mészáros Blanka), Tamás (Dér Zsolt) és Krisztián (Baki Dániel) - helyi fiatal tehetséges kiskorúakkal workshop keretében szeretne létrehozni egy felemelő filmalkotást. A próbák a lepukkant művházban haladnak, és az alkotóknál sokkal karakteresebb mellékszereplőknek hála a film kap némi pluszfeszültséget: Bika, a szabad szájú fiúcska, a beteg édesanya, Irén, az őt segítő csendes fia, Pali, valamint Zsani, Érsek Gáspár (Pál András alakítása kimagaslik a mezőnyből) polgármester nevelt lánya megnyilvánulásai azt sugallják, hogy a falu élete egy mikroszinten működő NER. Erre a három filmes egyike olyan markánsan jön rá, hogy be akarja bizonyítani: az őket odahívó és finanszírozó polgármester egy gengszter, aki kihasználja a szegényeket, és egyfajta földesúr-uzsorásként szipolyozza ki őket. A thrillerelemeket sem nélkülöző előzmények után jön a harc és az igazságszerzés folyamata - még ez is teljesen rendben van. A Nyersanyag érdekes kombinációja a klasszikus magyar szociónak és az amerikai filmek igazságkereső hősmítoszt építő meséinek, és Boross Martin sikeresen lavírozik a két világ között. Amikor már épp átmenne a „családi kör” poros dokumentarista felfedezései irányába, gondol egyet, és néhány jelenet erejéig hőst kreál, akit azonban nem győz többször elbuktatni, hiszen errefelé nem reális a happy end. Talán ebben a tudatos - vagy talán csak zsigeri - pofonosztásban nem veszi észre, hogy a filmjét így jóval többször fejezi be, mint azt kellett volna. Sőt a szikár és sebészi pontosság és a műfaji játékosság, zsenialitás háttérbe szorul, és jön(nek) a didaktikus végkifejlet(ek). A filmnek számos erénye van: mer és akar beszélni a kortárs Magyarországról, annak anomáliáiról, a vidék és Budapest közötti, egyre nagyobb szakadékról, a mélyszegénységről. Ezek remek kvalitások. A mű baja azonban a naivitása: a végén egyfajta tanmese szeretne lenni, válaszokat adni, hangsúlyozom, totál feleslegesen. Bőven elég lett volna a kérdéseket feltenni és megfeledkezni a klisé válaszokról, melyek fájóan leegyszerűsítőek. Nekem sem szabad annak lennem: a Nyersanyag tehetséges alkotás, talán csak némi bölcsesség és valódi kiábrándultság hiányzik belőle. CSÁKVÁRI GÉZA A Nyersanyag baja a naivitása: egyfajta tanmese szeretne lenni INFÓ Nyersanyag Rendező: Boross Martin Bemutatja a Vertigo Média