Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-19 / 42. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2024. február 19., hétfő 4 Megállítanák az Unió „orbanizációját” LÉPÉSEK Mély nyomokat hagytak az európai döntéshozókban Orbán Viktor vétófenyegetései, amelyekkel tavaly decemberben két fontos döntést próbált megakasztani: a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a háborúban álló ország pénzügyi megsegítését. A miniszterelnök végül beadta a derekát, de a megmaradt tekintélyén esett csorbát nem tudta kiköszörülni. Ráadásul ez a sokadik eset volt, hogy a magyarok azzal revolverezték európai partnereiket: megakasztják az egyhangúságot igénylő döntéseket, ha nem engednek a követeléseiknek. Egy litván európai parlamenti képviselő szerint a budapesti kormány az ukrán háború kirobbanása óta sorozatosan megsérti az őszinte együttműködés uniós elvét, ami miatt az alperesek között lenne a helye az EU Bíróságán. Orbán Viktor megteremtette az Európa Uniót fenyegető állandó veszélyt, az „orbanizáció” veszélyét. Ez az EU döntéshozatali képességének gyengítése azáltal, hogy egy tagállam visszaél a vétójogával, és azt zsarolásra használja, például felfüggesztett közösségi pénzek kicsikarására - mondta Andrius Kubilius a Népszavának adott interjúban. A mérsékelt konzervatívok táborába tartozó litván EP-képviselő - aki kétszer vezette hazája kormányát - úgy látja, hogy meg kell állítani a „vétóval zsarolás kultúráját”, mielőtt ahhoz más uniós tagállamok is kedvet kapnak. Szerinte a szavazati jog megvonása nem a megfelelő eszköz erre, mert azt az Orbán-rendszer súlyos jogállamisági mulasztásainak a szankcionálására vetnék be az EU-s intézmények. A politikus fontolgatja, hogy aláírásgyűjtésbe kezd, majd annak nyomán felkéri az Európai Bizottságot, vizsgálja meg: Magyarország megszegi-e az őszinte együttműködés elvét. Ez a szerződésekbe foglalt elv megköveteli a tagországoktól, hogy tartózkodjanak a közös célok megvalósítását veszélyeztető lépésektől, és segítsék elő azok végrehajtását. A tagállamoknak az EU szerződéseiben rögzített vétójoga nem abszolút. A vétójogot olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor egy ország nemzeti érdeke veszélyben forog. A vele való visszaélés, ha az kockára teszi az Unió célkitűzéseit, a szerződések nyilvánvaló megsértése - állítja Andrius Kubilius, aki az üzenetet továbbította a saját kormányának is. Az intézmények mellett ugyanis a tagállamok is pert indíthatnak az EU Bíróságán, ha a közösségi jog megsértését tapasztalják. - A vétójog használata önmagában nem visszaélés. Az őszinte együttműködés elvének megsértése miatt induló eljárásban bizonyítani kell, hogy egy kormány a vétójogot különböző ügyekben zsarolás céljából használja — nyilatkozta a Népszavának Laurent Pech jogászprofesszor, a Dublini Egyetem jogi karának dékánja. A szakértő nem látja akadályát, hogy „Orbán autokráciája” ellen jogi procedúra kezdődjön, amiért az egyhangúság által szabályozott kérdésekben arra próbálja felhasználni a szavazatát, hogy megússza az uniós jog rendszeres megsértése és a közösségi pénzeszközök hűtlen kezelése miatt indított eljárásokat. Szerinte megvan a jogalap rá, hogy számonkérjék a magyar kormányon a lojális, vagyis az őszinte együttműködés elvét, mivel tisztségviselői nyíltan beismerték: hajlandók zsarolási taktikákat alkalmazni annak érdekében, hogy többek között felszabadítsák a jelenleg több okból - például a jogállamiság elveinek rendszerszintű megsértése miatt - felfüggesztett uniós forrásokat. Mint Pech rámutatott, az Európai Bizottság pont egy éve perelte be Magyarországot az őszinte együttműködés elvének megsértése miatt, miután a kormány kétszer is az EU közös álláspontja ellen szavazott egy ENSZ-testületben. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Andrius Kubilius azt tervezi, hogy aláírásgyűjtésbe kezd LAPSZÉL Újra hosszabbítanák a válsághelyzetet Az Orbán-kormány újra meg akarja hosszabbítani a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet - tudta meg lapunk egy a belügyi tárca honlapjára felkerült tervezetből. Eszerint hat hónappal tovább, 2024. szeptember 7. napjáig tartana az intézkedés. Az Orbán-kormány 2015 ősze óta, vagyis bő nyolc éve hosszabbítgatja félévenként a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. NÉPSZAVA Fabinyi Tamás bocsánatot kért A pedofilbotrány nyomán Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a Kossuth rádióban bocsánatot kért azoktól, akik a gyermekotthonokban váltak szexuális abúzus áldozatává. Szerinte az egyházra is ráég a szégyen, mert tagjai nem vették időben észre a jeleket, vagy ha sejtettek is valamit, elfordították a fejüket. „Hallgattak, amikor kiáltani kellett volna. Zavartan magyarázkodtak, amikor jobb lett volna mélyen hallgatni” - tette hozzá, nehezen félreérthető utalást téve Balog Zoltánra. Balog Zoltán református püspök a múlt héten elismerte, támogatta a pedofilsegítő K. Endre kegyelmi kérvényét, de akkor nem mondott le. Ezt pénteken megtette, de nem a püspökségről mondott le, hanem a református egyház zsinatának lelkészi elnöki posztjáról. NÉPSZAVA Sokan adományoztak a bántalmazottaknak Tegnap délig már több mint 141 millió forint gyűlt össze annak az akciónak a keretében, amelyet a pénteki tüntetésre időzítve indítottak. A pedofilbotrány miatt tartott demonstráción indított gyűjtéssel az egykori bántalmazott, jelenleg hajléktalanságban élő fiatalok lakhatását segítenék. Az Utcáról Lakásba Egyesület közlése alapján a gyűjtést tegnap éjfélkor zárták. NÉPSZAVA „Haldoklik a gyermekvédelem” ÁLLAPOT Nem számít a gyerekek védelme a kormánynak, a társadalom peremén dolgoznak - mondták lapunknak a rendszerben munkát vállalók. MOHÁRI JUDIT „Szekunder szégyenérzetem van Novák Katalin döntése és a saját vezetőim viselkedése miatt, akiknek eszükbe sem jutott, hogy elhatárolódjanak ettől az ügytől.” Ezt írta lapunknak egy gyermekvédelmi gyám, miután olvasta a Népszavában az ellátórendszerben dolgozó kollégái lesújtó véleményét. Nincs egyedül, sorban jelentkeznek azok a szakemberek, akik úgy érzik, mindenkinek meg kell tudnia, hogy a családbarát kormánynak mennyire nem számít a gyerek és a gyerekvédelem. Nevét ő sem vállalja - ahogy a korábbi cikkünkben megszólalók sem -, mert „valószínűleg holnap már nem kellene bemennem dolgozni, sőt máshol sem kapnék munkát. Tartozom annyival a gyámolt gyerekeimnek, hogy tovább kísérjem a sorsukat.” Úgy fogalmazott: körülbelül 600-an dolgoznak gyermekvédelmi gyámként az országban, ők a törvényes képviselői a 22 ezer állami gondoskodásban lévő gyereknek. Noha a gyermekvédelmi törvény szerint egy gyámhoz legfeljebb 30 gyerek tartozhatna, hozzá 36 tartozik, akik az ország különböző pontjain laknak. Mint írta, szakirányú diplomája és másfél évtizedes szakmai tapasztalata van. Ennek ellenére „340 ezer a nettó fizetésem, cafeteria nincs, a saját autómat használom, amibe havi szinten beletankolok átlag 100 ezer forintot a gyermekek látogatása miatt. Ha ezt levonom, marad havi 240 ezer forintom” - fogalmazott. Ilyen körülmények mellett végzi az igen összetett munkáját. Amikor egy gyerek állami nevelésbe, gondoskodásba kerül, a szülő felügyeleti joga szünetel, ezt pótolja a gyám - magyarázta. Minden olyan esemény, beavatkozás, ami a törvényes képviselő hozzájárulását, beleegyezését igényli, az ő feladatuk. Ilyenek például az orvosi beavatkozások, rendőrségi ügyek, bírósági tárgyalások, abortusz, iskolai beiratkozás, okmányok intézése. Ezek mellett a gyerek sorsát, életútját is követniük kell - tette hozzá. „Ha bármi baj történik, az a mi felelősségünk, a szakminisztérium első kérdése, hogy mit tett a gyám.” Megjegyezte azt is: az országos gyermekvédelmi szakszolgálat éves költségvetése 9 milliárd forint, ennyi pénz jut a 19 megyére és a fővárosra. „Nem vagyunk hősök, de emberhez méltó bánásmódot érdemlünk mi is, akik a valódi gyermekvédelemben dolgozunk, a társadalom peremén. „Hogy miért csinálom? Hogy ne az egyház csinálja!” A gyermekvédelem területén működő civil szervezetben dolgozik az a szociális szakember, aki azt mondta: név nélkül és csak a magánvéleményét mondhatja el, mert ha az alapítványa nevében beszélne, másnap „sóval hintenék be a szervezet helyét”. Úgy fogalmazott: a rendszerben semmire nincs pénz, emiatt képtelenség szakmai és minőségi szolgáltatást nyújtani. A probléma viszont nem látható, a szociális szféra legmélyebben elásott bugyra a gyermekvédelem. Csak az tudja, hogyan működik, aki benne dolgozik. Míg az egészségügyi finanszírozás hiányával vagy akár a hajléktalansággal, az idősgondozás problémájával szinte mindenki találkozik, a gyermekvédelem egy zárt közeg, ahonnan a legritkább esetben jut ki információ. - Csak a legbotrányosabb esetekről értesül a társadalom, pedig meglepődnének az emberek, ha ismernék a teljes igazságot - mondta. „Nem ismerek olyan kollégát, aki ne találkozott volna legalább egy pedofiltörténettel” - fogalmazott. A pénzhiány miatt a szakmai minimumot sem lehet teljesíteni, csak a legkitartóbb szakemberek maradnak, de sokan más pályát választanak. Sokan nem megfelelő képzettséggel, szakmai rutin és megfelelő érzékenység nélkül dolgoznak a rendszerben. Kijelentette: az egész gyermekvédelmi rend„Csak a legbotrányosabb esetekről értesül a társadalom, nem ismerek olyan kollégát, aki ne találkozott volna legalább egy pedofiltörténettel” állítja egy szociális szakember. szel haldoklik, nem tudja betölteni a funkcióját, valójában bántalmazza a gyerekeket. Nem tud biztonságot és védelmet nyújtani, nincs arra garancia, hogy a családjából kiemelt kiskorúnak jobb helye lesz a gyermekvédelemben. A családjukból átmenetileg kiemelt, korábban veszélyes, bántalmazó környezetben élő kiskorúakat gondozó gyermekfelügyelő pedig arról mesélt lapunknak - a retorzióktól tartva ugyancsak névtelenséget kérve -, hogy mennyire magukra utaltak. Nincs vezetői vagy szakmai irányítás, abban az intézményben, ahol ő dolgozik, mindenki azt csinál, amit akar - mondta. „Sok kollégám alkalmatlan a munkára, és mindig az a főnököm indoklása, hogy a munkaerőhiány miatt kellett őket felvenni. Pedig egy ilyen dolgozó hanyag, és példa is említ rá: »A kisebbeket nem vagy minimalizálva fürdeti meg. Van olyan is, aki agresszív velük, mások csak lepasszolják őket.” Azt mondta, ezt a viselkedést az intézményvezetők nem tudják kordában tartani. Kijelentette: néhány kollégájával az „erős maghoz” tartoznak, foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek, szeretettel és szakértelemmel fordulnak feléjük. De ez nem elvárás. A saját lelkiismeretük, szaktudásuk és a gyerekek iránti szeretetük miatt teszik a dolgukat. Dicséretet, elismerést ezért soha nem kapnak, a fizetésük pedig életkortól függően 250-280 ezer forint. „Egyszerűen megfojt minket a rendszer.” A gyermekvédelem nem tudja betölteni a funkcióját, valójában bántalmazza a gyerekeket - állítja a területen dolgozó egyik szakember, aki szerint nincs elegendő pénz és szakember sem