Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-03 / 29. szám
NÉPSZAVA 2024. február 3., szombat 8 VILÁG Mi ezerévesek és a szlávok SÉRTÉS „Mi egy szuverén ország vagyunk, nem tartunk igényt az országok kóser pecsétjére, hogy úgy fogalmazzak. Hogy ők mondják meg, hogy mi mik vagyunk. Hát jól nézünk ki. Ezeréves magyar államról ne mondják meg nekem itt a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk, majd azt mi eldöntjük... egy önbecsüléssel rendelkező országnak nem lehet ilyet mondani. Vagy ha igen, ne csodálkozzanak, elengedjük a fülünk mellett” - mondta Orbán Viktor péntek reggeli interjújában. Bár szavait az ukrán politikusoknak címezte arra reagálva, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfői, magyar kollégájával folytatott ungvári tárgyalása utáni sajtótájékoztatón azt mondta, „a magyar kormány nem oroszpárti, hanem magyarpárti”, kijelentése vélhetően más „szláv” kancelláriákban sem marad észrevétlen. Régiónk népeinek zöme ugyanis a kioktatott szlávokból kerül ki, a V4-ek másik három tagállama is szláv. NÉPSZAVA LAPSZÉL India tengeri ambíciói India évtizedeken át csupán szárazföldi haderejét mutatta fel a Pakisztánnal és Kínával folytatott határvitáiban, globális befolyásának növekedésével azonban mára a világtengerekre is kilépett. Ennek keretében három cirkáló rakétákkal felszerelt rombolót és vadászbombázókat küldött a Vörös-tenger térségébe, amelynek célja a nemzetközi kereskedelmet megzavaró jemeni húszi lázadók elrettentése - tudósít az AP. Az akció egyértelmű üzenete annak, hogy az ország „proaktív közreműködőként” lép fel a nemzetközi vizek biztonságáért - fogalmazott Anil Kumar Chawla nyugállományú altengernagy. „Nem emberbaráti szeretetből cselekszünk. Tengeri hatalom híján egy ország sem válhat globális tényezővé” - szögezte le Chawla. Éhezés Szudánban Az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) állítása szerint az ország egyes részei el vannak vágva az élelmiszer-szállítmányoktól, mivel tavaly április óta polgárháború dúl a két puccsista hadvezér, Abdel Fattah al-Burhan és Mohamed Hamdan Dagalo erői között- írja az OREat. A WFP felszólította a hadviselő feleket, hogy garantálják az élelmiszersegélyek célba juttatását. A gazdasági krízis és a háború okán mára közel 25 millió szudáni szorul humanitárius segélyre. NÉPSZAVA Veszélyben a vízummentesség UKAZ Az amerikai nagykövetség közleményben tudatta, hogy a hétfői parlamenti ülés kiváló alkalom a svéd NATO-csatlakozás ratifikálására. MOSOLYGÓ MIKLÓS Az Egyesült Államok kormánya budapesti nagykövetségén keresztül közleményben tudatta, hogy itt az ideje a magyar fél számára a svéd NATO -csatlakozás jóváhagyására. A reakció arra válaszul érkezett, hogy Fidesz-KDNP-frakció nem kívánt részt venni a Kövér László házelnök által összehívott rendkívüli parlamenti ülésen, amely a svéd NATO-csatlakozás kérdését is napirendre tűzi. Az ATV kérdésére elmondták, hogy megvárják a zárószavazással a magyar és svéd miniszterelnök találkozóját. Bár a csütörtöki brüsszeli uniós csúcs farvizén tizenöt perc erejéig már egyeztetett Ulf Kristensson és Orbán Viktor, ám a svéd kormányfő hivatalos találkozónak csak a svéd csatlakozás ratifikálását követően látná értelmét. A szembenállás azután jutott forráspontig, hogy David Pressman amerikai nagykövet hétfőn Washingtonban járt, ahol Antony Blinken külügyminiszterrel és a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának vezetőivel is egyeztetett az Egyesült Államok és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól. A szenátus külügyi bizottságának elnöke, Ben Cardin közleményt adott ki, amelyben összefoglalta magyar kormány bel- és külpolitikai irányvonalának kritikáját, valamint konkrét szankciókat is kilátásba helyezett Magyarországgal szemben. „Súlyos aggodalmaink vannak a magyar kormány miatt, amelynek tagjai rendszeresen és olyan módon támadják Biden elnököt és Pressman nagykövetet, ami elképzelhetetlen egy amerikai szövetségestől - fogalmazott. - A Biden-kormánynak felül kell vizsgálnia, hogy Magyarország valóban megbízható partner-e és megérdemli a vízummentességi programban való részvételt.” A szenátor a globális Magnyickij-törvény élesítését helyezte kilátásba a magyar féllel szemben, amely alapján az amerikai elnök beutazási tilalmat rendelhet el olyan politikusokkal szemben, akiket korrupcióval vagy emberi jogok megsértésével vádolnak. Cardin nevesítette a február elsejétől működő Szuverenitásvédelmi Hivatalt is, amelyet a „demokratikus normák eróziójának” tekint, és „közvetlen támadást jelent az újságírók és a civil társadalom tagjai ellen, akik bírálják az Orbán-rezsimet”. Nem állíthatjuk, hogy váratlanul érkezett ez a bírálat Washingtonból. Január közepén James O’Brien, az amerikai külügyminisztérium európai és ázsiai ügyekért felelős államtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy csalódottak Magyarország vonakodó magatartása miatt Ukrajna uniós pénzügyi támogatás ügyében. Azonban abban már szaván fogják Budapestet, hogy nem utolsóként ratifikálják a svéd NATO-csatlakozást. Azóta ez a mondat üres ígéret maradt, így már érthető a türelmetlenség Washington részéről. David Pressman budapesti nagykövet a szenátus külügyi bizottságát vezető, a magyar ügyeket régóta figyelemmel kísérő Ben Cardinnal Orbán-fáradtság uralkodik Brüsszelben MEGADÁS „Brüsszelben most már Orbán-fáradtságunk van” - állította Donald Tusk lengyel kormányfő a csütörtöki uniós csúcson, így utasítva el azt a gyakran felmerülő értékelést, miszerint az Európai Unió „Ukrajna-fáradtságtól” szenved. Szavait igazolta a tanácskozás sikere is, az Ukrajnának szóló 50 milliárd eurós segélycsomag megszavazása mind a 27 tagállami vezető által. Orbán Viktor „fegyverletétele”, a decemberi és azóta is lebegtetett vétója visszavonásának háttere a világsajtó egyik vezető témájává vált. Mindenekelőtt azért, mert az EU egységének felmutatása Ukrajna támogatásának kérdésében világos és egyértelmű üzenet Putyin Oroszországa felé, ugyanakkor az ukrajnai segélyt blokkoló washingtoni kongresszus számára is. Végül, de nem utolsósorban azért, mert az EU és a tagállamok vezetői eddig nem tapasztalt keménységgel léptek fel a közös döntéseket hosszú ideje obstruáló magyar miniszterelnökkel szemben. Amint a brüsszeli Politico állította, ezúttal az uniós „nagyágyúk” megmutatták, hogy ők is tudnak zsarolni, képesek kordában tartani a magyar vezető „lázadását”, és egyértelművé tették, kik az európai közösség vezetői. Amint arról lapunk is beszámolt, az uniós csúcs döntése a szerda esti és csütörtök reggeli különtárgyalásokon dőlt el, ahol Giorgia Meloni olasz kormányfő, illetve Emmanuel Macron francia elnök először külön-külön, majd Olaf Scholz német kancellárral és a két uniós csúcsvezetővel, Charles Michellel és Ursula von der Leyennel kiegészülve, közösen tárgyaltak Orbánnal. Nemcsak a magyar ellenzéki média, hanem több vezető európai lap is előre valószínűsítette, hogy a magyar miniszterelnök idehaza sikerként fogja tálalni brüsszeli presztízsvereségét. Orbán péntek reggeli rádióinterjújában valóban az előző napi győzelmi kommunikációját erősítette meg. „Az a veszély fenyegetett, hogy a 26 tagország nélkülünk megegyezik, elveszik a magyarok pénzét, és Ukrajnába küldik. Ezt sikerül megakadályozni” - magyarázta bizonyítványát, újfent háborúpártinak nevezve a „Nyugatot”. A Politicónak nyilatkozó diplomáciai források eközben arról beszéltek, hogy „Giorgia Meloni hónapokig tartó bűbájoffenzívája és a franciák vendégszeretete kellett ahhoz”, hogy Orbán feladja vétóját. „Többször is megpróbált híd lenni, és az a benyomásunk, hogy ezúttal sikerült” - mondta az egyik diplomata. Meloni szerda este az elegáns brüsszeli Amigo Hotelben folytatta egy órán át Orbán meggyőzését, majd csütörtök reggel újra találkozott vele. Szerda este Emmanuel Macron francia elnök is találkozott Orbánnal, ezt megelőzően, hetek óta a vele való kapcsolatépítésre összpontosított, az Elysée-palotába is meghívta. Macron sosem a szembenállást akarta erősíteni, hanem a „fedélzetre próbálta behozni Orbánt”, és ez a megközelítés most kifizetődött. A New York Times szerint Orbán meggyőzése a klasszikus, előre egyeztetett jó zsaru-rossz zsaru szereposztásban történt, amelyben Charles Michel játszotta a rossz, Meloni és a Macron a jó szerepét. Az amerikai lap szerint Michel már hétfőn telefonon tudatta Orbánnal, hogy semmiképpen sem fogadja el az Ukrajna-alap feletti éves vétójog iránti követelését, sőt a bizottságbeli szavazati jogának megvonását is kilátásba helyezte. Meloni és Macron ezután egymást váltva puhította az Amigo Hotelben a magyar miniszterelnököt, aki tudta: nem onnan nem messze más vezetők találkoznak, hogy róla beszéljenek nélküle. Michel, Mark Rutte holland miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár találkozója rádöbbentette az „obstrukcióra hajlamos Orbán urat”, hogy nincs mit nyerni az ukrán alap visszatartásával. A diplomaták hangsúlyozták: Orbánnak valójában nem volt választása, engednie kellett azért, hogy elkerüljön egy nagyobb politikai válságot. GÁL MÁRIA Orbán Viktort végül a „jó zsaru-rossz zsaru" stratégiával sikerült rábírni a vétója feladására