Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-03 / 29. szám

Erdőt irtanának, hogy iskolát építhessenek KRÁLIK EMESE Szikrázó téli napsütés, modern, im­pozáns épületek, zöldellő pályák, kondipark. Szinte biztatják az em­bert a sportra, ráadásul pár lépés séta után már alig hallatszik a négy­sávos út forgalmának zaja. Igazi béke szigete. Látszólag. A szegedi Szent Gellért Fórum manapság ugyanis nemcsak a focimeccsek, hanem egy tervezett bővítés kapcsán került az érdeklődés középpontjába. Az ügy megítélése pedig, ahogy ez lenni szo­kott, attól függ, ki melyik oldalon áll. Éjjel vágott rendet a kormány A csongrádi megyeszékhelyen, a Do­rozsmai út mellett 2019 nyarára ren­dezvényközponttal, foci-, tenisz- és futópályákkal mesés sportkomple­xumot hozott létre a Szeged-Csaná­­di Egyházmegye. Kiss-Rigó László megyés püspök már 2018-ban táv­latokról beszélt, a kormány pedig 20 milliárd forinttal támogatta az elképzeléseket, hogy később iskolát építhessenek, és a zeneművészeti képzésben is szerepet vállalhassa­nak. Előbbi tervnek most jött el az ideje. A stadion mögött egy hathek­táros erdő húzódik, amelyet az állam az egyházmegyének ajándékozott. Ezen a helyen szeretnének iskolát emelni, derült ki tavaly ősszel. Eh­hez azonban ki kellene vágni a fák jelentős részét. Az erdőirtást az első pillanattól kezdve elutasította a városvezetés és a helyi lakosok jó része. Volt tüntetés a püspöki hivatal előtt, a Momentum aláírásgyűjtést kezdeményezett a terület megóvása érdekében, ké­sőbb internetes szavazással név­adásra buzdították a szegedieket, mert abban reménykednek, nem lehet egy olyan dolgot eltörölni a föld színéről, amelynek neve van. „Egy újonnan telepített erdő csak évtizedek múlva tudja majd betölteni a kivágott előd funkcióját.” Szeged cseretelket ajánlott, majd a közgyűlés - fontos kihangsúlyoz­ni, hogy a kormánypárti képviselők többsége is így szavazott - decem­ber közepén védelem alá helyezte az erdőrészt, több másikkal együtt. Az elképzeléseiket egy december 23- án éjszaka megjelent, Orbán Viktor nevével jegyzett kormányrendelet húzta át, mely „az Ukrajna terüle­tén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyar­országi következményeinek elhárí­tása és kezelése érdekében” a Szeged-Csanádi Egyház­megye beruházásaival összefüggő közigaz­gatási hatósági ügyeket nemzet­gazdasági szem­pontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, lényegében zöld lámpát mutatva ezzel az építkezés­nek. Mindenképpen sze­retnék elérni, hogy az egyház­megye meggondolja magát, közölte lapunkkal Mihálik Edvin szegedi momentumos politikus. Eddig nem közeledtek az álláspontok, a focia­kadémia részéről kevesellték a város által kínált 3,3 hektáros területet.­­ Ezért akarnak mindenképpen a 6 hektáros erdő helyén építkezni. Összehasonlításképp, a József Atti­la sugárúton három intézmény ös­­­szesen 2300 tanulóval osztozik egy 3,5 hektáros telken, és kényelmesen elférnek, nagy sportpályáknak is van hely. Ezért nem tudjuk elfogadni ezt az érvet a véderdő kiirtására. Látva azt, hogy milyen sok szegedi moz­dult meg az erdő védelmében, bízom benne, hogy meg tudjuk akadályozni a fák kivágását. A város tudta, de nem sejtette A Szeged-Csanádi Egyházmegye azonban ragaszkodik a Dorozsmai úti helyszínhez. Szerintük a meglévő napelemparkjukban és a termálvíz felhasználásában rejlő további le­hetőségeket csak akkor tudják kihasználni, ha az új léte­sítmény mindezekhez a lehető legköze­lebb van. A sajtó­szolgálat arra a kérdésünk­re nem tudott konkrét választ adni, hogy mikor kezdődhet el az építkezés, mek­kora költséggel szá­molnak, ezek milyen forrásból származnak. Jelenleg tervezési fázisban van „Látva azt, hogy milyen sok szegedi mozdult meg az erdő védelmében, bízom benne, hogy meg tudjuk akadályozni a fák kivágását.” GÁLHIDY LÁSZLÓ MIHÁLIK EDVIN a beruházás, a költségvetés ennek függvénye, írták. Eközben az is egyre világosabbá válik, miért a sportolók szempontjából a terület méreté­vel kapcsolatos elégedetlenség. A Szeged-Csanád Grosics Akadémia honlapján egy szülői értekezletről számolnak be, ahol Kiss-Rigó László a Szent Gellért Fórum bővítési szán­déka elleni hangokat méltatlan poli­tikai támadásként írja le, adta hírül a szeged.hu portál. Az eseményen ugyanakkor nem csupán új iskola, hanem három új focipálya építé­séről is szó esett. Arról pedig, hogy 2018 óta miért nem egyeztettek a tervezett helyszínről, Nagy Sándor, Szeged egyik alpolgármestere azt felelte lapunknak: azért, mert az a határozat nem jelölte ki az er­dőt.­­ Ez csak most ősszel tör­tént, a megkérde­zésünk nélkül. Ez­után jeleztük, zárt körű tárgyaláson és egyébként nyilvánosan is, hogy azt gondoljuk, hogy a töltés város felőli oldalán lévő, szin­tén állami tulajdonú, 3,3 hektáros terület sokkal jobb lenne iskolának. Nemcsak az erdő kímélése szólna emellett, hanem az is, hogy a telek mellett megy el 90-es busz, és ott végződik a 9-es troli, tehát egy ottani iskolának remek kapcsolata lenne a városhoz. Az építkezés pártolói rendszerint azzal érvelnek, hogy az ellenzők hal­mozottan hátrányos helyzetű gyere­keknek akarnak rosszat, illetve hogy a kis erdő egyébként is elvadult, gon­dozatlan, szemetes. Egyrészt utób­biról nem az erdő tehet, másrészt valóban nem sétára csábító a hely. De muszáj, hogy egy fával borított terület feltétlenül kirándulás, ezáltal az ember célját szolgálja? Nem lehet egyszerűen csak egy ökoszisztéma, amihez kivételesen nem nyúlunk hozzá? - tettük fel a kérdést immár a helyszínen. És vajon igaza lehet-e Gulyás Gergely miniszternek, aki újságírói kérdésre azt mondta egy kormányinfón: az egyébként sem erdő, hanem „egy gondozatlan, ga­zos terület, ahol vannak fák is”? Két­ségeinket a WWF Magyaror­szág Erdő programjának vezetője oszlatta el. A törvény szerint az erdő olyan, erdei fák által borított terület, amely­nek a kiterjedése legalább 5 ezer négyzetméter, azaz fél hektár, és nem keskenyebb 20 méternél. Más megfogalmazásban: ter­mészetvédelmi szempont­ból minden olyan fás terület, amely erdei ökoszisztémaként működik, gyakorlatilag erdő, hallottuk Gálhi­­dy Lászlótól. „Amíg nem indulnak meg a láncfűrészek, addig felül lehet vizsgálni a hibás elképzelést.” Ezen a térképen látjuk, hogy ez az adott zöld terület pontosan micso­da. A szóban forgó szegedi terület egyértelműen erdő. Az egyházmegye meg­ígérte, hogy a kivá­gott fákat egy olyan helyszínen pótolja majd, ahol azt az önkormány­zat szeretné. A csereerdősítés­nek nevezett te­vékenység éppen az ilyen eseteket orvosolja, de azért ilyen helyzetben még­sem működik a darab­ da­rab elve. Előfordul, hogy mu­száj egy erdőterületet felszámolni, mert mondjuk új lakónegyed vagy út épül. Ilyenkor annak érdeké­ben, hogy az ország erdőterülete ne csökkenjen - ez hozzávetőleg Tria­non óta fontos törekvés -, máshol, például felhagyott legelőn, szántón létre kell hozni egy hasonló minő­ségű erdőt, hallottuk a WWF szakér­tőjétől. Egy újonnan telepített erdő csak évtizedek múlva tudja majd be­tölteni a kivágott előd funkcióját. Az erdőhöz kötött élővilág legtöbb tagja nem képes a friss telepítést lakó­vagy táplálkozóhelyként használ­ni, de pormegkötés, tájképvédelem szempontjából sem azonos értékű a kivágottal. Az online névadó szavazáson a többség Assisi Szent Ferenc, a ter­mészet és az erdők védőszentjét választotta. A javaslatot először egy szakértői bizottság fogja vélemé­nyezni, ezután kerül a közgyűlés elé, magyarázta lapunknak Mihálik Edvin. Mivel az erdő területén nem lakik senki, ezért lakossági egyezte­tésre nincs szükség. Nagy Sándor is abban bízik, hogy „amíg nem indul­nak meg a láncfűrészek, ad­dig felül lehet vizsgálni a hibás elképzelést”. Mindkét helyi po­litikus úgy véli: az erdőtelepítés­sel kapcsolatos számháborúzás fölösleges, a vé­derdőt az elődök nem véletlenül ültették pont oda, a közel hetvenéves fák az uralkodó szélirány miatt évi 400 tonna szálló port kötnek meg. A szegediek min­denesetre nem hagyják annyiban a dolgot, lapzártánk után tartottak az ügyben lakossági fórumot. A véderdő védelmében­ ­ Sok minden nézhet ki erdőnek, mondjuk egy gyümölcsös, de még­sem erdő. Létezik egy interaktív er­dőtérkép (erdoterkep.nebih.gov.hu), amelyen szerepel az ország összes területe, ami erdő művelési ágba tar­tozik. Úgy kell elképzelni, hogy min­den gazdálkodási egységnek, vagyis erdőrészletnek van egy neve, amely a település nevéből, valamint egy számból és egy betűből képeződik. KAPCSOLÓDÓ VIDEÓ NAGY SÁNDOR 400 tonna szálló port kötnek meg évente az erdő hetvenéves fái

Next