Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-03 / 29. szám

NÉPSZAVA 2024. február 3., szombat €/HUF $/HUF CHF/HUF 384,34 +0,39% 356,29 +1,18% 410,59 db +0,01% GAZDASÁG $ * LAPSZÉL Állampapír a nyugdíjas évekre Februártól nyugdíj-előtakaré­­kossági célból is vásárolható fo­rintalapú állampapír a Magyar Államkincstárnál. A beveze­tés legfőbb célja az öngondos­kodás erősítése a lakosságban. Az előtakarékoskodóknak a számlanyitást megelőzően be kell fizetniük ötezer forintot a fő értékpapírszámlájukra, ezt követően a nyugdíj - előtaka­­rékossági számla az Ügyfélka­pun keresztül nyitható meg. A lehetőséggel személyijöve­­delemadó-visszatérítés is jár, melynek mértéke az adóévben teljesített befizetéseiknek a 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint. NÉPSZAVA Kamatvadászos időszak Sietnie kell annak, aki még el akarja csípni a bankok ajánla­tai között a 8 százalék feletti betéti kamatot éves vagy annál hosszabb lekötésre. A nagy lé­pésekben csökkenő jegybanki alapkamat hatására a pénzin­tézetek is egyre kevesebbet kí­nálnak a kisbefektetőknek, de aki időben lép, az még bebiz­tosíthatja magának a várható inflációnál lényegesen maga­sabb kamatot akár 1-2 évre is - írja a Bank360 portál. Néhány hónappal ezelőtt akár a tíz szá­zalék fölötti betéti kamatok sem voltak ritkák, mostanra nyolc százalék már jó ajánlat lett. NÉPSZAVA Megválik a Schiller az Opeltől A Schiller 33 év után bezár­ja az Opel-szalonját. A cég­csoport a BYD autómárka értékesítésében látja az új perspektívát, Váci úti bemu­tatótermében a kínai elektro­mos autók veszik át a német modellek helyét. A Schiller az elektromos közlekedésben látja az autószektor egyik le­hetséges jövőjét és a gazdasági perspektívát. Ugyanekkor az Opelek szervizelését továbbra is végzi. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 65 299,32 -0,26% OTP 17 065 Ft Richter 9665 Ft ♦ +0,47% -1,02% Mal 2928 Ft MTelekom 777 Ft -0,05% - 0,00% Mercedes-Benz Gyár Kecskemét •• // Orbán nem háborúzik , ROTODES Ezer szállal függ a magyar gazdaság az Európai Uniótól, ezért is reagált érzékenyen a forint Brüsszel esetleges megtorló intézkedéseire. PAPP ZSOLT „A 26 EU-tag tud nekünk kárt okoz­ni, de mi is tudunk nekik. Ezért jobb megegyezni, mint veszekedni” - mondta Orbán Viktor miniszterel­nök péntek reggeli „interjújában” a Kossuth rádióban, ahol a brüsszeli EU-csúcson mutatott politikai tel­jesítményét igyekezett megvédeni. A kijelentése egyben reagálás arra is, hogy egy hónappal korábban Orbán megvétózta az Ukrajnának szánt uniós támogatást, s az elmúlt napokban korábban soha nem lá­tott, példátlan gazdasági fenyegetés és nyomás nehezedett az Európai Bizottság és egyes uniós kormányok felől a magyar kormányra a vétó visszavonása érdekében - sikerrel. Az EU-s jog valóban lehetővé te­szi a legkisebb tagállami vezetőknek is, hogy kárt okozzanak a közös uni­ós politikának, de egy gazdasági há­ború meglehetősen aszimmetrikus hadviselés lenne az EU-Magyar­­ország kapcsolatban. Bár a magyar gazdaság az Unióban nem tartozik a legkisebbek közé, hiszen 2022-ben az Eurostat adatai szerint a GDP nagyságát tekintve a 17. tagállam voltunk a 27-ből, ám ezzel együtt is a magyar GDP részesedése az EU teljes bruttó hozzáadott értékéből épphogy meghaladta az egy százalé­k 800 milliárd forint uniós támogatás érkezett a magyar költségvetésbe 2020 és 2023 között höt. Míg a magyar gazdaság súlya el­hanyagolható az egész közösséghez képest, közben ezer szállal függ az Európai Uniótól. Az EU-s támogatá­sok jól mutatják: még 2020 és 2023 között is, amikor a hírek arról szól­tak, hogy az Unió elzárta a pénzcsa­pokat, összesen 6800 milliárd forint érkezett a költségvetésbe, plusz az évi 630 milliárdos agrártámogatás. Erre az egyenlőtlen függésre muta­tott rá az elmúlt egy hét történése, amikor is néhány nap leforgása alatt a forint és a tőzsdei árfolyamok je­lentősen estek arra a hírre, mely sze­rint az Európai Unió kész lenne akár gazdasági háborút indítani Magyar­ország ellen, ha a magyar kormány tovább blokkolja az EU26-ok közös döntését Ukrajna ügyében. A Fi­nancial Times cikke szerint az uniós pénzek újbóli elzárásával kiszárad­na a magyar gazdaság - ami tartha­tatlanná tenné a jelenlegi költség­vetési politikát és az árfolyamokat. Az Európai Bizottság ugyan cáfolta, hogy az üzleti lap által vázolt forga­tókönyv hivatalos álláspont lett vol­na, de a piacok számára egyértelmű volt: ha lenne ilyen szándék, akkor azt az EU egyoldalúan megvalósít­hatná, s olyan károkat tudna okozni a magyar gazdaságnak, melyeket az nem heverne ki egykönnyen. Ez nem csak a pénzügyi függő­ség miatt alakult így, hisz a magyar gazdaság - főleg a GDP nagyobb ré­szét előállító multinacionális cégek - szinte teljes mértékben integrá­lódott az uniós gazdaságba. A KSH adatai alapján a magyar import 75 százaléka érkezett az EU gazda­ságaiból, míg a kivitelünk 77 szá­zaléka ment valamely más tagál­lamba - vagyis a világ többi része a külkereskedelmünkből a forgalom negyedével részesedik. Az országba érkező befektetések szempontjából sem elhanyagolható az Unió szerepe. A Nemzeti Befek­tetési Ügynökség (HIPA) szerint az elmúlt években a távol-keleti álla­mok lettek a legaktívabb beruházók, de nekik is csak addig vonzó egy itte­ni befektetés, amíg az ország az EU tagja. Tavaly 13 milliárd euró értékű beruházást jelentettek be, ebből 7,6 milliárdot a kínai, 2 milliárd eurót a dél-koreai cégek és 961 millió eurót a német vállalatok hoztak be. Azzal együtt, hogy az utóbbi években a friss tőke nagyobb része a Távol-Keletről érkezik, az MNB adatai szerint a magyar gazdaság­ban jelen lévő 99,3 milliárd eurónyi külföldi tőkebefektetésből, beruhá­zásból a legutolsó, 2022-es adatok szerint 82 milliárd jött európai or­szágból. A legnagyobb tőkeimportőr a német gazdaság, melynek befek­tetései akkor 17,3 milliárd euró­­ra rúgtak, 17,1 milliárddal követték ezt a hollandok, a harmadik helyen Ausztria állt 11,8 milliárddal - derül ki az MNB adataiból. Ezzel szemben Kína 2022-ben még mindössze 294 millió eurót fektetett be nálunk - ez tavaly nőtt, de a dobogós helyet vél­hetőleg még így sem szerezte meg. Ez a nagy uniós függés a befekteté­sek esetében a kölcsönös függőséget erősíti, ami viszont azt jelenti, hogy egyik félnek sem lenne előnyös bár­milyen gazdasági háború. W Ó : P­A­V­E­L B­O G­O­L­E P­O­V A németek a legnagyobb beruházók Surányi: Az euróbevezetés lehetne az uniós tagság biztosítéka Az euróbevezetéstől az elmúlt húsz évben soha nem állt olyan távol a magyar gazdaság, mint most. A jelen helyzetben egyáltalán nem reális magyar euróról be­szélni, nagyon messze vagyunk a csatlakozás formális feltételeinek a teljesítésétől - mondta Surányi György közgazdász a Pénzügykutató Zrt. rendezvényén. A volt jegybankelnök nem rejtette véka alá azon vélemé­nyét, hogy régebben nem volt a korai euróbevezetés híve, ugyanis önálló és okos monetáris politikával se­gíteni lehetett volna a magyar felzárkózást az elmúlt évtizedekben. Ám a jegybank elhibázott monetáris politikát folytatott, ezért egyáltalán nem okozna kárt, ha ennek a felelőssége az Európai Központi Bankhoz kerülne. Még egy komoly érv szól amellett, hogy Magyar­ország az eurózóna tagja legyen majd egyszer: ha ez megtörténne, akkor már soha nem lehetne az EU-ból kiléptetni az országot - mondta Surányi György. Nyakunkon maradt a nagyon különleges gáz ENERGIA A kormány január végi rendeletével meghosszabbította a 2022 közepén vásárolt „különleges földgázkészlet” tárolását. E szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) a jövő év ápri­lisáig tárolja a 739 millió köbméter­nyi fűtőanyagot. Mint emlékezetes, a kormány a piaci gázkáosz kellős közepén, 2022 júliusában úgy dön­tött, hogy a szokásos kereskedelmi és biztonsági beszerzéseken túl a szervezetet „különleges” gázbe­szerzéssel is megbízza. A különleges vásárlást minden jel szerint azért kellett a már eddig is végzett „biz­tonsági” készletezéstől elkülöníte­ni, mert míg utóbbit az MSZKSZ költségvetési garancia nélküli hitel­felvételekből fedezi, addig előbbire vélhetőleg a bankok már állami ke­zességet kértek, amit meg is kaptak. Bár a beszerzés pontos körülményei titkosak, a jelek szerint a szövetség­nek sikerült a 2022-es gázár-Cso­­molungma csúcsa feletti áron, ko­rábbi számításunk szerint akkori árfolyamon köbméterenként 1023 forintért bevásárolnia. A vételár legalább 2 milliárd euróra - akkori áron 750 milliárd forintra­­ rúgott, amit tavaly áprilisban a kabinet to­vábbi 31 milliárddal is megfejelt. Ez, számítási módszertől függően bár, de vélhetőleg besorolható az euró­pai történelem tíz legdrágább gáz­ügylete közé. A 2022-ben vett különleges gáz minden idők legdrágább beszerzései között lehet. A mostani módosítások szerint az illetékes energiaügyi miniszter­nek 2025 elején kell ismét felülvizs­gálnia a készlet ügyét, s döntenie az esetleges eladásról. Utóbbinak határozott gátat szab, hogy a kor­mányrendelet, egyfajta pénzügyi jó­zanságról tanúskodva, megtiltja e készlet beszerzési ár alatti eladását. Erre viszont kevés az esély, mivel az - évtizedekig köbméterenként 50- 100 forint körül járó - európai pia­cok egy éve ismét köbméterenként száz-kétszáz forint körül állnak. Egyébként a készlet fenntartása is jelentős összegeket igényel. Az Orbán-kabinet rendkívül költ­séges félelmeit az idő nem igazol­ta. A különleges gázkészletre eddig nem volt szükség, érdemben a biz­tonsági tartalékokat sem kellett csa­polni. A téli szezon közepén az or­szág tele van gázzal. MARNITZ ISTVÁN

Next