Néptanítók lapja 2. évfolyam, 1869
1869-09-16 / 37. szám
Biula-Pest, II. évfolyam. 37. szám, 1869. September 16. NÉPTANÍTÓK LAPJA. XXV ROCKHETI KÖZLÖNY - 'N a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára. Hiallja a vállát, és közoktatáslági m. kir. minisztérium. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt : 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát, megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. Nemhivatalos rész. Nemessányi János tanfelügyelő úr megnyitó beszédeitt a megyei iskolatanácsban. Tisztelt megyei iskolai tanács ! Midőn önöket uraim üdvözölni szerencsém van, nem titkolhatom el e feletti örömet, hogy szeretett megyénk, fölfogván és méltányolván a megyei iskolai tanács fontos teendőit a férfiak ily kitűnő koszorúját csoportosította egybe feladatunk, annál biztosabb elérhetése tekintetéből. És valóban, czélunk szentsége követeli a legjobb erőket, a legfeláldozóbb jellemeket, a legtisztább keblű hazafiakat, a legönzéstelenebb emberbarátokat, a legszorgalmasabb s legernyedetlenebb munkásokat, mert azon tér, a melyen működni hivatva vagyunk egészen uj, a föld, melyet mivelni fogunk, sok tövissel van fedve és sok kavicsot rejt magában, küzdenünk kellene különféle akadályokkal, melyeket tudatlanság, rosz akarat és minden jó ügynek legnagyobb ellensége : a közöny gördíteni fognak elönkbe ; sőt azok is, kiknek érdekében fáradozni fogunk, utünket gyakran állandják. Ez sorsa minden reformnak, melynek minél üdvösebb, annál több ellensége szokott lenni ; természetes kifolyása az emberi gyarlóságunknak. De hála az égnek ! ilyen akadályok nem csak, hogy vissza nem riasztják az emberiség sorsának javulására törekvő bajnokokat, de kitartóbbakká megedzettebbekké teszik őket. Ennek tudata bátorít engem is azon reményre, hogy köztünk nem lesz egyetlen egy tag sem, ki utunkban álló akadályok és nehézségek által visszariasztatnék, ki az ügynek nem szentelné fel magát egészen, jól tudván, hogy működése által hazájának, az emberiségnek és közszabadságunknak használ. Hazájának, az emberiségnek, szabadságunknak használ, ki velünk működik ! Ezen hangzatos, modern, szavak talán nem is illenek ide ? S ha meggondoljuk, hogy köztünk csak népiskolák javításáról van szó, ezen kifejezések talán csak puszta hangzású szavakká válnak ? Nagyot téved, ki azt állítaná. Nem én mondom, de a világ legkitűnőbb államférfiai állítják, hogy „a szabadságnak kútfeje s éltető ereje a népek műveltsége, s hogy rövidlátó emberbarát vagy hazafi az, ki a népnek szabadságot adni siet, mely őt mindenhatóvá teszi, de nem ápolja a nép értelmiségét, mely nélkül a szabadság és jogok csak szerencsétlenségre vannak mint neki mint az államnak. Tudatlanság tehát, különösen szabad népnél veszélyezteti a nép jólétét, akadályozza a haza felvirágzását, kockáztatja magát a szabadságot s az állam képviseleti rendszer szerkezetének nincs nagyobb ellensége a tudatlanságnál. " Belátták ezt az ujabbkori társadalomnak legjelesbjei, s nézzük sorba Európának valamennyi államait, melyekben a jog az önkény az önkormányzat a kényuralom, szabadság a rabiga az egyenlőség a kasztrendszer felett diadalmaskodott : ott rögtön előálltak az emberiség őszinte barátai, a társadalom legjobbjai, fáradozván teljes erejökből, hogy a népnevelés virágozzék, fáradozván oly intézetek létrehozásán, melyekből a jogokkal felruházott nép számára ezen jogok élvezetére, megbecsülésére és védelmére szükségelt műveltség származhassék. Így történt az Németországban, Francziaországban, Belgiumban, Schweitzban, Éjszakamerikában és másutt. Hazánk azon törvényhozásában, mely a népet felszabadította a népnevelésére irányzott mozgalmak mindjárt észrevehetők voltak. A közoktatás élére első rangú kitűnőség, hazánk egyik büszkessége állitatott, és ha a megindult újjászületés békés