Néptanítók lapja 26. évfolyam, 1893
1893-11-29 / 95. szám
-Ol 9223+- NEM HIVATALOS RÉSZ. Dr. Majer István: Az Úr szőlőjének egyik leghívebb és leghivatottabb munkása, egy igazi népbarát és népnevelő, a magyar nép szeretett „István bácsi "ja az, kinek f. hó 21-én Esztergomban történt elhunytát e lapok t. olvasóinak tudomására hozni szomorú kötelességünk. Majer Istvánnak egész életét a magyar nép boldogságára irányzott komoly és czéltudatos munkásság jellemzi. Olyan igazi papeszmény ő, ki egyformán osztja meg életét a templom és az iskola közt, aki egyenlő szeretettel karolja át mind a kettőt, hogy ezt is, azt is egy és ugyanazon szent czél szolgálatába állítsa. Ez a czél pedig az volt, hogy a magyar népnek a szó legigazibb, legnemesebb értelmében vett nevelése, boldogítása által terjeszsze Isten országát e földön. Szent missióját híven betöltve, költözött el e földről, hogy átvegye örökét az égben, hátrahagyva itt közöttünk az alig betölthető sírt, az alig pótolható veszteséget, de hátrahagyva egyszersmind gazdag és áldott hagyományképen az ő életének, működésének mindig buzdításunkra és okulásunkra szolgálandó szép emlékét. Életrajza, melyet a napilapokban megjelent necrologok alapján állítottunk össze, nagy vonásokban a következő: Maier István 1813 augusztus 15-én Mocsonokon, Nyitramegyeben született. Apja, aki Kluch nyitrai püspöknek kedvelt udvari tisztje volt, fiát kitűnő magyaros szellemben neveltette. A fiú elemi iskoláit Mocsonokon és Érsekújvárott, középiskoláit Esztergomban és Nagy-Szombatban végezte. Hajlama a papi pályára vitte, ahol már mint fiatal növendékpap különösen kitűnő rajzaival tűnt föl. Társai között magyar nyelvgyakorló iskolát alapított a nagyszombati papnevelő intézetben és ezzel megvetette alapját a növendékpapság magyar önképző iskolájának. Irodalmi működését 1854-ben kezdte meg. Alig volt hazai folyóirat, melybe nem irta, vagy olyan, a mely egyes rajzát nem közölte volna. Egymásután jelent meg tőle Eperjes, Szeged, Eger, Tata és több más város képe, sőt a lipcsei „Illustrirte Zeitung" is közölte két rajzát: Mohács és Siklós képeit. Mikor a szemináriumból kikerült, mivel fiatal kora miatt nem szentelhették fel, Nagy-Szombatból Budapestre jött és a pesti egyetemen jogot hallgatott. Később mint nevelő a Sennyei családnál működött. Sennyei Pál bárónak is ő volt a nevelője. Már országosan ismert neve volt, mikor 1836 aug. 29-én papnak szentelték. Előbb Muzslán, később Esztergomban segédlelkészkedett. Ezen a két helyen gyakorolta a rézbemetszés művészetét, amelyben nagy tökéletességet ért el. Még élete utolsó éveiben is remek faragványokat készítlő és pénzügyminiszer engedélyével kivethető külön pótadó. d) A vallás- és közoktatásügyi miniszer által engedélyezhető államsegély. Az államsegély a jelen szabályzat 47. és 50. §§-aiban megállapított feltételek teljesítéséhez van kötve. II. A tanítási időről és az iskolai szünetekről. 4. A kereskedő tanoncziskola rendes tanfolyama három évig, az évi szorgalomidő tíz hónapig tart. Ezen idő alatt a tanításnak folytonosnak kell lennie. 5. A tanításra hetenkint három munkanapon, vagy pedig két munkanapon és vasárnapon legalább 7 órai idő szabatik ki. Azonban kívánatos, hogy a helyi viszonyok és szükségletek figyelembe vételével a fentebb meghatározott minimumnál több óra fordíttassák tanításra. 6. Az iparhatóság állapítja meg azt, várjon a tanítás a munkanapokon és vasárnaponkint a nappali vagy esti órákban tartassék-e ? Tartozik azonban e részben az iskola tanító-testületét és felügyelő bizottságát meghallgatni. Azon esetben, ha az I. fokú iparhatóság a tanítási időt nem a tanító testület, illetőleg az ipariskolai bizottság javaslata szerint állapítaná meg, az iskolai bizottság a II. fokú iparhatósághoz felebbezhet, s ez a kir. tanfelügyelő meghallgatása után intézkedik. A III. fokon a kereskedelemügyi miniszer a vallás- és közoktatásügyi miniszer meghallgatása mellett határoz. A tanítás sikeressége és a fegyelem érdekében kívánatos, hogy a munkanapokon az órák ne tartassanak késő estre, vasárnapon pedig múlhatatlanul a világos nappal idejére essék. Nehogy a tanoncziskola az összes tanonczokat egy időben vonja el a kereskedéstől, a tanítást lehetőleg akként kell berendezni, hogy ne tartassék a tanoncziskola minden osztályában ugyanazon napokon, hanem, hogy az egyes osztályokban a hét különböző napjaira essék. 7. Amennyiben a hitfelekezetek a tanonczok vallástanításáról gondoskodnak, a fentebbi órákon felül vasárnaponkint egy óra a vallástanitásra fordítható. (1884. évi XVII. t.-cz. 83. §.) 8. A kereskedő tanoncziskolák tannyelve magyar. A fentartó hatóság kérelmére a vallás- és közoktatásügyi minister megengedheti más nyelvnek tannyelvül használatát. Ebben az esetben azonban a magyar beszéd és irás minden osztályban, a megállapított heti 7 órán felül, hetenkint legalább két órában tanítandó. 9. A két havi szünidő a nyári hónapokban (julius és augusztusban) tartatik. (1884. évi XVII. t.-cz. 60. §.) 10. Évközben rendszerint szünnapok : a) Karácsonykor deczember 20-ától január 2-áig, húsvétkor nagycsütörtöktől húsvét másodnapjáig, pünkösdkor két nap , űrnapja. 1) A király és királyné ő felségeknek születése és névnapja, valamint koronázásuk napja. c) A helyi országos vásárok fő- és előnapja. Amennyiben a tanítás a fentebbiekben elő nem sorolt valamely ünnepre esnék, a tanítást a délelőtti időre kell áthelyezni. Ahol a helyi viszonyok szükségessé teszik, hogy a szünnapok a fentebbiektől eltérőleg állapíttassanak meg, ott a tanítói testület és felügyelő bizottság javaslatára a kir. tanfelügyelő módosító intézkedést tehet. III. Az iskolába járás kötelezettsége, felvétel, felmentés. 11. Mihelyt valamely gyermek kereskedő tanonczozá lesz, főnöke köteles őt azonnal a kereskedő tanoncziskolába, ilyenek hiányában az általános iparos tanoncziskolába, ha ilyen sincs, akkor az ismétlő iskolába felvétetni. (Folytatása következik.)