Népújság, 1964 (7. évfolyam, 1-48. szám)
1964-01-18 / 1. szám
A SZKSZ sobotai A Szlovén Kommunista Szövetség községi vezetősége M. Sobotában szombaton megtartott ülésén elemezték az alapszervezetek értekezleteit, amelyeket decemberben tartottak meg. Mind a beszámolóban, mind a vita során kiemelték hogy az értekezletek gondosan el voltak készítve. Jónak találták azt, hogy az alapszervezetek nem vették át mechanikusan a községi vezetőség javaslatait a problémákra vonatkozólag, amelyeket megvitatásra ajánlott. Ezt abból lehet látni, hogy az alapszervezetek főleg saját munkakörük aktuális problémáiról tárgyaltak az értekezleteken. Az értekezleten a beszámolók bőven utaltak a különböző problematikára, valamint a negatív jelenségekre is, amelyek a kommunisták valamint az alapszervezetek szempontjából mutatkoztak, egyúttal pedig érezni lehetett, hogy" hiányosak a kommunisták reagálása ezekre a jelenségekre vonatkozóan és hogy mit tettek az alapszervezetek a hibák kiküszöbölése érdekében. Az értekezleteken azonban sokat foglalkoztak a kommunisták és a társadalompolitikai szervezetek egymás közötti viszonyával és hangsúlyozták, hogy a kommunisták egy része annak ellenére, hogy megállapítja ezeket a problémákat, nem reagál és nem foglal semmilyen álláspontot sem. A kommunisták az értekezleteken megállapították, hogy a jövőben az alapszervezeteknek még egységesebben kell fellépniük, ezért elsősorban magukban az alapszervezetekben kell elérni a szükséges egységet. Meg lehetett állapítani, hogy az alapszervezetek csak saját munkaszervezetük körében foglalkoznak a különböző itt felmerülő problematikával, az ezen a kereten kívül felmerülő problémákkal pedig nem törődnek. Az értekezleteken kevésbé foglalkoztak azokkal a problémákkal, amelyek az önigazgatási szervek munkájában jelentkeznek. A beszámolók ugyan bőven beszéltek a szervek munkájáról, és utaltak arra, mit kellene tenni, hogy ez a munka javuljon, a vita során azonban ezzel nemigen foglalkoztak. Annak ellenére, hogy rendkívül csekély idő állott rendelkezésre az értekezletek előkészítésére, a vita mindenütt szépen kifejlődött. Az iparban a kommunisták külön megemlítették a csökkentett munkaidőt, a statútumokat, javadalmazást, valamint a termelés további fejlesztését. A mezőgazdaságban pedig főképp a falu szocializálásának problémáival foglalkoztak, valamint a földművesszövetkezetek és a Pomurka komominátüzemei közötti viszonnyal. A terepi alapszervezetek főleg szervezési kérdésekkel és a terepi alapszervezetek munkájával foglalkoztak. Ezeket a problémákat is általában jól megvitatták, egyes alapszervezetekben az évi értekezletek az eddigi munkamódszer alkalmazásának végét és új munka kezdetét jelenti. községi vezetősége elemezte az évi értekezleteket Mi van a munkaszervezetek statútumaival? A munkaszervezetek statútumaival foglalkozó községi bizottság M. Sobotában eddig 20 munkaszervezet statútum-tervezetét kapta kézhez. A községben összesen 108 olyan szervezet van, amelynek saját statútumával kell rendelkeznie. Az eddig beterjesztett statútumtervezetek megvitatásánál bizonyos hiányosságokat állapítottak meg, amelyek majdnem mindenütt ugyanazok. Ezen kívül észre lehet venni, hogy egyes statútumokban bizonyos fejezeteknek nem fordítottak elegendő figyelmet. Egyes statútumokban kevéssé foglalkoznak az üzemek közötti viszonyokkal, nincsenek elegendően meghatározva az üzemek illetékességei. Tisztázatlan a referendum értelme is. Kevéssé van meghatározva, mikor kötelező és mikor nem. Kemény diót jelent a kommuna és a munkaszervezet viszonya is. Ezeket a viszonyokat talán jobban, illetve könnyebben meg lehetne határozni most mikor már a községi statútumtervezete megjelent, mivel a vállalatok, vagyis munkaszervezetek statútumai határozatainak egyezniük kell a községi statútum előírásaival. Félreértések vannak az ügyviteli titoktartás és az információk adása tekintetében is, mivel tulajdonképpen sehol sincs pontosan meghatározva, mit is jelent az ügyviteli titoktartás. Több munkaszervezetben nehézségek vannak az igazgatóhelyettes illetékességének meghatározásával, az eddig felterjesztett tervezetekben pedig teljesen ki is hagyták, hogy ki is helyettesíti tulajdonképpen az igazgatót, ha ez betegség miatt hosszabb ideig távol van. A földművesszövetkezetek statutumtervezetükben ugyan az kérdéseket különbözően próbálják megoldani. Az alapprobléma az, hogy ki is a földművesszövetkezetek legfelsőbb szerve. Egyes szövetkezetekben úgy vélekednek, hogy a legfelsőbb szerv a közgyűlés, mások pedig a szövetkezeti tanácsot és az igazgató bizottságot tartják a legfelsőbb szervnek. A tény azonban az, hogy a földművesszövetkezetet is gazdasági szervezetnek kell tekinteni, amelyben szintén az önigazgatás a legjelentősebb. Ennek alapján nem nehéz meghatározni, hogy a szövetkezet szervei a szövetkezeti tanács, az igazgató bizottság és a szövetkezet igazgatója, valamint a munkaegységek szervei, a közgyűlés pedig tárgyalhat különböző kérdésekről, adhat javaslatokat stb. A tagság kérdése is különbözőképpen van meghatározva az egyes tervezetekben. Egyesek úgy vélik, hogy mindenki tagja lehet a szövetkezetnek, aki megfizeti a szimbolikus 100 dinárt, mások ezt a feltételt egyáltalán nem veszik figyelembe, hanem azt állítják, hogy az lehet tagja a szövetkezetnek, aki állandó termelési viszonyban van a szövetkezettel, neki adja el a termények bizonyos mennyiségét, és bizonyosmagasságban betéteket is helyez el a szövetkezetben. Különböző vélemények vannak arról is, hogy vajon csak paraszt vagy más is lehet a szövetkezeti tag. Az iskolai statútumokra vonatkozólag elvárják, hogy valószínűleg egységesek lesznek. Kisebb munkaszervezeteknél, főleg a kisipari vállalatoknál, úgy látszik csak le szeretnék másolni a statútumokat, de ezekben az esetekben mutatkozik a legnagyobb késedelem is. Külön problémát jelent a kérdés, vajon a statútum bővebben foglalkozzon-e a munkaközösség tagjainak kötelességeivel és jogaival. Az eddigi tervezetekben sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel, ennek ellenére hiányosan, és nem is lehet elvárni, hogy a statutum ezt részletesen fel is dolgozza. Többen úgy vélekednek, hogy a statutum foglalja magába csak a munkaközösségek alapjogait, minden más erre vonatkozó kérdést külön szabályzatokkal határozzanak meg. NÉPÚJSÁG pregvitasják az évi értekezletek eredményeit A KSZ lendavai községi vezetősége a minap, január 16.-án, megbeszélésre hívta össze a község területén működő 27 alapszervezet titkárait, hogy közösen megvitassák a lezajlott évi értekezletek eredményeit. Mindenekelőtt megállapították, hogy a részvétel mindenütt jó volt, s nemcsak a kommunisták vettek részt az évi értekezleten, hanem a párton kívüliek is, ami azt igazolja, hogyaz embereket érdeklik azok a kérdések, amelyeket a kommunisták megvitatnak. Ott, ahol alaposan és körültekintőn készítették elő az értekezletet, a vita is élénkebb és termékenyebb volt. Volt azonban olyan alapszervezet is, ahol bizony a gyenge szervezés miatt elmaradt a várt eredmény. Az évi értekezleteken az elismerő szavak mellett bírálatok is elhangzottak, különösen azt kifogásolták egyesek, hogy a kommunisták a mindennapi életben, a gyakorlati kérdések megoldásában nem elégé rugalmasak, sőt egyesek egyenesen kényelmesek. A kommunistáknak mindenütt kezdeményezőként és nem passzív megfigyelőként kell szerepelniök a lakban, üzemekben, éppúgy, mint az intézményekben, iskolákban. Hieniik előadások a lendavai életiskolában A napokban Velika Polanán kezdődött meg, a falu fiatalságának nagy érdeklődése mellett az életiskola. Pár napra rá Kobiljén is megtartották az első ilyen előadást. Mint az ifjúsági szervezet községi vezetőségében megtudtuk, az életiskolák megszervezésében az idén egy újdonságot alkalmaznak majd. Nemcsak faluhelyekre látogatnak el az előadók, hanem a fiatalok kérésére, a nagyobb vállalatokba is, így életiskola nyílik a lendavai Mechanikában, a Nahta vállalatban, valószínűleg az esernyőgyárban és más vállalatban is. Ott, ahol tavaly az életiskola első osztálya működött, most megszervezik majd a második osztályt. Az érdeklődés a fiúk és a lányok körében egyaránt nagy. Decemberi anyakönyvi hírek LENDAVA FIA SZÜLETETT Firman Elvirának és Miroslavnak, lendavai lakosoknak. MEGHALTAK: Grah (Jaksm) Katarina, hosszufaluhegyi háziasszony szűk PÁRTOSFALVA A Szocialista Szövetség helyi szervezetének kezdeményezésére Pártosfalván televízióklubot létesítettek. A klub a szövetkezeti otthonban kapott helyiséget. A szövetkezeti otthonban kapott helyiséget a falusi népkönyvtár is, egy olvasóteremmel együtt. A televíziós készülék vásárlásához nagy mértékben hozzájárul a szövetkezeti nők szervezete is, amely a kulturelőadásokból eredő bevételt is erre a célra fordítja. 1923-ban; Török (Kulcsár) Erzsébet, lendavai háziasszony szül. 1885-ben; Sobočan (Djerkeš) Barbara, hídvégi háziasszony szül. 1891-ben; Gönc (Szórni) Rozália, hídvégi háziaszszony, szül. 1880-ban; Kozic Franc nyugdíjas kőműves, hosszufaluhelyi lakos, szül. 1897-ben; Žalik (Špilek) Ana, polanai illetőségű háziasszony, szül. 1893- ban; Hozjan (Kuzma) Marija, lendvahegyi háziaszszony, szül. 1914-ben; Prša (Semen) Barbara, hosszufaluhegyi lakos szül. 1883- ban. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csivre Árpád hosszufalusi munkás és Horvát Anna, hosszufalusi munkásnő; Sremčevič Djordje Novi Sad-i felvételező és Pintér Márta lendavai tanítónő; Fotinec Janez hoszszufaluhegyi munkás és Godina Marija hosszufaluhegyi munkásnő; Csuka Ferenc hármasmalomi munkás és Lipics Gizella pincemajori háziasszony, Vörös István hosszufalusi fémesztergályos és Horvát Mária hosszufalusi háziasszony. PARTOSFALVA Házasságot kötöttek Ficsar Karel pártosfalvi traktorista és Vajda Jolánka pártosfalvi háziasszony. Meghaltak: Vörös József földműves, szül. 1876-ban, Koltai Julianna háziaszszony, szül. 1898-ban mindketten pártosfalvi lakosok. Kovács Mária háziasszony, szül. 1883, szentlászlói lakos.