Népújság, 1965 (8. évfolyam, 1-50. szám)
1965-01-16 / 1. szám
PIONIKSAROK Nálunk járt a Télapó Néhány nappal újév előtt megkaptuk az üzenetet, hogy délután minket is meglátogat a Télapó. A tantermet színes léggömbökkel díszítettük fel és felállítottuk az újévi fenyőt is. Délután valóban eljött hozzánk is a fehérszakálú Télapó. Versekkel és énekekkel fogadtuk. Szépen elbeszélgetett velünk, s azt mondta, hogy azért jött el a csentes pionírokhoz, mert értesült róla, hogy jók voltunk. A kisebbeknek, akik csak ősszel kerülnek majd iskolába, a Télapó kiosztotta az ajándékokat, majd elbúcsúzott tőlünk, mert még más falvakban is várják a gyermekek. Távozása után eljátszottuk a Télapó címü színdarabot majd mindannyian szép ajándékokat kaptunk- A rövid, de kedélyes ünnepséget teadélutánnal fejeztük be. Horvát Ilona : IV. osztály Csente A Muravidéki földművesek naptára -1965 Mint minden évben, az idén is megjelent a Muravidéki földművesek naptára, ezúttal rendes időben. A kiadásra a Szocialista Szövetség lendvai községi bizottsága nevében a maribori Obzorja Könyvkiadó Vállalat vállalkozott. A naptári rész mellett megtalálhatjuk az 1965-ös évi állami ünnepei és fontosabb napok jegyzékét, valamint a nap és holdfogyatkozásokat. Az olvasmányos részben Tito főtitkár beszámolójából a JKSZ VIII. kongresszusán olvashatunk részletet a mezőgazdasággal kapcsolatban, továbbá öszszefoglaló írást Jugoszlávia külpolitikájáról az 1964-es évben. A továbbiakban a kétnyelvű iskolákról és a kétnyelvű óvodákról, Muravidék és Szlovénia idegenforgalmáról, a jugoszláv — magyar határmenti jószomszédi kapcsolatok fejlődéséről, a radenci kamarazene fesztiválról közöl hosszabbrövidebb írást a naptár. A gazdasági és ismeretterjesztő részben Šiftar Emerik agronómus tollából olvashatunk népszerű megzőgazdasági cikket, azután a gyümölcsészetről Gorickón, a húsfeldolgozásról és kivitelről, a tenyészbikák fölértékeléséről, a fejésről, a burgonya leromlásáról, stb. találhatunk érdekes írásokat. Az irodalmi mellékletben szlovéniai, magyarországi, vajdasági és muravidéki írók és költők elbeszéléseit, verseit találhatjuk, továbbá mesét, konyhareceptek, jótanácsokat és a humor mellett hosszabbrövidebb érdekességeket találhatunk-A naptár végül egy oldalon mindennapi életünk kétnyelvű szótárát, az ellési naptárt, a kataszteri hold hektárra való átszámításának és a gömbfa költözési táblázatát. Meg kell említenünk, hogy a Muravidéki földművesek naptára az idén gazdag képanyaggal, karikatúrákkal és külön finom nyomású képmelléklettel jelent meg. A szellemes és ízléses fedőlap Lendva város grafikailag retusált látképét ábrázolja. Kapható Lendván a Vesna könyvkereskedésben, ára 180 dinár. Írásbeli megrendelésre is elküldik. IFJÚSÁGI KLUB TURNISCÉN A lendvai fiatalok sajnos nincsenek abban a helyzetben hogy saját klubjuk legyen, de ha elkészül az új községháza és rendbehozzák a volt kaszárnya épületét, talán az év végéig ők is kellemes klubhelyiséghez jutnak. Ezzel szemben Turniscén nem várattak magukra a fiatalok, hanem a régi iskola épületét rendezik be klubhelyiségnek. A munkálatok serényen folynak, a kőművesmunkát a Planika cipőgyár helyi üzemének szakemberei ingyen végzik el. Tuniscén remélhetőleg az új klubterem rendbehozása után fölélénkül majd a kultur és társasélet. A klubban helyet kap az olvasóterem, ahol az újságok mellett könyveket is adnak majd ki. A könyveket a lendvai népkönyvtár adja a terepre. K. J. ■ V r- wcoXTrr-'isa VT _ Mi- ■ n • t . s t # ‘ r A sobotai múzeum állandó képtárlatán Nem vonzza a fiatalokat a tiszti iskola? A múlt évben a murska sobotai községből csak két fiatal jelentkezett a tiszti iskolába. Az egyik az altiszti iskolába iratkozott, a másik a tiszti iskolába. Ez arra enged következtetni, hogy a fiatalokat nem vonzza a katonai pálya. Körülbelül ugyanezt állapították meg a községi képviselőtestület egyik múlt évi (évvégi) ülésén, dés újabban a minimumra csökkent.'*”' " '* A tiszti iskolákba való beiratkozás pályázatok útján történik. Úgy néz ki azonban, hogy a pályázatok mellett szükséges lesz más formákhoz is folyamodni. Fel kell kelteni az ifjúság érdeklődését, figyelmét. Pl a katonai előképző iskolákban, vagy tanfolyamokon, a táborokban, s általában az iskolákban. Fontos szerep vár itt a pályaválasztási tanácsadókra és végül, de nem utolsó sorban, az illetékes (nemzetvédelmi) községi bizottságra, mely ugyancsak keveset tett annak érdekében, hogy az ifjúság jobban megismerkedjen a katonai pályával és az említett tiszti, azaz altiszti iskolákkal. Eltekintve az ezen a téren elért igen szerény eredményektől, az ember önkénytelenül arra gondol, hogy valami hiba lehet a dologban. A fiatalok, az ifjúság között mindig voltak olyanok, akik nagyon is érdeklődtek a katonai pálya iránt és valóban kissé furcsának tűnik, hogy az érdeklő- A r'.‘ (fpVf* ‘it A NÉPÚJSÁG Osvald király hosszú élete A múlt kedden Muraszombatban vendégszerepeltek a celjei Slovensko ljudsko gledališče színészei. Szép számú közönség előtt Vladimir Lukic, Belgrádi író Osvald király hosszú élete című háromfelvonásos tragikomikus szatíráját adták elő. A drámához antik téma Agamemnoni király története szolgáltatott keretet. Oswald király tíz évi hadviselés után hazatér városába. Felesége távollétében megcsalja a királyt és hazatérte után az első kínálkozó alkalommal kedvesével szövetkezve megöli. A király ruháját és szerepet ezután a királyné kedvese ölti fel, de csak tíz napra, mert Oswald király leánya Emilia és fia Dominik gyanút fog, utóbbi pedig’ megfojtja az alkirályt...... ' * "•Ez a történet kedvező alkalmat nyújtott az írónak, hogy a formális logika és a szofizmus felvonultatásával elmodja a király fenség és uralkodói cím lehetetlen és személytől független voltát olyanynyira, hogy az utolsó jelenetben (mivel most már mindkét királyt megölték) a trónuson csak a királyi ruha és dísz végzi tovább funkcióját. A tragikomédia titulált szatíra a muraszombati közönségnek inkább látványos mint szatirikus élményt nyújtott. A dráma tragikus jelenetei (a gyilkosságok) a színfalak mögött játszódnak le, a komikát pedig a dialógusok értelmi ellentmondásai alkották. Egyszóval: játék helyett szöveget kapott a közönség. A celjei színház a drámai fogyatékosságot pazar kosztümökkel és sminkkel, emeltet pedig látványos szcenográfiával igyekezett helyrehozni. A színészek közül Marjanca Krošlova a királyné szerepében választékos beszédmódjával és a mozgás gráciájával, Sandi Krošl Gerar generális alakításában pedig nagyvonalú játékával és figurális megjelenésével nyújtott kiemekedő színészi alakítást. Említést érdemel Volodja Peer Osvald király és Helena Ferenčakova (vendégművész) Emilia szerepében " ’ • Milan Hercog rendező és Avgust Laurenčič szcenográfus gondosan" előkészítették a darabot noha a dráma értelmi hangsúlya miatt nehéz feladatot’Vállaltak a játék’ kidomborításában." Vida Zupan Bekičeva kosztümtervei pazarok és találóak voltak Konck. Néha úgy elszomorodik az ember, ha látja, hogy minden hanyatlik, a régi dicsőség elmúlik. Ilyen megrendítő látvány az az elhagyott latrina, amely az egykori dejvicei katonai gyakorlótér szélén áll, a lejtő alatt, ahol Szent Máté felé kígyózik az út, a hídon túl, amerre a dejvicei patak egykor, amikor még elég vize volt, a királyivadaskert felé hömpölygette mindazt, ami a latrinából csordogált, ó, valamikor régen, amikor a dejvicei síkon dobok peregtek, lovak nyerítettek és vágtattak, mannlicherek ugattak, és zászlócskák lebegtek.Rég eltűntek a századok és zászlóaljak, akik már nem kéklik egyenruháktól, csak az elhagyott latrina maradt, előtte néhány deszkából eszkábált védőfal, hogy a civilek szemét ne sértse az odabent hallgató idill, a két egymás fölött bakhoz erősített gerenda, amelyek tökéletesen megfeleltek hivatásuknak. A gerendák alatt az árkászok mélyítettek gödröt, megtöltötték a szilvafák megfeketedett, száraz levelei, amelyek egykori szülőanyjai, a dúsan termő szilvafák kíváncsian kukucskálnak be a deszkafal mögé. • Fájdalmas és bús az emlékezés. Ha virágzanak a szilvafák, a fehér szirmok hóként hullanak az elhagyott latrinára, köröskörül pitypang és százszorszép nyílik, mintha a természet vigasztalni akarná az elhagyott latrinát, s a nyíló virágok friss illatával elűzni a, mélabi és szomorúság leheletét, amely e gyászos helyről árad. Ősszel és tavasszal, amikor hajnalban és alkonyatkor köd száll a Moldva völgyére és a dejvicei síkra, egyenesen szivet facsaró az elhagyott latrina felett terjengő mélaba. A korhadt deszkáknak hekifeszülő szél nyikorgatja a fát, felveri az esti csendet, és sírásra fakaszt a régmúlt dicsőség málladozó emléke. Az elhagyott latrina csak nagy néha tölti be nemes hivatását, amikor kirándulók sereglenek Szent Máté felé vagy a Sárka völgyébe. De a látogatások nem tartanak sokáig, nem támasztják fel az egykori dicsőséget. Estére eltűnnek a kirándulók, s leszáll a hosszú éjszaka, busán és gyászosan, s még busábban követi a reggel és a délelőtt-Elhagyottan áll a latrina, keserűen mered a kihalt gyakorlótérre. Hol van az idő, amikor napról napra hallotta, hogy század század után közeledik feléje. Elhangzottak az utolsó puskalövések, számtalan láb topogott az utón, rövid és velős parancs harsant: »Nadrágszijat le!« S már jöttek is egymás után a vitézek, bátran és felkészülten a meghitt latrinára, mert tudták, parancs az parancs. A rövid pihenő édes pillanatai voltak ezek, sajnos nagyon is kurta pillanatok, mert a következő század már ott sorakozott fenn a patak partján, s ismét felhangzott a parancs: »Nadrágszijat le!« Aztán elvonultak a századok, s egymás után jöttek a magányos szőke, Vény. Boldogan élvezték a nyugalmat és a csendet az ég ’boltozata alatt, s mielőtt távoztak, céluzával feljegyeznék benyomásaikata deszkafalra, s alkotó goridola fáikat kifejező rajzokkal kisérték: v-' d-’. Időnként ellenséges járőr tévedt ide, sapkáján fehér szalaggal, és békésen ült egymás mellett a gerendán barát és ellenség, meghitt beszélgetésben. Uramisten! Elmúltak a szép idők, az élettől és mozgalmasságtól lüktető órák, ahogy a patak vize elmosta múló emléküket... Az elhagyott latrina mellett Zettel nyugalmazott őrnagy úr ballag el egészségügyi sétája során. Szomorúan, mélabúsan és gyászosan áll a lejtő alján a latrina. Könynyeket nem ont, nincs miből. Lélektelen, kiaszott, mint a kiirtott erdő villám sújtotta utolsó tölgye. A kukucskáló szilvafa ágán varjú ült. Mintha azért kuporogna az ágon, hogy a nyugalmazott őrnagy úr még mélabúsabban meredjen a kihalt dejvicei síkra és az elhagyott latrinára. Tovább sétál, fel a dombra, hogy jobban lássa a vidéket. Megáll fenn a tetőn, s a délelőtti köd finom és áttetsző fátylán körül vizsgálgatja a dejvicei síkot- Néhány esztendeje, kora reggeliórán lova hátán parádézott e táj őri a századok'élén.Minden 'kék lett ’a katonáktól, harsogtak a'értök, csattantak a 'vezényszók, őrmesterek káromkodtak, lovak vágtáttak,amintha megbokrosodtak volna. És ma! Odalenn elhagyottan hallgat a latrina, melyben egykoron megsirüsödött az élet." Az őrnagy ur leereszkedik a hegyről, és gyász borong benne, mint amikor halott bajtársainkra, múltba tűnt ifjúságunkra és elvert pénzünkre emlékezünk. ■ Az őrnagy úr siet. A mélabu, úgy látszik, különösen erős hatással van bélműködésére. Frissen, kigombolt kabáttal dobbant be az elhagyott latrinába. A gerendán közönséges civil ül, minden jel szerint valami csavargó-Zettel nyugalmazott őrnagy úr kétségbeesett mozdulattal a levegőbe markol, és lezuhan a gödörbe, amelyet egykoron arcuk verítékében ástak az árkászok. Meghasadt vén katonaszíve, nem tudta elviselni, hogy egy gemeiner civil könnyebbüljön meg teste terhétől az elhagyott katonai latrinán. A tetre kész csavargó kiforgatta a kötelességtudás áldozatának zsebeit, s az őrnagy úr órájával és pénztárcájával gyarapítva földi va■gyonát, jókedvűen kivonult az elhagyott latrinából. Zettel nyugalmazott őrnagy úr szelleme sötét éjszakákon mindmáig ott ücsörög az elhagyott latrinán, és szivettépőn zokog... Jaroslav Hasek ! Az elhagyott latrinán ” ■ Az olcsóbb lakás iránt nagy az érdeklődés (Folytatás a 3. oldalról) közként kezelnék. Mivel a muraszombati községben évente 1,5 milliárd dinár gyűlt össze a lakásalapba, ezzel a tekintélyes összeggel nemcsak a lakáskérdést, hanem a lakásépítési kérdést is igyekeztek megoldani. Az alap iránt nagy volt az érdeklődés és a kérelmezők 25°/6-ának tehettek csak eleget (főleg hivatalnokok). Ez az erős anyagi alap a tervszerű és rendszeres lakásépítést is garantálta eddig. Ezenkívül a község szemszögéből már csak azért is támogatni kellene a lakásépítési alap további fennállását, mert évente 350 millió dinárt kapott a község a köztársasági lakásépítő alaptól (ami szintén megszűnne) és ezzel az összeggel a csatornahálózat kiépítésének költségeit fedezték. • IVAN ROS szövetségi képviselő véleménye szerint jelen pillanatban nem az a fontos, hogy meg kell szüntetni a lakásépítési alapokat vagy sem, hanem az, hogy nem tudjuk bevezetni a gazdasági lakbéreket, amely jóval magasabbak lennének a mostaniaknál. Enélkül pedig nem foghatunk hozzá hosszúlejáratú tervezéshez. Tehát véleménye szerint nem kell sok problémát fölvetni, hanem egyet megoldani. Kifogásolta továbbá, hogy a gazdasági szervezetek és a lakásépítési alapok májusban kezdik kötni a folyó évre szóló szerződéseket az építkezési vállalatokkal, noha ezt a munkát még az előző év decemberéig le kellett volna bonyolítani. A képviselőtestület a vita alapján és a vélemnyek kikristályosodása után határozatokat fogadott el, melyben a: — közművesítő járulékkal kapcsolatban fölmerült kérdések megoldását szorgalmazza; — az olcsóbb lakások építését ösztönzi; — figyelembe veszi a szakszervezet javaslatait; — a karbantartást szabályozza; — a szervisz szolgálat jobb megszervezését segíti elő; — és végül a választókgyűlése elé terjeszti az egész kérdést. Koncz. Uj könyvek a Tanulmányi Könyvtárban rff .• ■ sé. k tla a VfcS* JP r. TNvpi: Ctvul- Pusztak néne. Tiszta szeorusáe. Fiatal kör Az írónak ez az ekő reczé. Illyés Gyula: Puszták népe, regény, tizenhatodik kiadás. A falukutató irodalom a 30- as években több szociográfiai illegű leleplező művet adott vasói kezébe, köztük Féja Géza, Veress Péter és Illyés Gyula ' társadalomtudományi és történelmi szempontból tárgyilagos pontossággal és rendszerességgel' megírt könyveit, melyekben a »puszták« népének, a béresek Világát és életét írják le.' v‘*'~ ' .-■! Mr. ti' Annak ellenére, hogy Illyés Gyulát" statisztikai adatokkal argumentál ésszociográfiai módszerrel dolgozik, tudományos értékű könyve a »magyar föld« három' és' félmillió koldusának regénye, akik az 1930 körüli Magyarország szántóvető területének majd felét művelik. A szolgaságnak, béketűrésnek megbonthatatlan közege az ország társadalmának szerkezetében a forgató nyomaték szerepét viseli, oly rám borul és meghitten, hogy azt — mint a fiatal író is tette — csak értelemmel lehetett fölfogni. Eposznak is mondják a művet meg a legnemesebb szépirodalmi alkotásnak: eposz is, mert megmutaja honnan jöttünk és olvasottsága nemesíti- ' r' '. A múlt évben a Pomurska založba kiadásában és Štefan Sedonja fordításában megjelent szlovén nyelvek is. ’ Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,' ’ 1964. Terjedelme 336 oldal. . "" •v" ' Tiszta szigorúság, Fiatal költők antológiája." Válogatta és szerkesztette: Illés Lajos. A Magvető Könyvkiadó kétévenként megjelenő ifjú költők anatológia-kötete 31 költő verseit' foglalja össze. A formakeresés, a tárgyi, táji és gondolati világkép Váltakozik lajtönként és versenként, a tömör, és'bőséges ' értelmi ‘elémék panorámája jellemzi 'ezt költészetet." ■1 s'ar * A kiadó margószövegében így ajánlja a’könyvet: »Az anatológia a szocialista líra felfrissülését, erőteljes fejlődését, minőségileg új vonásokkal való gazdagodását dokumentálja« ' -•••'* •*’’ * ■ iMagvető Könyvkiadó, Budapest, 1964. Terjedelme 477 oldal + 31 lap melléklet (a költők mellképei). Takás Imre: Csillagok árulása, regény. A dunántúli, vágmegyei falvak és uradalmak életéből vett történet. (1938-ban játszódik le.) Illyés Gyula regényeire emlékeztető prózai leírások, megindító lírai közvetlenséggel/ ’tírt ■': -i. . .ri'döt T •• A regény főhőse, öblös Sanyi ezt vallja' magáról: '»Nékem'minden meglepetés volt akkor.' Egy virág kinyílása, a nap földelése, amit nagyon' ritkám láttam,'a nap lenyugvása — ismerem, 'már akkor is'‘ismertem ''és kér változatát —,' a Hold',' 'a csillagok/ az éjszaka finom 'illata,' az éjszakai''szél zörgetése, a kis zsidók, 'a'lányok ;! a: '’lányok —' minden« F'' ,tv.fi .\ •!» ti,.'., to man ,tk. Az írónak ez az első regénye, előtte két verseskötete jelent meg, s helyet kapott a Tiszta szigorúság ifjú költők anatológiájában is- ■ :?i, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1964. Terjedelme 237 oldal. ", ' ’*«-• Német László: Gyász, regény.'-1' •" 1938-ban írta Németh László a Gyászt, ami azóta a magyar * paraszti lét lélektani bonyolásának klasszikus regénye lett. Kurátor Zsófi férjét’ és gyermekét gyászolja, visszataszit’a ridegséggel egy hazug emberi magatartás jegyében. . .•! »A kórosan felfokozott becsületérzés, amelynek más kérdés, mihez van több köze: a hiúsághoz vagy a jó lelkiismerethez — éppúgy kizárhatja az embert a társadalomból, mint az erkölcsi érzés legteljesebb hiánya. A régi, zárt paraszttársadalmakban a megszólás kétségtelen hatalmas lélekfékező, keretekbe szorító erő vott s a túlzott paraszti tisztességérzést, amelyet Zsófi esetében a 'gyász még felfokozott, nem egyszer lovatta bele a moccanó asszonyi ösztönök elfojtásába . ."■ A Gyász tárgya tehát nem a gyász, hanem a büszkeség, amely bennem kétségkivül káros mértékben volt meg — a modellben pedig legföljebb meglehetett« — Írja Németh László könyvéről. ni,- n- ’V :■ í... ' . J! Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest,-1964.Terjedelme 290 oldal, t - 1 -•-..... K. J.