Népújság, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)
1976-01-09 / 1. szám
A SZLOVÉNIAI MAGYAROK HETILAPJA XX. évfolyam 1. szám Murska Sobota, 1976. január 9-én Ára 50 para Passzivitásnak nincs helye a KSZ soraiban ÜLÉSEZETT A LENDVAI KÖZSÉGI PÁRTBIZOTTSÁG • ELŐKÉSZÜLETEK A SZLOVÉN KSZ KB 5. ÜLÉSÉRE A lendvai községi pártbizottság legutóbbi értekezletén értékelték a község gazdasági szervezeteinek ügyvitelét a január-szeptember időszakra. Az elmúlt év első kilenc hónapjának ügyvitelére jellemző, hogy a társadalmi termék értéke lasabban emelkedett, mint ahogyan tervezték, ezenkívül a munkaszervezetek nem érték el a termelékenység és a jövedelem-megvalósítás tervezett fokát. Az ügyvitel eredményei tehét valóban csak szerénynek mondható — állapították meg a lendvai párbizottság ülésén Megállapították azt is, hogy a gazdaság kötelezettségei és terhei az elmúlt év kilenc hónapjában tovább emelkedtek és ez is befolyásolta a gazdálkodás eredményeit. Az ülésen a személyi jövedelmek alakulásáról tárgyalva megállapították, hogy például a Gradbenik vállalatban ezek nagy mértékben emelkedtek. Nem is annyira az emelkedés magasságát kifogásolták mint inkább azt, hogy ily módon felborult az egyensúly ebben a munkaszervezetben a legalacsonyabb és a legmagasabb fizetés között, ami viszont megengedhetetlen. A pártbizottság legutóbbi ülésének fő napirendi pontja a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának 5. ülésére való előkészületek voltak. Az ülésre a pártbizottság illetékes albizottsága készített terjedelmes beszámolót, amelyben felmérték a párttagság tevékenységét, szervezési kérdéseit valamint az eszmei-politikai kérdéseket, amelyek a pártélet során jelentkeztek. Mindezekről a kédésekről a központi bizottság 5. ülésén is tárgyalnak, ehhez azonban előzetes helyzetfelmérést kell végezni a párt alapszervezeteiben és aktíváiban. A lendvai község egyes pártalapszervezeteiben már megtartották ezeket az értekezleteket, másokban pedig a napokban kerül sor. A pártbizottság legutóbbi ülésén ezzel kapcsolatban több olyan kérdésre hívták fel a figyelmet, amelyekről a fent érintett alapszervezeti értekezleteken is tárgyalni kell. Ilyen a folyamatos tagfelvétel kérdése, a kommunisták angazsáltsága illetve passzivitása a pártszervekben és a közéletben, a párttagság szervezettsége a helyi közösségekben. Az ülésen hangsúlyozták, hogy ezeken az összejöveteleken tulajdonképpen értékelni kellene minden egyes kommunista tevékenységét, mert a párttagság körében tapasztalható passzivitás a közélet kérdéseivel szemben gyengíti a KSZ szerepét. Figyelemre méltó volt a pártbizottságon elhangzott megállapítás: húsz év óta egyetlen földművest sem vettek fel a KSZ soraiban. E téren tehát az elkövetkező időszakban jelentős munka vár a kommunistákra. Ugyancsak elgondolkodtató volt az az adat is, amely szerint sem a bíróság, sem a bank, sem a Társadalmi Könyvviteli Szolgálat munkaközösségében nincsen egyetlen KSZ- tag sem. Az ülésen hangsúlyozták, hogy ezekben a munkaszervezetekben a jövőben következetesen kell alkalmazni a kadrepolitikáról szóló társadalmi megállapodást. B. K. Zs. Hogyan alakul az idén Muravidék gazdasága ÜLÉSEZETT A MURAVIDÉKI KÖZSÉGKÖZI PÁRTTANÁCS Az óév utolsó hetében ülésezett a Szlovén Kommunista Szövetség muravidéki községközi tanácsa. Az ülésen, amelyet Radencin tartottak meg, két napirendi pont került megvitatásra. Elsőként szó volt a radgonai község pártszervezési problémáiról, második napirendi pontként pedig a jelenlévők megvitatták a tartomány gazdasági helyzetét a Társadalmi Könyviteli Szolgálat adatai alapján. Ha globálisan elemezzük a gazdasági helyzetet, az első benyomások nem is olyan rosszak. A összjövedelem 27 százalékkal növekedett, ami a 31 százalékos köztársasági átlaghoz viszonyítva sem alacsony. De mindez délibáb, ha tüzetesebb elemzésbe fogunk Először is a munkaszervezetek több mint 80 százaléka aligalig kezdötte át magát a gazdasági megrázkódtatásokon. Ha az okokat keressük a problémákra, akkor a gazdaság nem megfelelő és gyenge öszszetételét kell kímélni; az egész tartományban a mezőgazdaságon és a textiliparon kívül nincs jövedelmező ipari ágazat. Az utóbbi néhány évben ugyan a Radenska és az INA-Nafta is jól gazdálkodik de még távolról sem olyan jól hogy valami nagy reményeket fűzhetünk mindkettőhöz A mezőgazdaság helyzetére kár szót vesztegetni, de mindenesetre nem szabad szem elől téveszteni, hogy sokhelyütt az elavult termelési folyamat, a szűk áruválaszték az élelmiszeriparban arra vall, hogy túl kevés a merészség és a kezdeményezés örökösen nem lehet kifogás, hogy máshol sem jobb a mezőgazdaságban a helyzet, mert ez kezd egyszerűen nevetségessé válni, hiszen nem is kell olyan messzire menni, csak a szomszédos mezőgazdasági jellegű államokba... Nem vagyunk eléggé mozgékonyak és leleményesek a külföldi piacok felkutatásában. Annak ellenére, hogy egyes termékeken nem tudunk sehol sem túladni, tovább gyártjuk őket. Ezért nagyok a raktárkészletek, amely csak a muraszombati községben több mint öt milliárd dinárt tesznek ki. A raktárkészletek 47 százalékát az ipar teremtette, míg a kereskedelemben a raktárkészlet 46 százalékot tesz ki. Az elmúlt évben növekedőben volt a bankkölcsönök összege is és így a bankok is nehéz helyzetbe jutottak, mert kevesebb a forgósprjuk. A kölcsönök 78 százaléka középlejáratú, jóval kisebb a hosszúlejáratú kölcsönök száma. Ha tovább kutatunk a nehéz gazdasági helyzet okai után, nem hagyhatunk ki bizonyos elferdüléseket, mint például a kötelezettségek és az adósságok aránya. A fejletlen Muravidéknek tíz milliárd régi dinárral tartoznak a fejlett községek, s éppen ez az összeg az, amit a tartomány gazdasága úgy hiányol. Ezért pártvonalon is intézkedni kell ez irányban. Elgondolkoztató az az adat is, amely szerint a veszteség a tartományban 2,5 milliárd régi dinárt tesz ki, s mégpedig ennek 40 százalékát a villanygazdálkodási közösségeknek sikerült »kigazdálkodni«, ahol mellesleg megemlítve legmagasabbak a személyi jövedelmek. A másik 40 százalékot a mezőgazdaság »állította elő,« míg a hátralévő húsz százalék eloszlik az említett több mind háromnegyed részére a munkaszervezeteknek. Az elmúlt év pozitív eredményének számít, hogy sikerült a személyi jövedelmeket reális alapra helyezni, de sajnos még mindig túl nagyok a megterhelések, amelylyet a munkás fizetéséből levonunk. Sokat veszít ezt a tény az értékéből ha elmondjuk, hogy a termelés 3 százalékkal kisebb volt a tervezettnél, hogy még mindig túl kevéssé sztimuláljuk a kutató és a tudományos munkát, hogy nem volt sehol sem említésre méltó újítás. A termeléshez viszonyítva túl magas a foglalkoztatottság aránya is. Amit látjuk, az elmúlt év sok problémát hagyott maga után, és minden vonalon nagy erőfeszítésre lesz szükség, ha eredményeket akarunk elérni. -ep Az új tagokban a párt jövője December utolsó napjaiban ült össze a Szlovén Kommunista Szövetség muraszombati községi bizottsága. Az ülésen megvitatásra kerültek a legaktuálisabb pártszervezési problémák. E. Horvat, községi párttitkár vitaindító beszámolójából kitűnt, hogy vannak bizonyos problémák, amelyeket el kell tüntetni a legrövidebb időn belül, a fő feladat pedig a párttagok számának növelése. A pártitkár beszámolója magában foglalt néhány adatot az elmúlt két évre vonatkozólag, s ezekből láthatjuk, hogy a pártaktívák száma a községben hatvanról kilencvenre nőtt, s jelenleg csak három olyan munkaszervezet van ötvennél több foglalkoztatottal, amelyben még nincs pártsejt. A 36 helyi közösségben 22-ben van pártszervezet. Jelenleg a községben 1418 pártag van, az elmúlt két év folyamán pedig 16 személyt zártak ki a pártból, míg tizennégyen kiléptek, ugyanebben az időszakban 262 új taggal bővült e szervezet. A tagok 70 százaléka közvetlen termelő, a nők 64 százalékot tesznek ki, tehát többen vannak mind a férfiak! De sajnos a földművesek száma igen alacsony, az utóbbi három évben egy földművest sem vettek fel a pártba. A földműves párttagok száma 21, ebből 4 nő, 9-en már több mint 25 éve pártagok, 9-en több mint 10 éve és 3-an több mint három éve. Az ülés résztvevői a vitában hangoztatták, hogy bővíteni kell a pártagok sorát, elsősorban a fiatalokat kell angazsálni, s e célból már az elemi- és a középiskolákban nagyobb súlyt kell fektetni a marxista nevelésre, az önigazgatású szocialista viszonyok kialakítására. Továbbá hangoztatták, hogy elavultak a pártagok felvevésénél eszközölt módszerek is, s a páriskolák programja sem a legmegfelelőbb. Elsősorban az elért eredmények alapján, a társadalmi-politikai életben, a termelési folyamban a tanulásban elért eredményeket kell szem előtt tartani. Az ifjúsági szervezetnek is fontos szerepet kell játszania az új tagok előterjesztésében. A jövőben többet kell tenni azért, hogy újabb és újabb földművest vegyünk fel a pártba — hangoztatták az ülés résztvevői.e. A felelősség mércéje A KSZ-alapszervezetekben most folyó intenzív választási tevékenység többek között megmutatta, hogy a pártfeladatok és kötelezettségek felhalmozása és mellőzése lassítja a KSZ munkáját. A választások ugyanis arról tanúskodnak, hogy a KSZ-alapszervezetek munkájában nagy mértékben fellelhető az elfogadott határozatok mellőzése, végrehajtásának halogatása. Az összejöveteleken ezért hangsúlyozták az elfogadott álláspontok és feladatok következetes végrehajtásának a jelentőségét. Mert ez nemcsak a munkamódszer egyik leglényegesebb kérdése, hanem a Kommunista Szövetség egész forradalmi tevékenységének fontos mozzanta is. A pártfeladatok végrehajtása lényegében minden egyes tag, KSZ-szervezet és vezetőség felelősségének mércéje, annak fokmérője, hogyan valósítják meg a feladatokat és kötelességeket, hogyan alkalmazzák teljes egészében a JKSZ politikáját. A JKSZ X. kongresszusán elfogadott hatalmas program a KSZ-szervezetek és vezetőségek valamennyi tagjától fokozottabb erőfeszítést és alkotói lendületet követel. A kongresszus óta, különösen pedig a JKSZ KB második ülésszaka óta nagy lépést tettünk előre. Úgy is mondhatnánk, hogy a pártmunka újjáéledt. Ebben a forradalmi lendületben azonban az egyik legnagyobb fogyatékosság — amely továbbra is föllelhető a kommunisták munkájában — éppen a kötelezettségek fölhalmozása és nem teljesítése. Tito elvárs nemegyszer rámutatott már erre, követelve a kommunistáktól, hogy legyenek igazi kommunisták. »Úgy vélem — mondta a JKSZ elnöke a JKSZ KB második ülésszakán —, hogy eddig túl sokat beszéltünk és kevesebbet dolgoztunk. A határozatokat és feladatokat ülésről ülésre halasztgatjuk, ami nagy gyengeségünk. Szerintem most felmértük, hogy a jövőben szakítani kell ezzel a gyakorlattal, mert ha mi arról a döntésről, amelyet az egyik ülésen már elfogadtunk, ugyanígy beszélünk a második ülésen is, majd ismét a harmadikon is, akkor ez a fejlődés akadálya lesz, akkor mi úgy haladunk mint a rák. Szerintem tehát ez eddigi fogyatékosságunk volt, és a jövőben ezt ki kell küszöbölnünk«. A JKSZ KB Elnökségének nemrégiben megtartott ülésén Tito elvtárs ismét hangsúlyozta ,hogy a határozatokat végre kell hajtani. A KSZ minden egyes tagjának, szervezetének és vezetőségének egyik legjelentősebb kötelességéről van tehát szó, mert az, hogy a kommunista hogyan viszonyul a pártfeladathoz, a legjobban tükrözi eszmei és akcióbeli felkészültségét és kétségét az önigazgatású szocialista viszonyok fejlesztésére. Éppen itt van szükség a differenciálódásra a KSZ-en belül. A mindennapos, közvetlen tevékenységben mutatkoznak meg és válnak ki a JKSZ politikájának erélyes és következetes harcosai. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy nem egy KSZ-alapszervezetben a határozatokat azért nem hajtják végre, mert azok nem eléggé konkrétak, nem mozgósítják a kommunistákat, a dolgozókat. Akad persze tudatlanság, meg homályos megfogalmazás, de ugyanakkor az is, hogy tudatosan nem hajtják végre a feladatokat, liberális magatartást tanúsítanak stb. Rögtön meg kell tehát mondanunk, hogy a demokratikus vita alapján elfogadott határozatok végrehajtása nemcsak joga, hanem kötelessége is a KSZ minden egyes tagjának, testületének és szervezetének. Erre kötelezik őket nemcsak az alapszabályzat, hanem a kongresszus határozatokban megszavazott feladatok is. Ez az a közvetlen harc, amelyet a KSZ minden egyes tagja szavakkal és tettekkel, napról napra, a gyakorlatban bizonyítja helytállását. Ezért a pártfeladatok végrehajtása a fokmérője is annak, hogy minden egyes tag, szervezet és vezetőség milyen felelősséggel viszonyul a KSZ egész politikájának érvényesítéséhez. KO Alapos előkészületek a referendumra A Szocialista Szövetség lendvai községi bizottságában már folynak az előkészületek a január 25-én esedékes népszavazás előkészítésére. Mint ismeretes, a lendvai község lakossága — a radgonai, a ljutomeri és a muraszombati község polgáraival együtt — egy százalékos helyi járulék bevezetéséről dönt majd az egészségügyi valamint tanügyi beruházások fedezésére. A Szocialista Szövetség községi bizottsága a héten hétfőn tanácskozásra hívta össze a község aktivistáit, hogy megbeszélje velük a népszavazást megelőző választógyűlések öszszehívásának körülményeit. Úgy állapodtak meg, hogy a helyi közösségek vezetősége a társadalmi-politikai és tömegszervezetek helyi vezetősége még a hét folyamán megbeszélést tart a választógyűlések megszervezéséről. Erre azért van szükség, hogy ezekre az összetételekre felkészüljön a helyi vezetőség, és megfelelő módon tájékoztassa majd a választók gyűlésen egybegyűlt polgárokat. Mint ismeretes, a választógyűlések napirendjén a referendumra való előkészületeken kívül a lendvai község középtávú fejlesztési tervének javaslatát is megvitatják a polgárok. A lendvai község falvaiban előreláthatólag a jövő héten kerül sor a választógyűlések megtartására. Mint már jelentettük, az eddigi gyakorlattól eltérően ezúttal nem csak a helyi közösség központi falvában, hanem minden egyes faluban összejövetelt tartanak majd a polgárok. (zs)