Népújság, 2018 (62. évfolyam, 1-52. szám)
2018-01-05 / 1. szám
Sikeresen befejezett pályázati projekt Két első világháborús emlékmű felújítása A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) a Bethlen Gábor Alapkezelő első világháborús emlékművek helyreállítását támogató pályázatán 2017-ben kétmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, mellyel két emlékművet újított fel a Tengermelléken. Lanca Leonida___________eS Mint már tudósítottunk róla, a muravidéki projekt két magyar vonatkozású szlovéniai, tengermelléki történelmi emlékművet ölelt fel, a Muravidéken ugyanis nincs első világháborús emlékmű. Az egyik emlékmű Zalojjéban található és Nova Gorica város önkormányzatához tartozik. Ez egy osztrákmagyar temető, ahol nincsenek már meg a hadisírok, viszont megmaradt a közös, központi emlékmű az emléktáblával. A másik emlékmű szintén egy osztrák-magyar temetőben található, Draga-Komenben, és Komen önkormányzatához tartozik. Az utóbbin a magyar címer is megtalálható. A szükséges engedélyek beszerzése után tavaly novemberben sor került a két emlékmű restaurálására, szakmailag magas színvonalon végezték el a munkálatokat, magukba foglalták az emlékművek tervdokumentációjának az elkészítését, a mechanikai és kémiai tisztítást, a sérült és hiányos részek rekonstrukcióját, a feliratok és a címer javítását. A kulturális örökség szempontjából fontos volt, hogy a rekonstruált részek megegyezzenek az eredetivel. Emellett az időjárási viszontagságok ellen védőbevonatot is kaptak az emlékművek. A projekt megvalósítása a Béke Ösvényei Alapítvány szakmai segítségével valósult meg. [.tSttUQKlM] I Ulmnn i»u i 1317 IMÉBr. .Ki,ft..ji, •jWt v rTA.' 1 A muravidéki magyarság által felújított emlékművek Komenben és Zaloccéban. Négy pályázó a Galéria-Múzeum igazgatói posztjára A Lendvai Galéria-Múzeum igazgatói munkakörének betöltésére (a 2018-2022 közötti ötéves időszakra) meghirdetett pályázatra négy jelölt nyújtotta be pályázatát. Nem hivatalos információk szerint a pályázók Lendvai Kepe Zoltán, Lazar Eugen, Pisnjak Atilla és Bánfi Petra. Lendva Község Mandátumvizsgáló, Választási és Kinevezési Bizottsága (a pályázat megjelentetője) december 20-i ülésén nem hozott döntést a beérkezett pályázatokról, mivel az ülést félbeszakították és január folyamán hívják újra össze. kmj NÉPÚJSÁG 2018. január 5 Norvetiség : Göncz László országgyűlési napló A házelnök pozitív meglepetése December általában az év egyik nyugodtabb hónapjának számít, amikor az általános hétköznapi „hajsza” valamennyire megnyugszik, és megkezdődik a készülődés a karácsonyra, valamint az újév várására. A politika berkeiben azonban ez már régóta nincs így! Rendszerint olyan kérdések várnak még ilyenkor rendezésre, amelyeket - törvényes vagy ügyrendi okból - nem lehet átcsúsztatni a következő évbe, illetve azok, amelyek véletlenszerűen az év végén előálló érzékeny politikai témák sorába tartoznak. Az Országgyűlés háza táján ezúttal az utóbbiak domináltak. Elsősorban a szlovén-horvát határvita kérdésében született nemzetközi döntőbírósági határozat életbe ültetésére gondolok, amelyről nemcsak az érvényesítéssel kapcsolatos konkrét teendők keretében, hanem más napirendi pontoknál is szó esett. Hogy ez így alakult, annak legalább két fő oka van. Az egyik pártpolitikai jellegű, amit a közelgő országgyűlési választások idéznek elő, és immár a koalíciós pártok között is repedések mutatkoznak a határvita kérdését illetően. A másik, nyilvánvalóan sokkal komolyabb ok a két érintett fél gyökeresen eltérő viszonya a döntőbírósági intézkedéshez. Közismert, hogy Szlovénia a hat hónap eltelte után a döntés teljes körű érvényesítését követeli. Horvátország azonban a bírósági döntést megelőző folyamat során elkövetett szlovén „hiba” miatt még mindig érvénytelennek tekinti a döntést. Szlovénia ennek ellenére december 29-től hozzálátott a döntőbírósági határozat megvalósításához, főképpen az egyoldalúan is elvégezhető feladatok tekintetében. A konkrétan meghatározott tengeri határ ellenőrzését ezentúl következetesen ellátja a szlovén rendőrség. Hogy hol lesz ennek a bilaterális folyamatnak a vége, amely a nemzetközi ellentét mellett mindkét fél belpolitikai csatározásaitól is függ, aligha lehet pontosan megjósolni. Az Országgyűlés decemberi ülésén tárgyalt törvény- és határozatjavaslatok közül ezúttal csupán egyet említek, amelyik az elmúlt időszakban leginkább borzolta a kedélyeket. Az úgynevezett oktatási alaptörvény keretében a magániskolák finanszírozására vonatkozó módosító javaslatra gondolok, amely a majdhogynem négy éve elfogadott alkotmánybírósági határozatnak lett volna hivatott eleget tenni. Az időközben túlpolitizált hangulatban az Oktatási Minisztérium által eredetileg meglehetősen korrektül elkészített törvénymódosító javaslatot már az illetékes parlamenti bizottságban annyira ellehetetlenítették a koalíciós képviselők, hogy az elfogadott törvény objektíve - sajnos - nem rendezi az Alkotmánybíróság határozatának életbe ültetését. A furcsa körülmények közepette elfogadott törvénymódosítás így újabb alkotmánybírósági elbírálásra ad alapot, amit könnyű lett volna megelőzni, ha a három koalíciós párt egyetértésre jutott volna. Erre azonban nem került sor, ami - véleményem szerint - ezúttal a baloldali pártok túlzott ideológiai kilengésének köszönhető, ami a szavazáskor a legnagyobb koalíciós pártot is több részre forgácsolta. A nemzetiségi oktatási törvény javasolt módosítása is nagy „érdeklődést” kapott december folyamán. Az „érdeklődök” között oktatási és önkormányzati berkekből származók, valamint országgyűlési képviselők egyaránt akadtak. Ezért több nem hivatalos egyeztetésen kellett ismételten elmagyarázni a tervezett módosítás tényleges tartalmát. Az elmondottak ellenére egy a fontos, mégpedig hogy az országgyűlési folyamat hivatalos tárgyalása előtt valamennyi kétely tisztázódjon. Az Országgyűlés tervezett munkarendje szerint a törvényjavaslatot, amelyet alapos megvitatásra a házelnök - pozitív meglepetésként - a Nemzetiségi Bizottság hatáskörébe utalt (és nem az Oktatási Bizottságéba), a februári plenáris ülésszak keretében tárgyalja a törvényhozó testület.