Népújság, 1992. június (44. évfolyam, 110-126. szám)
1992-06-06 / 110. szám
Megoldást keresnek a válsághelyzetekre Csütörtök délelőtt az Adrian Nastase külügyminiszter vezette román külügyminisztériumi küldöttség Oslóba utazott, hogy részt vegyen az Észak-Atlanti Kooperációs Tanács ülésén. A találkozón többek között megvitatják az Euro-Atlantís térség biztonságának aspektusait, és terítékre kerülnek egyes sajátos témák, mint a művének a védelmi tervezés, a hazóipar civil átállítása, a civilek és a katonák közötti viszony a demokratikus társadalmakban.. Az Éjszak-Atlanti Kooperációs Tanács tagállamainak külügyminiszterei Ugyanakkor a hegyi-karabahi konfliktusra, a jugoszláv válságra, a Moldova Köztársaság keleti részén kialakult helyzet aggasztó fejleményeire vonatkozó problémákat vitatnak meg. A továbbiakban véleménycserére kerül sor az EBEÉ 1. év július 9-én és 10-én Helsinkiben meg- rendezendő csúcstalálkozójával kapcsolatosan. A találkozó alkalmával külügyminiszteri szintű, rendkívüli konferenciát tartanak az Euró-pai Konvencionális Erőkre vonatkozó szerződésnek a Szovjetunió utódállamai általi ratifikálása problematikájáról és a Helsinki csúcstalálkozóig való hatályba lépésével kapcsolatosan. Hitel a reform támogatására Az INA ügyvezető igazgatóinak tanácsa 1992. május 29-én jóváhagyott Románia számára egy új stand-by hitelt, amely elfogadása pillanatától 10 hónapra szól, s teljes értéke 311,04 milió különleges lehívási jog (mintegy 430 millió dollár! — jelentette be a Román Nemzeti Bank egy sajtóközleményben. Az összeg felét, illetve 157,02 miHó klj-t f év június 3-án folyósították. A különbözetet három, egyenként 52,34 millió fdj (mintegy 70 millió dollár) részletben adják, 1992. augusztus 15-én, 1992. november 15-én és 1993. február 15-én. Ugyancsak júniusban az INA egy 76,8 millió kis értékű (mintegy 105 millió dollár) hitelt nyújt Romániának a kőolajimport kompenzáló finanszírozásának keretében. A hitelek támogatni hivatottak a kormány által 1992-re kidolgozott gazdasági reformprogram teljesítését, melynek fő célkitűzése a gazdasági tevékenység hanyatlásának megállítása, az inflációs ráta ellenőrizhető szintre való csökkentése, a valutaegyensúly helyreállítása és Románia nemzetközi készleteinek növelése. PÜNKÖSD ÜNNEPÉN A Szent írás tanítása szerint, Isten tér és idő fölötti, tehát mindenütt, jelen van. Voltak azonban helyek, amelyekhez egyeseknek, vagy a népnek nagyobb Isten-élménye fűződött. Az ilyen helyeken jobban átevezték közelségét, ezért szívesen keresték fel ezek szentélyeit, és úgy hitték, hogy itt előadott kéréseiket könnyebben meghallgatja Isten. A gyulafehérvári főegyházmegye ilyen zarándokhelye a zsíksomlyói kegytemplom.. Pünkösd vasárnap, június 7-én, oda zarándokolnak a hívek, hogy ti Szűzanya példája, szerint és az ő közbenjárásával kérjék a Szentlelket, a harmadikisteni személyt, amint az első pünkösdkor, az egyház születésnapján, megvilágosította és bátorította az apostolokat, ugyanúgy világosítsa meg, bátorítva és vezesse egyházát és híveit, hogy a nehéz és kilátástalanidőidben Krisztus tanítása szerint tudjanak dönteni és élni. Az első Pünkösd nem adott hozzá semmit Jézus művéhez, nem közölt új igazságokat és nem adott új felhatalmazásokat. Lényege abban állt, hogy a Szentlélek arra képesítette a benne részesülőket, hogy Krisztus ígérete szerint megértsék a korábban közölt igazságokat és teljesíteni tudják azokat a feladatokat, amelyekkel Jézus megbízta őket, különösen, hogy tanúságot tudjanak tenni az igazságról. A Szentlélekkel már korábban találkoztak az apostolok. Hiszen Jézus Szent embersége birtokolta a Szentlélek adományait. A Szentlélek tevékenységének eredményeit három csoportba különíthetjük. Első csoportba a karizmák (rendkívüli kegyelmek) tartoznak, a második csoportba a hívők hétköznapi életének irányítása, harmadik csoportba pedig az egyházi vezetők és hivatalviselők fölött való őrködés. Karizmákat mindenki kaphat, akár tisztségviselő, akár nem. Találkozunk is ilyenekkel az egyház egész története során, de a legtöbbször nem olyan rendkívüli karizmák formájában, mint amelyekről a korintusiaknak írt első levélben olvasunk. A második vatikáni zsinat hangsúlyozza, hogy a karizmatikusok is az egyház oszlopai. A nem-karizmatikus hívek mindennapi életében, a Szentlélek tevékenysége részben arra irányul, hogy képesek legyenek vonzó formában bizonyságot tenni Krisztusról és művéről, részben arra, hogy észre tudják venni mások tanúságtételét és hasznot meríteni belőle. A Szentlélek az egyházi hivatalviselőkben is működik. Az apostolok Jézustól felhatalmazásokat kaptak. Ezeknek megfelelő tevékenységre a Szentlélek segítette őket az első Pünkösdkor és ma is a lélek működését kell látnunk az egyházi hivatalokkal együttjáró tevékenysége mögött A bajok forrása az, hogy gyarló emberek útján működik a Lélek és az emberi gyarlóságok akár egyikben, akár a másikban eltorzíthatják azt, amit a Lélek akar végrehajtani általunk. Ezért mindkét területen állandó önellenőrzésre van szükség. Ezt a szeretet apostolának, Szent Jánosnak az első levelében olvashatjuk: „Szeretteim, ne higygyetek minden Léleknek, hanem vizsgáljátok meg a Lelkeket, hogy Istentől származnak-e". Dr. MOLNÁR LAJOS gyulafehérvári teológiai tanár Szentlélek Isten, fall és vezess minket! MAROS MEGYEI NAPILAP ===== | XI,IV. évfolyam HU (12370) sz. | 1992. június 6. szombat | 4 oldal, ára 5 lej FELHÍVÁS A tanügyi törvénytervezet, amelyet a Román Parlament szakbizottsága jóváhagyásra készül ja*vasolni, a romániai magyarság számára elfogadhatatlan. E törvénytervezet nyilvánvaló célját tekintve, a múlt rendszer erőszakos asszimilációs politikája folytatásának tekinthető. A romániai magyarok nevében: _ TILTAKOZUNK, ez ellen a tanügyi törvénytervezet ellen, mely túlcentralizált, antidemokratikus és a kisebbségi oktatás elsorvasztását veszi célba! TILTAKOZUNK e törvénytervezet diszkriminatív szemlélete ellen! TILTAKOZUNK az ellen, hogy két év sem volt elég a kultusztörvény jóváhagyására, amely a felekezeti iskolák visszaállításával az oktatásnak régi adósságát törlesztette volna! TILTAKOZUNK, mert két év nem volt elég a régmúltú, nagy hagyományokkal rendelkező önálló magyar tannyelvű iskolarendszer visszaállítására, amelyet a kommunista rendszer sorvasztott el? TILTAKOZUNK az ellen, hogy a magánegyetemek működését úgy kívánják korlátozni, hogy ne lehessenek magyarnyelvűek! TILTAKOZUNK az esélyegyenlőség megcsorbítása ellen! TILTAKOZUNK, mert az 1989. utáni kevés javulás eredményeit is felszámolják! Korlátozzák anyanyelvünk használatát és magyar tannyelvű iskoláinkra állandó erős nyomást gyakorolnak, beolvasztásuk, érdekében! Ezért felkérjük tagságunkat és a velünk együttérző román és más nemzetiségű demokratikus erőket, hogy 1992. június 11-én délután, a helyi viszonyok figyelembe vételével szervezzenek tüntetéseket vagy nagygyűléseket egy olyan demokratikus jogállam megteremtéséért, amely egy társadalmilag támogatott önálló iskolahálózat keretében biztosítja az anyanyelven történő oktatást az óvodától az egyetemig. * A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Elnöksége Theodor Stolojan eladta magát az ördögnek Most már azt lenne jó megtudni, hogy Theodor Stolojan miniszterelnöknek benne van-e a keze, pontosabban a feje, a minapi Miron Cosma elleni rajtaütésszerű vádemelést és letartóztatását kezdeményező javaslatban? Ha igen, jellemén az első törést nyugtázhatnánk kinevezése óta. És mellékesen azt, hogy végül is nem tudott ellenállni a politika korrumpáló hatásának, olyan kompromisszumot kötött, amely végzetesen kikezdheti emberi tartását Nyilván, nem Miron Cosma védelmében szólok.. A politikai manipuláció újabb esetét pró- bálom meg körüljárni. Miron Gyosmát — lett légyen milliónyi fonikós követője — nem most, hanem már hónapokkal korábban rács mögé kellett volna ültetni azért az anyagi és erkölcsi kártevésért, amelyet anarchista fellépésével okozott. Természetesen azokkal együtt, akik akkor mögötte álltak és vele együtt mesterkedték ki a törvényes kormány megdöntését. Most pedig, egykori eszközüket politikai zsarolásra használják. Ki dossziékkal, ki Miron Cosmá- val... Feltehetően a legnaivabbak is belátják, hogy az M. C. elleni vádemelési szándék valójában egy blöff. (Túl sokat tud ahhoz, hogy valamely ügyész komolyan faggatásra foghatná!) Arra volt jó, hogy ráijesszen a vasutas meg más szakszervezetek vezetőire, akik — okosan vagy ostobán — megpróbálják összeszedni magukat, és legalább az érdekvédelem látszatával ámítani mind nehezebben élő tagságukat. Ámítani, mert tényleges érdekvédelemről nem beszélhetünk, halhattuk, a Stolojan kormány milyen tűzoltómunkát végzett néhány hónapja annak érdekében, hogy egy valamirevaló partnert eszkábáljon össze az ún. kormány-szakszervezet tárgyalássorozatra. A régi, jól ismert tréfát parafrazálva, ők mutatták, hogy tárgyalnak, a közvélemény meg úgy tett, mintha elhinné, hogy érdekében tárgyaltak. A látszat mögött az egész koreográfia arra lett volna jó, hogy valamiféleképpen előkészítse az áprilisi, májusi súlyos kormányintézkedéseket. Lett volna — mondom —, ha a kormánnyal tárgyalók valóban a munkavállalók képviselői lennének. Nem azok. Többnyire politikával és egyéni ambíciókkal fertőzött önjelölt munkásvezérek, akik inkább vélt, mint tényleges befolyásukat — a pártok körében ide-oda kacsingatva — a szorongatott helyzetben levő kormány zsarolására használják fel. Ilyen-olyan engedményeket kicsikarva ugyanis, hatalmukat vélik megszilárdítani. Csakhogy a sarokba szorított kormánynak nincs ahova hátrálnia, a szakszervezeti vezéreknek meg be kell látniuk, hogy sztrájkfelhívásaiknak csupán tessék-lássék eredménye MAKKAI JÁNOS (Folytatás a 2. oldalon) A MAROSVÁSÁRHELYI POLGÁRMESTER-VÁLASZTÁS SAJTÓVISSZHANGJA Ki kinek ártott? Mint várható volt, a marosvásárhelyi polgármester-választást nagy érdeklődéssel várta az egész ország. Sok huzavona után végre ez is megtörtént, egyesek örömére, mások bánatára. Mivel a törvényességben hiba nem volt, és még bár csak egy álmárcius 20-at sem tudtak a nyakába varrni, Nagy Győző végül is polgármester lett. Természetes, lévén szó Marosvásárhelyről, az országos lapok is beszámoltak az eseményről, mindegyik beállítottsága, esetleg „hazafias“ érzelmei szerint. Csak a legfontosabb központi lapokban tallóztunk. USZÍTÁS az AZI-BAN A „legközpontibb“ lap, természetesen a kormány lapja, az AZI. Szomorú győzelemnek nevezi Nagy Győző megválasztását, és mélységes sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az RMDSZ vitte el a pálmát. Teszi mindezt a záróakkordban, miután megkritizálja kenyéradó gazdáját amiatt, hogy határozata következtében csupán 5 napos (???) választási kampány volt a városban, miután azzal vádolja a Konvenció és a Szociáldemokrata Párt jelöltjeit, hogy lévén „jó románok“ (buni romám intro ghilimele), az RMDSZ kezére játszottak jelöltetésükkel, azért, hogy a románság szavazatának egy részét elvegyék az egyetlen, arra érdemestől, Herisanu úrtól, miután kijelenti, hogy Vásárhely Attila korbácsa alá került; miután a hazai megfigyelőket csavargóknak, uszítóknak, polgármester-faragóknak nevezi, akiknek ráadásul van képük leckét tartani a demokráciáról, miközben a mass media külföldi képviselőivel együtt, ha nem is egy újabb Cofariu ügyet, de legalább egy kisebb botrányt „reméltek“. „Inkább Nagy Győzőt támogatták az RMDSZ játékában, és sajnos, meg is nyerte a választást.“ (Toma Dumitru) A pánt Spionjai A DREPTATEA elismeri a . (mózes) (Folytatás a 2. oldalon)