Népújság, 1994. május (46. évfolyam, 85-105. szám)

1994-05-03 / 85. szám

4. OLDAL TfrftPflJSAG 1994. május 3. Radnótiéji tavasz Radnótfája már nem falu, de nem is város. Nevezhetjük esetleg Régen elővárosának, Csorvási Szabó Gyula RMDSZ-elnök szerint, valami mintha mozdulna a településen. Van egy kis, fiatalokból álló csoport, mely hajlandó kilépni a mostanában divatos apátiából, és tenni is valamit azért, hogy az ott élő közösségnek kollektív szelleme, egység­tudata legyen. A településnek nincs népviselete. De szeretnék, ha nekik is lenne egy tánccsoportjuk, ha nem is lesz egyből olyan híres, mint a jobbágy­telki. Az EMKE megyei elnökéhez, Szabó György Pálhoz fognak fordulni: adjon tanácsot azzal kap­­csolatban, hogy melyik népviseletet honosítsák meg Radnótfáján. Az RMDSZ helyi szervezete szeretne identitást adni a tenniakaró fiatal csoportnak. E társaságot szeretnék „megkeresztelni" — Kiss Zol­tánról elnevezni, aki 1929-ben született Radnótfáján, majd a régeni első magyarul érettségiző gimná­ziumi osztályban végzett. Utána Kolozsváron bio­lógiát tanult. Később ugyanott tanársegéd,, majd adjunktus volt a biológiai tanszéken. Számos szak­­tanulmányt tett k közzé, és négy könyv szerzője vagy társszerzője. Vígakarata szerint nem a híres kolozsvári Házsongárdi temetőben, hanem a rad­­nótfáji sírkertben helyezték nemrég örök nyuga­lomra. ' * 1:“ H­ÉDIT WC! Ára • Miben sántikál a polgármester? • A PUNR-el­­nök oda van Magyarországért! • Növekszik a tüdő­bajos megbetegedések száma • Komputerizált te­henek • Rajkóterror • Kisgazda-handabanda Az oldalt szerkesztette: MÁTHÉ ÉVA Előnyös gazdasági kapcsolatokra számítanak Április hónap második felé­ben Balázs Lajos alpolgármester valamint hat városi tanácsos — Boára Mihai és Danciu Gavril az egységpárt részéről, Moldovan Iseofil kormánypárti tanácsos, valamint Henter József, Barabá­si Zoltán és Darvas Ignác — a magyarországi­ Nagykőrös város­ba látogatott a testvérvárosi kap­csolatok kiépítése céljából. A há­romnapos kiruccanás a második hivatalos találkozó volt ebben a­z ügyben; a nagykőrösiek de­cemberben jártak Régenben. A Román Nemzeti Egységpárt régeni szervezetének elnöke, Danciu Gavril hazatérte után azt állította, el van ámulva at­tól, amit Magyarországon, Nagy­kőrösön látott. Darvas Ignác tanácsos úgy véli­ : — Minden jól halad abba az irányba, hogy aláírjuk a testvér­­városi szerződést. Ez egy másfél éves folyamat után szokott be­következni, mikor a felek meg­győződtek arról, hogy mindkettő­jük számára előnyös kapcsolat­ról van szó. Ezúttal létrejött a kapcsolat a két katolikus egy­ház között is. A református kö­zösségek már régebben találkoz­tak, ők voltak az akció kezde­ményezői. A szentiványiak kéré­sére kapcsolatot teremtettünk köztük és egy Nagykőrös mellet­ti település között. Vendéglátóink igen gazdag programot szervez­tek számunkra. Gazdasági egy­ségeket, múzeumokat, tárlatokat látogattunk meg. Kecskemétre is elvittek bennünket. Láttuk a Szentgyörgy-napi nagykőrösi or­szágos kirakodó és lóvásárt. Balázs Lajos alpolgármester: — Mindenekelőtt adminisztra­tív tapasztalatcsere volt az, a­­min részt vettünk. Nagykőrös egy 27 000 lakosú város. Míg a csaknem azonos nagyságrendű Régenben 20—30-an intézzük a város ügyeit, addig ott 80 sze­mély dolgozik a helyi adminiszt­rációnál. Teljesen különálló vál­lalat intézi a városrendészetet, az utak ügyét. Boára tanácsos, aki itthon az állami mezőgazdasági vállalatot vezeti, két magyar részvénytársasággal vette fel a kapcsolatot, az egyik a tejtartó­­sítással, -csomagolással, a másik a sajt- és egyéb tejtermék-készí­téssel foglalkozik. A tanácsos a tapasztalatcserén azt tanulmá­nyozta, hogyan lehetne Régen­ben is meghonosítani a tejfeldol­gozást ahelyett, hogy potom á­­ron más üzemeknek adjuk le a tejet. Július 4—8. között hét nagykőrösi tanácsos jön Régen­­be. A küldöttségben benne lesz­nek a tejfeldolgozó üzemek kép­viselői is. Ezenkívül a mi sör­gyárunktól ajánló levelet vittünk a nagykőrösi hasonló üzemnek, mely literes sört palackoz polie­tilén flakonba, és érdekelt lenne abban, hogy Régenből vásárolja a malátát, amit eddig Németor­szágból importált. Reméljük, hogy gazdasági egységeink kolla­­borálása beindul, és hamarosan aláírjuk a testvérvárosi szerző­dést. Kezdetben a román taná­csosok részéről igen nagy volt az ellenállás, de legalább ezzel kapcsolatban a falak leomlot­tak. . . Az egészségügyi törvényre várva A három városi körzetet, is­kolakabinetet, kezelőt, laborató­riumot egyesítő Mihai Viteazul negyedbeli egyemeletes poliklli­nikán mindig nagy a sürgés-for­gás. Blaga József doktort, RMDSZ-tanácsost arról faggat­tam, melyek a sajátos régens, e­­gészs­égügyi gondok? — Azt hiszem, ugyanazok, mint az ország bármely más ré­szén. . . Nagyon nehéz úgy dol­gozni, hogy nincsen egészségügyi törvény, nem hagyta jóvá még a parlament az orvosok műkö­désével, az orvosi kamarával, kap­csolatos törvényt sem. Érdeklőd­tem ezekkel­­ kapcsolatban Bárá­nyi Ferenc doktornál, parlamen­ti képviselőnél, de ő sem tudott semmi konkrét határidőt mon­dani ezek megjelenésének idő­pontjáról. . . Ami jelenleg ná­lunk nagy gond, az a gyógyszer­­ellátás folyamatosságának hiánya. Például létezik ez az Izoptin ne­vű gyógyszer, Marosvásárhelyen gyártják, mégsem tudunk rend­szeresen hozzájutni, márpedig ez a magas vérnyomás egyik mo­dern ellenszere, és a betegség fo­lyamatos gyógyszeres kezelést i­­gényel. Sajnos betegeink most túlságosan megijedtek attól, hogy csak 400 féle gyógyszer részesül állami­­támogatásban,­ meg amiatt, hogy egy receptre egyszerre csak három gyógyszert lehet felírni. Az igazság az, hogy a múlt rend­szerben túlságosan hozzászoktak ahhoz,­­hogy csak az a jó orvos, aki legalább 10 féle gyógyszert ír­ fel. Egyrészt a­ túlzott gyógy­szerfogyasztás a szervezetre igen káros lehet. Másrészt, ha szüksé­gesnek találunk felírni további gyógyszereket egy személynek, az pár nap múlva visszatérhet, és újabb receptet állíthatunk ki neki. Tehát nem kell azonnal kétségbeesni. Az öregkori pana­­­­szokra is van más megoldás is,­­ mint a rengeteg gyógyszer fo­­­­gyasztása. Agyonpletykált autóbaleset Régeni rossz nyelvek szerint úgy három héttel ezelőtt, utólag nagyon ködösített körülmények között, karambolozott a régeni polgármester, Pop Eremia. A kocsi és négy utasa csúnyán ösz­­szetörött. Az autóban két férfi és két hölgy utazott. Az egyik férfi a polgármester volt, a má­sik egy ugyancsak régeni hivata­los személyiség. A két hölgy nem a két,,-né“ volt. A baleset valahol Kolozs megyében történt, ahova nem egészen tudni, hogy miért, sűrűn utazgattak a régeni elöljáróságok. A baleset után a polgármester urat és a másik férfiutast Marosvásárhelyre szál­lították, a két hölgyet pedig ko­lozsvári kórházi kezelésre vitték. A polgármester urat a pletyka szerint azóta jó barátja, Opriș doktor úr toldozgatja, foldozgat­­ja a vásárhelyi ortopédián. Ál­lítólag mindenképpen sánta ma­rad. Mindenesetre még hónapo­kig nem fogja tudni teljesíteni polgármesteri kötelezettségeit. Hogy ki vezeti ebben az időszak­ban Régent? Azt igen nehéz meghatározni. Mert gyakorlatilag az alpolgármester, Balázs Lajos intézi az ügyeket, aki telefon segítségével tartja a kapcsolatot Pap úrral, ám a valódi polgár­­mester semmiféle szóbeli vagy írásbeli meghatalmazást nem a­­dott az alpolgármesternek. Így aztán valahogy eltelnek ezek a hónapok. . . Mindenesetre politikai meg­győződésétől függetlenül gyógyu­lást kívánunk az egységpárti pol­gármesternek ! Előretör a TBC? A megyeszékhelyen úgy hírlett nemrég, hogy Régenben, külö­nösen a gyermekek körében aggasztóan megnövekedett a TBC-sek száma. Információért a tüdőbeteggondozó rendelőbe kopogtattam be. Egyetlen ilyen központ van a városban, melyben nyolc esztendeje — mióta nyugdíjba vonult az idős doktor — nem létezik szakorvos. Crisan Elena és Chiorean Ilona asszisztensnők látják el ilyen szem­pontból a várost és 28 községi körzetet. Jelenleg 346 TBC-s beteg van a nyilvántartásukban, a tavalyi utolsó negyedévben 310 volt,­­tehát az­ esetek száma növekedett, és ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Az utóbbi időben a szűrővizsgálatok alkalmával a 0—14 éves gyerekek között 12 új esetet találtak, általában az első osztá­lyosok körében. A közhiedelem szerint ez a szegény társadalmi ka­tegóriák betegsége. De a most felfedezett esetek rácáfolnak erre az általánosításra. Rendezett körülmények között, egészséges lakásban élő, aránylag jól szituált szülők tudják meg, hogy gyerekük TBC- fertőzött. Hogy ennek mi lehet az oka? Az asszisztensnők szerint a piszok, az, hogy nálunk ma sem ritka jelenség, hogy valakik a jár­dákat, nyilvános helyek padlóit teleköpdösik. , , A higiéniai neve­lés alacsony szintje, vagy egyenesen hiánya oda vezethet, hogy ter­jednek a fertőző betegségek. . A tüdőbaj kezelésére használt gyógyszerek egyébként ma is tel­jesen ingyenesek. Még csak bámulnak... Régen egyik legelegánsabb nyilvános helye a PANDA cuk­rászda. Csinos, takaros, tiszta, íz­lésesen van berendezve. Saját ké­szítésű süteményeket, hűsítőket, kávét árusítanak, torta-megren­deléseket is elfogadnak. " Eddig a forgalommal sem volt baj. Ám az utóbbi időben, kü­lönösen délelőtt, nem szívesen térnek be ide a vendégek. Tör­tént, hogy a szemközt levő öreg­­gondozó otthonban elhatározták: több régens hátrányos helyzetű gyereknek ingyenes ebédet ad­nak. Az ételt délben osztják, de az éhes rajkók már délelőtt­­11 körül ellepik a környéket. Jobb híján eláll­ják a Panda cukrász­da bejáratát. A felszolgáló kis­lány hi­ába kéri szép szóval, majd riogatja hangosabban őket, kitar­tóan, csapatosan bámulnak be a cukrászdába, ahonnan ínycsiklan­dozó illatok áradnak, és a ven­dégek szájából valósággal kiné­zik a falatot.. Még csak nem is kéregetnek, csak bámulnak. . . A jelenlegi felszolgáló kislány fél tőlük. Mert elődjét egyik nap, amikor zárás után hazafelé tar­tott meglesték, szennylével leön­­tötték. A házak mellett oldalog­­va, sírva ment haza. . . Ha ez így halad tovább, a Panda-tulaj-­ donosnak, Dely Vldnek testőrt is kell alkalmaznia. . . Miért nincsen a városban kisgazdapárti szervezet? Molnár Jánosról nemrég írtunk, ő építette ki a magyarrégeni vá­roskijáratnál a forrás körüli ku­tat. Fiának a városkapuban csár­dája van. Jelenleg újra építke­zik. Amolyan motelt, az utazók­nak kellemes, hasznos pihenő­bázist létesít. Molnárék ötletes,­ szorgalmas vállalkozók.­­ Molnár Jánosnak 1989 után a többi között volt egy olyan gon­dolata: jó lenne összefogni a ré­geni gazdákat, s gazdakört ala­kítani. Beszélt a Romániai Ma­gyar Kisgazdapárt Maros megyei szervezetének elnökével, Mihály Józseffel, aki azt tanácsolta: ezt csakis a párt keretében kell meg­tenni. Nem muszáj minden gaz­da effektív belépjen a pártba, s lehetnek szimpatizánsok is... " A kezdeményezéshez Molnár­­ János megnyerte a régeni szako­s embereket: 1093 tavaszán Újfa­lusi Jenő mérnökkel felrándul­­tak Marosvásárhelyre, és Mihály József elnöktől dörgedelmes han­gon előadott biztatást kaptak. A szintén fellelkesült régeni atya­fiak hazatérve a templomokban kihirdettették — lesz kisgazda párti alakuló gyűlés. A reformá­tus egyház termében létre is jött a találkozó, sokan kitöltötték a belépési nyilatkozati nyomtat­ványt. öttagú vezetőséget válasz­tottak, melyben benne volt Új­­falusi mérnök, Szakács Sándor mérnök, Fü­l­­p István gyümölcs­­termesztési technikus. Nohát volt vezetőség. Lépni kellett volna — hivatalos formát adni az egész­nek. Ekkor elkezdődött a megyei elnökkel való bújócskázás. Mol­nár János többször megegyezett a megyei elnökkel abban, hogy ekkor és ekkor találkoznak, de valahányszor Marosvásárhelyre jött, az elnöknek hűlt helyét ta­lálta. Az egész folyamat arra volt jó­ csupán, hogy Molnár Já­nos az emberek előtt magát le­járassa. Később az öttagú veze­tőség gondolta­, a párttól függet­lenül helyi kisgazda kört kellene létesíteni. Meg is hirdettek egy második találkozót, de a vezető­ségen kívül egy teremtett lélek sem jelent meg. Pedig Molnár János úgy gondolta, közösen me­­­zőgazdasági gépeket szerezhettek volna be, téli estéken meg a me­zőgazdasági szakemberek átad­hatták volna tudásukat azoknak, akik visszakapták elődeik föld­jét, de fogalmuk sincs arról, hogy mit kezdjenek vele, vagy ha­ meg is művelik azt, sok látszatja nincs a munkának. . . • Molnár János azért ragaszko­dott hozzá, hogy nyilvánosságra kerüljön ez a történet,­­mert azt szeretné, ha mások nem járnának, ugyanúgy, mint ő...

Next