Népújság, 1995. április (47. évfolyam, 65-83. szám)
1995-04-29 / 83. szám
flfl POJSAG - « »EDA* 1995. április 29. 125 éve született Lehár Ferenc A múlt század végén, amikor Johann Strauss meghalt, úgy látszott, hogy vége az operett aranykorának. Bécsre, a Kék Duna keringő városára szomorúság borult, a monarchia virágzásának vége szakadt, az égbolton már gyülekeztek a felhők, amelyek alatt a Habsburg monarchia uralmának alkonya közeledett. A valeci király halálának híre Budapesten ért egy fiatal katonakarmestert, aki éppen akkor érkezett a magyar fővárosba, miután áthelyezték az egyik bosznia-hercegovinai ezredtől. A fiatalembert Lehár Ferencnek hívták. A csillogó szemű, pedánsan nyírt bajuszú Lehár azokban a napokban próbált kilépni a hadseregből, de hiába. Lehár Ferenc Komáromban született, 1870. április 30-án. Már kora ifjúságában szerencséje volt: a prágai konzervatóriumban nem kisebb komponista, mint Antonin Dvorzak vezette be a zeneszerzés rejtelmeibe 26 éves korában Lipcsében szép sikerrel mutatták be Kukucska című operáját — emlékezik a DPA német hírügynökség. .Lehár többször megkísérelte, hogy uniformis helyett frakkot ölthessen. Ez azonban csak 1902-ben sikerült. A nemzetközi hírnevet az 1905. év hozta meg neki: decemberben bemutatták a Víg özvegyet. Az operett — mint sok más mestermű — a premieren langyos fogadtatásban részesült. A közönség még nem szokta meg az operett új stílusát. A Víg özvegy a századvég értékeinek bomlásáról szól. Az állami szolgálat nem kifizetődő, a házasság még kevésbé. A hivatalnokok túlóráikat a Maxim mulatóban töltik, miközben a haza hiába számít rájuk. Aki kinyitja a száját, rendszerint hazudik. A szavaknak egyébként amúgy sem hisznek. Csupán a tánc beszél az érzésekről: minden valcerlépésben a lélek is benne van. Jelen van a tangó és a foxtrott ritmusánál is. Jelen van Lehár legközelebbi éveinek sikereinél, a Luxemburg grófjánál és a Cigány szerelemnél is. Ezek az új ritmusok az Atlanti-óceán túlsó feléről érkeznek Európába, s Lehár plasztikusan jeleníti meg azokat Frasquita című operettjében. A 30-as években Lehár új utakat keres. A Carevies és a Mosoly országa — mindkettőt Berlinben mutatták be — megmutatja, hogy vége a korábbi operettekben fellelhető szentimentalizmusnak. Lehár utolsó évei keserűek: legjobb barátjának, Richard Tauber operaénekesnek emigrálnia kell, Lehár bécsi lakását kifosztják. Feleségének, Zsófiának halála után, a zeneszerző életkedve is megtörik. 1918-ban Ischl fürdőhelyen kihuny az operett egyik legragyogóbb mesterének csillaga. SZAKMABELIEK (Démos) MIÉRT TARTJÁK LILÁNAK ATEHENET? Minden harmadik német kisgyermek azt hiszi, hogy a tehenek lila színűek. Egy Bajorországban rendezett közvéleménykutatás során állapították ezt meg. A kampányt úgy szervezték meg, hogy szétosztottak 40 ezer űrlapot, amelyek egyegy tehén körvonalait ábrázolták, S felkérték a gyermekeket, színezzék ki a tehenek „portréját". A gyermekek egyharmada lilára festette az állatokat. A közvélemény-kutatás vezetői, de általában mindenki bizonyosra veszi, hogy a gyermekeket a Milka svájci csokoládégyár hirdetése befolyásolta. A gyár hirdetésén ugyanis lila színű tehén látható. A Milka csokoládét általában lila színű papírba csomagolják. „A hirdetések által keltett irreális nézetek a gyermekek fejében keverednek a realitással“ — mondta a közvélemény-kutatás vezetője az AFP francia hírügynökség munkatársának. A bajor mezőgazdasági szövetség becslések szerint a hirdetések különösen a falvakban befolyásolják a gyermekek képzelőerejét. 1995. április 29., szombat. Szerkesztette: FERENCZI ILONA Mészáros József TÖMÖREN — Legolcsóbb a humanizmus, s mégsincs keletje. — Az emberi világegyetem két részből áll: az emberből és ostobaságaiból. — A hazugság mifelénk messzire bűzlik s még a kutyák is megugatják. A nyomozók viszont rá se szagolnak. — Nem leszek bolond, hogy a nihilistákhoz csatlakozzam. Ki a fenének kell a semmi, így is elegendő van belőle. — A poklot nem kell elképzelni: nyakig benne pörkölődünk. — A teremtés szerzői joga máig tisztázatlan. — Pofonegyszerű: nem kell zsebeket varrni s eltűnnek a zsebmetszők. — Miért rossz egy költemény? — kérdik sokan. Azért, mert érthető, megható, sőt, értelmezhető is és hangulatos — vélik a hóbortokat hajhászó, leghangosabb és legp roszabb ítészek. — A legtermészetesebb következtetés: a gyalázkodók a leggyalázatosabbak. — A hátsó gondolat rangsor és fajsúly szerint nem az utolsók közé tartozik. — A demokráciának egyre terebélyesebb az árnyéka, mint önmaga, s ebben az árnyékban még megpihenni sem lehet. — Ott tartunk, hogy már csak akkor törődünk egymással, ha ütni kell. — Az emberi testen kilenc lyuk van. Valószínű, ezért olyan huzatos. Az angol királyi pár — ruhátlanul Nem mindennapi esemény tartja izgalomban az ausztrál főváros lakosságát: II. Erzsébet angol királynő és férje, Fülöp herceg életnagyságú szobra látható Canberra központjában — amint ruhátlanul üldögélnek egy padon Őfelsége minden ruházata a fejét ékesítő korona, férjének azonban még ennyi sem jutott. „Ezek a szobrok sértőek. Ugyan melyik ország engedné meg, hogy ilyesmit tegyenek államfőjével?" — panaszkodott a DPA hírügynökség tudósítójának Alan Fitzgerald, a monarchisták helyi szervezetének vezetője. A szobrok alkotójának, a melbourne-i Greg Taylornak ezzel szemben más a véleménye: „Egyszerűen itt ülnek és rozsdásodnak. Nagyszerűnek találom!“ A szobrász nem is tagadta, nagy vitát kavart alkotásával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy milyen keveset is jelent a királyi ház napjainkban távoli alattvaló számára. A szobrot egyébként április 10- én leplezték le a Canberrai Burley Griffin tó partján, s mint az AFP jelentéséből megtudható, „A tóparton Lizzel és Phillel" nevet adták neki. Leleplezése óta százszámra vonzza a külföldi turistákat, különösen a japánokat, akik előszeretettel fényképeztetik magukat együtt a szoborral. Ismeretes, hogy Paul Keating ausztrál miniszterelnök szorgalmazza a köztársasági államforma bevezetését. Az a szándéka, hogy 2001-re felszámolja a Nagy-Britanniával fennálló perszonáluniót. Összefoglaló,áttekintés a Kastélyok és udvarházik sorozathoz m :4# 5 *53 PARKOK, TEMETKEZÉSI HELYEK Hiányos lenne a kastélyainkról nyújtott összefoglaló, ha az azokhoz tartozó parkról és kertekről nem írnék. Az emberi kéz építette és díszítette erdélyi főúri otthonok festői keretét a természet, az erdélyi táj adta, melyet fokozott az ember természetrajongása, a háza körül kialakított kertje-parkja. A XVI. századi okiratok tudósítanak az erdélyi szebbnél-szebb kertek létezéséről, melyek a kastélyokat övezték. Rákóczi György szenvedélyes kertművészetéről, az általa létrehozott görgényszentimrei dendrológiai parkról is van tudomásunk. Az 1687. évi számadások könyve 400 forint kiadást jegyzett fel a szép radnóti fejedelmi kert rendezéséről. A barokk stílus elterjedésénél egyidőben, a francia park divatja is tért hódított. A franciakert kialakításánál a reprezentatív szellem a szabályos és a világos áttekinthetőségre, a nagy változatosságra és meglepetésekre törekedett (Gernyeszeg, Fehéregyháza, Erdőszentgyörgy). A barokk kert nem a természetszeretet, hanem az önkényes művészet élvezet jegyében fogant. Tervezője architektonikus rendbe, geometriai formákba rendezte a parkot. A virág, a bokor, a fa, a gyep, az út és minden más elem — a barokk kompozíció elvei szerint formálva — elvesztette önálló jelentőségét, s így minden a park övezte épület egységének szerves részévé vált, az épület és a kert főtengelye azonos volt (Kerelőszentpál). A XIX. század folyamán a kertépítészet terén az angolkert festői kialakítása vált kedveltté, s a barokk és franciakerteket átrendezték tájkertekké (Gernyes? Abafája). Nagyernyében a U Hit kastélyból szép kilátás adódott a parkban létesített halastóra. Maroskeresztúron a Maros a kastély közelében folydogált, mégis a kastély előtti nagy parkban csónakázótavat létesítettek. Az angolkert tervezője a természet szabadságának szellemében a geometrikus, centrális vonalvezetést elhagyta, és szabadvonalú kialakításra törekedett (Mezősámsond). A hagyomány szerint a koronkai 120 holdas angolparkot Bodor Péter, a székely ezermester tervezte. A sáromberki angolkert a tájkertek legjellegzetesebb példájaként ismeretes. A sok generációs főúri családok jelentősebb tagjai már életükben elkészítették a család temetkezési helyét. Építettek föld feletti és alatti sírkamrákat ,mauzóleumot, sírboltot, sírhelyet. Sok főurat életében viselt tisztségei érdeméért (egyházi fenntartó, építtető, adományozó stb.) a templom sírboltjába, a templom padlózata alatti sírhelybe helyeztek örök nyugalomra. A családi sírkamrákat az uradalom (park) területén, vagy annak közelében építették, de minden esetben szép és csendes helyen. Gernyeszegen a Teleki család sírboltja a református templom közvetlen közelében épült (barokkos kis építmény). Sáromberkén a falu mögötti domboldalon, a temető közelében, egy nagy termet magába foglaló épületben van a könyvtáralapító Teleki Sámuel díszes szarkofágja és a Teleki család tagjainak sírhelye, a padló szintjébe helyezett sírkőlapokkal lefedve. Az építmény homlokzatait lécrácsozattal elzárt íves ablaknyílások és függőleges falisávok tagolják, barokk külsőt kölcsönözve az épületeknek. Sárpatakon a Telekiek sírboltja a magas hegyoldalba építve (vájva) piramis formájú kőtömbjével, bejáratánál zömök oszlopállással kialakítva az eklektika (egyiptomi és görögdór) építészet jegyében készült. Marosszentgyörgyön aastélylyal szemben lévő magaslaton, 2—3 km távolságra áll a Máriász kápolna, melynek környékét a városi új temető sírhelyeivel telepítették be. A Degenfeld család kutyfalvi sírboltja a falu bejárata előtt, a falu szélén áll, gótizáló mérműves díszítésű faragványaival. Rhédey Claudiát az erdőszentgyörgyi református templom belsejében temették el, de a falu fölé emelkedő dombtetőn, egy egyedülálló, kriptaépítmény szolgált a család temetkezési helyéül. A Toldalagiak részben a koronkai református templom padlózata alatti sírboltba temetkeztek, részben pedig a nagy park domboldalába épített föld alatti kriptába, melye csuszamlás semmisítette helyette építették az új tozatot. Művészeti szempot legszebb síremlék a nagy Sükösd család és a fehéré Haller család szarkofágja, kettő múzeumba került. .4 di várkastély gótikus kápuba a Bethlenek temetkeztél gényszentimrén a nagy k épülettel egybeépített k szolgált temetkezési helyeigyedülállónak tekinthető szentpálon a Stallerek „Ko hegi"-en épített, különl szép négy saroktornyos, s összekötő fallal bezárt sír közepén a magas különáll szögű tornyával (lábazatábpített sírkövekkel) és a ketdalán épített nagy temet kápolnával. A népes csataiden egyes sírköve egy ermekmű. Az udvarházak tilosai közül sokan a nemetokon, a szőlőhegyen, az szélén stb temetkeztek, áll fel sírkövet. Időszerű, s talán még késő felleltározni valar síremléket és lejegyezni a magyar nyelvű feliratokat kövekről, a márványtáblás KERESZTES G 4* Ifi soo felcsík nép hiedelmek BAJBLSARÍTÁSOK Szent György napján aj tokát láncon hajtják át, kiengedik a kapun, hogy megóvják a vadállatoktól. Ha szülő asszonyhoz ír látogatóba, akkor szokás a csikavetés, ami azt jelenti a látogató letép a ruhájába egy cérnaszálat is, amit miközben ezt mondja: kell se tejed, se álmod“, megőrzik az anyát attól, elveszítse a tejét. „ Ha a tehén borjadzott, míg a kapun kívül semmi adtak ki, hogy a tehénnel menjen el a teje. Ha meg ment, akkor vesznek egy vasat, amit tekével letet és addig ütik, amíg az, akiket elvitte, vissza nem jól tartják, hogy az ütést és aki a tehén tejét elvitte, miatt visszamegy a ház, mivel a kaput zárva talál, kiállt: „Hann van-e valakitől visszajön a tehén teje. Ha reggel a lovasgazda vagy borzosan találja a ez azt jelenti, hogy éjjel a asszonyok nyergettek meg latokat. Ilyenkor keresztelnek a lovak fölé a falra, kenderszöszt akasztanak , féje tükröt tesznek azért, a szépasszonyok legyen lefoglalják magukat, ionjai nézzék magukat a tükörbe Ha valaki hosszú útra nem volt szabad a házát törnie, mert így elsöpörte a szerencséjét. Este a patakban sulykolt szabad, mivel elveri a határt-Este vizet nem szabad ini, mert ilyenkor a halottra járnak, és nem szabad kéket megsérteni azzal, leöntik. Ha mégis szükség vizet kiönteni, ezt kell ma „minden lélek félreálljon". Falun keresztül szentes halottat vinni nem szabad elveni a jég a határt. Út év napján fával kel házába menni és ilyenko illik lányoknak vagy menni, mivel ők nem szerencsét. A jégszerencsés cigánygyerek látogatása. ADATKÖZI,DK: Miklós és neje, Miklós Mártonné, Margits 70 évesek. Mezei Horváth Anna 73 éves és B Barna 40 éves Csíkszeredái •] Gyűjtötte: KOPACZKA a Marosvásárhelyi Népi Ej III. éves néprajzos hallga Irányító tanár: ASZTÓ ENIKŐ