Népújság, 1997. április (49. évfolyam, 62-81. szám)

1997-04-02 / 62. szám

1997. április 2., szerda. Ez van! Krokodilnak könnye. Nincs annál utálatosabb dolog, ha az embernek ki­cserélik a nevét, és nem szabad aka­ratából, ha azt, amit a szüleitől, őseitől örökölt elveszik tőle. Békétlen egy­ Ca­­dar nevezetű ember, mert villanyszám­láján a szövegíró masina,elfelejtett he­lyesen írni és felcserélte a C-t a nagy K-val. Dehát a komputer sem különb a hivatalnoknál: tévedhet, akárhogy igyekszik. Megesik vele is a baj, ebben legalább hasonlít az­ emberre. C. úr persze nem hagyja annyiban,­ az­ az­ egyetlen betű zavarja a tisztánlátást, hiszen ő, aki az ortodox keresztjebben kapta a nevét, lényeges különbséget érez az­ elírás miatt. Ami egyáltalán nem deríti jókedvre. Sértett önérzettel teleírja az újságo­kat címoldalon, Marosvásárhelytől Bu­karestig, hullatja krokodilkönnyeit. Megszólal benne a gyanú, a hangzatos gyűlölet. Mert elhiszi, kisajátítják or­vul, ami az övé, C. akár rokonszenves is lehetne, ha valamit bizonyítana. Hosszúra nyúlt panasza azonban csu­pa uszítás, amolyan feljelentésféle. Hajcsárként irgalmatlanul ráveti ma­gát a magyarra és egyszuszra megbé­­lyegzi cinkossággal, mert az csúfot űz belőle "saját országában". Eszelősen önző ember mi mást zagyválhatna, mint holmi kitalált törvényszerűséget. Nincs a teremtésben vétkes, csak a magyar. Már megint! Úgy általában. Az­ RMDSZ, az autonómia, és hogy ilyen magyarosítás Apponyi óta nem volt, satöbbi. Nyilvánvaló: mindmeg­annyi együgyűen hamisított tényező, értelem nélkül. Hát kell ennél több a hangulatkeltéshez? Nem kell. De minél jobban elveti a sulykot C., annál sajnálatraméltóbb. Terebélyesedő elégedetlensége sok hűhó semmiért. Semmi egyéb, egy hi­vatalnok elírta nevét, ami azért még­sem akkora bonyodalom, hogy tom­bolni kellene miatta, mint elefántnak a porcelánboltban. Mert a hivatalnok lehet román, magyar, lehet akárki. És lehet figyelmetlen, tévedhet, mert dol­gozik. azért okolható valaki, és nem azért, mert éppen magyar, ha egyál­talán az, egyébként minden bizonnyal C. sem tehet arról, amikor sok ezer ma­gyarnak mindig minden hivatalos ok­mányban fű alatt, törvényesen, mi­kor hogy esik, immár hetven eszten­deje szándékosan átírják a nevét. Sajnos, így szokás. Ami (igaz ugyan) utánajárással talán kijavítható. An­nak, aki átvergődik a bürokrácia út­vesztőin... Az esetek között azért vol­na némi különbség. A mi kifordított, elferdített nevünk nem nagyon lehet ekkora házsártos rakéta tárgya. Mert minek is lenne, amikor rajtunk egyáltalán nem változtat a kéretlen "keresztelők" igyekezete. Bakot Fü­löp A további együttműködés legalábbis kétséges (Folytatás az I. oldalról) Időközben Gavril Dejeu belügymi­niszter is megfordult városunkban, aki nem tisztázta az­ ügyeket, de ígéretet tett arra, hogy a kivizsgálások megtörtén­nek. A napokban több megyei rendőr­felügyelőség vezetőjét leváltották, Io­an Pop ezredes nem volt közöttük. S hogy mi lesz a két vezető intézmény közötti konfliktus kimenetele? A vita elfajulása miatt ma már nehezen kép­zelhető el a kapcsolat normalizálása. Súlyosak a kölcsönösen kiosztott vá­dak. A feszültségből ítélve, hamarosan a konfliktus végkifejletének is tanúi lehetünk, feltehetően az marad majd a nyeregben, akinek "odafenn" jobban áll a szénája, akinek erősebb a támo­gatottsága. Legfrissebb értesülésünk, hogy tegnapra Bukarestbe rendelték Dorin Florca prefektust. Nem kétsé­ges, hogy a kormányhivatalokban az­ iméntiekben összefoglalt "zűr" is szóba kerül. POLITIKA HOLOCAUST-EMLÉKNAP — április 2. Az úgynevezett Jóm Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány 1951-ben hozott döntése értelmében minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsi­dó áldozatáról. Az emlékezés mára szerte a világon a kegyetlen fájdalom napja lett. (A zsidó naptár szerint Niszán hó 27. napja az ünnep, amely a Gergely naptár szerint minden évben más napra, idén április 2-ára esik.) Kárpótolják a kivándorolt zsidókat? A külügyminiszter szerint "szüksé­ges igazságtétel" volna, ha kárpótolnák a Romániából kivándorolt zsidókat a távozásuk miatt elkobzott vagyonért. Adrian Severin Ariav Áréival, a romá­niai zsidók izraeli szervezetének elnö­kével tárgyalt erről Bukarestben — je­lentette a Rompres kedden. A megbeszélés alapján a miniszter hangsúlyozta, hogy a visszaszolgáltatan­dó javak nem hagynák el Romániát, ha­nem emberiességi célra és a zsidó kegy­helyek fenntartására használnák őket.­­ • A kérdéses javak értéke nem ismert, de már tavaly is tárgyalt róluk a volt elnök, Ion Iliescu amerikai zsidó szervezetek ve­zetőivel — emlékeztetett az Alla. Romániában jelenleg körülbelül 14 ezer zsidó él, a második világháború előtti 800 ezer helyett. Több mint négyszázezren a fasiszta népirtás áldo­zatai lettek, körülbelül 300 ezren pedig Izraelbe költöztek a Nicolae Ceauses­­cu engedélyezte "szabad” kivándorlás keretében — vagyonelkobzásért cseré­be — írta az AFP. Szakszervezeti állásfoglalások Jogharmonizációt kérnek Az RSZSZOSZ—Frátia úgy dön­tött, hogy áprilisban nem szervez utcai megmozdulásokat, csupán támogatni fogja, szükség esetén, más szakszerve­zetek és szövetségek rendezvényeit — jelentette ki keddi sajtóértekezletén Pavel Todoran elnök. Az Országos Szakszervezeti Tömb javaslatokat terjesztett a munkaügyi és társadalomvédelmi minisztérium elé a kollektív munkakonfliktusok törvényé­nek módosítására és kiegészítésére. A fő követelés az, hogy a törvényt egyez­tessék az alkotmány és a sztrájkjogra vonatkozó nemzetközi konvenciók e­­lőírásaival. További javaslatok: békél­tető bizottság felállítása a 20 napnál többet tartó konfliktusok megoldásá­ra, a szolidaritási sztrájk bevezetése és annak a lehetőségnek a megszünteté­se, hogy a sztrájkot még kirobbanása előtt felfüggesszék. A Lockheed is részt kér a légierő korszerűsítéséből A Lockheed Martin amerikai kor­poráció delegációja romániai látogatá­sának keddi befejezésekor Norman Augustine elnök az­ Otopeni repülőté­ren az­ újságíróknak kijelentette: A Lockheed Martin védelmi téren világ­­viszonylatban a legnagyobb korporá­ció. Érdeklődésünk kiterjed az aero­­nautika, az eletronika, az információs és az­ energetikai rendszerek területé­re. Közép-európai körútunk alkalmá­ból Románia után Magyarországra, Lengyelországba, Csehországba és Szlovéniába utazunk. Romániát azért kerestük fel elsőként, mert az­ első ál­lam volt, amely bizonyos NATO- sztenderdeket vezetett be. A dotáció­hoz hozzátartozik a C 130 Hercules tí­pusú repülőgép és az FPS 117 típusú radar, s reméljük, hogy hamarosan el­látjuk a román légierőt F 16 típusú gé­pekkel. Valamennyi felszerelést a Lockheed Martin társaság gyártja — jegyezte meg az elnök. Euroatlanti integrációs szeminárium • Szombat délelőtt a marosvásárhelyi Szakszervezetek Művelődési Házában a fővárosi Manfred Wörner Egyesület szervezett Románia euroatlanti integ­rációjával kapcsolatos szemináriumot, amelynek keretében az egyesület helyi fiókja is megnyílt. A rendezvényen a megye politikai pártjainak vezetőin kívül jelen volt a pre­fektus, a megyei tanács vezetősége, Ma­rosvásárhely mindkét alpolgármestere és a Frátia—RSZSZOSZ megyei vezetői. Fratean Alexandra, a megyei tanács alelnöke a Manfred Wörner Egyesület Maros megyei fiókjának elnökeként nyitotta meg a szemináriumot, majd az egyesület országos alelnöke, Sorin Fa­­cutescu szólalt fel. Közvetítette Ghe­­orghe Tincának, az egyesület tisztelet­beli elnökének üzenetét, aki nem ve­hetett részt a rendezvényen. Oana Popa, az­ egyesület programi­gazgatója tartott beszámolót az 1996. április 10-e óta létező nem kormányzati és apolitikus szervezet tevékenységé­ről, amely főleg tájékoztató jellegű, s közvetítő szerepet tölt be az integrá­cióért dolgozó politikusok és a közvé­lemény között. a téren felmérést is vé­geztek, amelynek első eredményei már ismertek, az országos adatokat pedig ezen a héten hozzák nyilvánosságra, amelyekből az­ derül ki, hogy a köz­vélemény messzemenően támogatja Románia NATO-csatlakozását. Sorin Encutescu Romániának és Lengyelországnak a NATO kiterjesz­tésében való szerepéről értekezett. Mint előadásában hangsúlyozta, a NA­TO kiterjesztésének problémája rend­kívül sokoldalú kérdés, az észak-atlan­ti szövetség nemcsak a tagállamok biz­tonságát szavatolja, hanem ugyanak­kor fontos tényezője a demokrácia megerősödésének is, és közvetett gaz­dasági szerepe sem mellékes, ugyanis a nyugati befektetők jobban kedvelik azokat az országokat, ahol nagyobb biz­tonságban tudhatják elhelyezett tőkéjü­ket. A keleti országok kimaradása a szö­vetségből egy "szürke biztonsági övezet­be", orosz befolyás alá rendelné ezeket — emelte ki az alelnök — a kiterjesztés határa a civilizáció demarkációs vonala lesz. Románia geostratégiai helyzete na­gyon előnyös, ugyanis a NATO szem­pontjából elsőbbséget élveznek azok az országok, amelyeknek tengeri kijáratuk van — válsághelyzet esetén ugyanis az USA haditengerészete és deszant-had­­ereje az első számú bevetendő erő. Ro­mánia és L­­engyelország a leendő 21 tagú NATO 8, illetve 9. legerősebb állama le­hetne területe, fegyverzete és humántar­talékai alapján. Az előadás után a résztvevők is fel­szólaltak. Gheorghe Mosneag őrnagy, a 6-os hadtest szóvivője szerint a had­sereg készen áll a csatlakozásra, de en­nek elengedhetetlen feltétele a gazda­ság támogatása. A felszólalók egyetér­tettek abban, hogy az integráció szük­séges, de a szakszervezet véleménye szerint a politikusokra az a fontos sze­rep is hárul, hogy ennek a költségeit elviselhetővé tegyék. Más felszólalá­sokban az­ a vélemény is hangot kapott, hogy a lakosság még nem eléggé in­formált sem az integráció költségeivel kapcsolatban, sem arról, hogy a folya­mat mennyi ideig tartana. A Manfred Wörner Egyesület első fiókegységét nyitotta meg Marosvásár­helyen, néhány órával később ugyanez történt Kolozsváron is. Székhelyük egyelőre a megyei tanács épületében lesz és hamarosan nekilátnak a konk­rét tevékenység beindításához. Benedek István -NÉPÚJSÁG 3 ­Alb­aprivifeij A pápa a nagyszombati szertartásokon II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje nagyszombat este, húsvét vigíliáján a Szent Péter székesegyházban tíz külön­böző nemzetiségű nőt és férfit keresztelt meg. Hívők és zarán­dokok tízezrei előtt két albán nő és két zaire-i férfi is felvette a keresztséget a szentatya kezéből. A katolikus egyházfő a nagy­­szombati szertartások hagyományaiba illeszkedő keresztelésen emlékeztetett a két belpolitikai válsággal küszködő ország népé­nek nélkülözésére és szenvedéseire. A megkereszteltek életkora­­ 20 és 50 év között van, származásuk: kínai, tajvani, benini és zöld-fok-szigeti. A pápa, aki törékeny egészsége ellenére a húsvéti ünnepek alatt rendkívül feszített tempót diktált magának, vasár­nap 100000 ember előtt celebrálta a húsvéti szentmisét a Szent Péter téren. A mise a hagyományos "Urbi et Orbi" (Róma vá­rosának és a világnak szóló) pápai áldással zárult. Imádkozás az albán menekülőkért Az­ Otrantói-szorosban tragikus körülmények között meghalt albán menekülőkért való imára szólította fel a keresztényeket II. János Pál pápa hétfőn Castelgandolfóban, a Regina Cocli húsvéti imádság elmondása után. "A húsvét örömét beárnyékolta az albán menekü­lőket szállító hajó tragédiája. Kérem, imádkozzatok mindazokért, akik az Adriai-tengerben lelték halálukat", mondta a pápa. Saját elképzelés az önálló magyar egyetemről A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar nemzeti­ségű tanári kara megfogalmazta saját elképzeléseit egy­ önálló ro­mániai magyar egyetem megalakításáról. Szerintük a leendő magyar egyetemi részlegben négy­ karban kell összefogni a jelenleg körülbelül két tucatnyi szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat, úgy, ahogyan azt az elmúlt hetekben, magyarországi látogatása óta, Victor Ciorbea miniszterelnök többször is megfogalmazta. Ezzel szemben a román tanerők nem tartják indokoltnak a belső különválást, és elképzelésük szerint a kolozsvári egyetemnek meg kell őriznie multikulturális jellegét. Európai rasszizmus elleni év­­­­étfőn Strasbourgban "a rasszizmus elleni európai évnek" nyil­vánította 1997-et az európai tizenötök miniszteri tanácsa. Ezen a napon fejeződött be tíz elzászi fővárosban a francia szélsőjobb­­oldal Jean-Marie l­e Pen vezette pártja, a Nemzeti Front kong­resszusa. "Egyáltalán nem véletlen, hogy a Nemzeti Front tanácskozásának végéhez időzítettük a rasszizmus elleni év meg­hirdetését", mondta Jean Kahn, a francia emberi jogi konzultatív bizottság elnöke. "Az intolerancia és a gyűlölet szavaival ért véget egy kongresszus, az volt a szégyen lezárása. Itt egy másik Európa nyílik, az etika és szabadság Európája", hangoztatta. Szigorú biztonsági intézkedések Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdte meg tegnap Szlovákiában a Bős-Nagymarosi Vízlépcső jogvitájának ré­szét alkotó helyszíni terepszemlét a Hágai Nemzetközi Bíróság küldöttsége. A legfelső nemzetközi jogi fórum fennállásának öt­venegy éve alatt először száll ki a jogvita tárgyát képező objektum helyszínére. A küldöttség tegnap és ma a szlovákiai helyszíneken ismerkedett a tereppel, csütörtökön és pénteken pedig Magyar­­országra látogat, ahol megtekinti a szigetközi állapotokat, a nagy­marosi területet és a szentendrei szigetet is. A MIÉP az európai nemzeti-hazafias pártokban? H ha létrejön a nemzeti-hazafias pártok európai szervezete, akkor abba a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) is kész lenne belépni, nyi­latkozta Csurka István, a párt elnöke. Csurka ezzel a közléssel a francia szélsőjobboldal vezetőjének, Jean-Maric l­e Fennek terve­zetére reagált, aki a Nemzeti Front hétvégi kongresszusán ismét meg­erősítette egy ilyen szervezet létrehozásának szükségességét. Csurka is hangsúlyozta, hogy egy ilyen európai összefogás megteremtése va­lószínűleg a közeljövő nagy feladata lesz. C.V. Tudor a francia Nemzeti Front kongresszusán A francia Nemzeti Front vendégeként vett részt az ismert na­cionalista párt múlt hét végi kongresszusán C. V. Tudor szenátor. A Nagy-Románia Párt elnökét a francia szélsőséges párt nemrég Bukarestben járt küldöttsége, személyesen Dominique Chaboche alelnök hívta meg a kongresszusra. C.V. Tudor azonban csak az­után volt hajlandó eleget tenni a meghívásnak, miután az NF alelnöke Bukarestben nyilvánosan bocsánatot kért Le Fen ama tavalyi, bukaresti kijelentéséért, amelyekben az euronacionalista vezér kétségbe vonta a románok jogát Dél-Besszarábia és Bu­kovina úgynevezett elcsatolt területeire. Bill Clinton amerikai elnök Wesley Clark tábornokot fogja kinevezni az Európában állomásozó amerikai NATO-erők élére, s egyben őt javasolják a szövetségesek európai haderejének főparancsnokává. William Cohen amerikai védelmi miniszter 13 jelölt közül választotta ki s terjesztette elő a NATO-parancsnokságra Clarkot. A posztról a nyáron megy nyugdíjba George Joulwan tábornok. Az 52 éves Wesley Clark jelenleg az úgynevezett Déli Parancsnokságot vezeti, amely az USA közép- és dél-amerikai hadműveleteit irányítja. Román—moldovai alapszerződés Moldova Köztársaság "a lehető legrövidebb időn belül" kívánja megkötni az alapszerződést Romániával, jelentette ki Fetru I­u­­chinschi, Moldova Köztársaság elnöke, aki a korszerű megoldások keresését hangsúlyozta a múltba tekintő szemlélet helyett. Jelcin nem készül a NATO-csúcsra Borisz Jelcin orosz, elnök nem tervezi, hogy­ részt vegyen a NA­TO júliusi madridi csúcstalálkozóján, de szeretné, ha még a csúcs előtt létrejönne a megállapodás országa és az észak-atlanti szövetség között, közölte Sz­ergej Jasztrzsembszkij elnöki szóvivő, hozzátéve, hogy az orosz államfő és Clinton amerikai elnök helsinki talál­kozójukon megvitatták azt a lehetőséget, hogy Párizsban jöjjenek össze a NATO—orosz megállapodás aláírására. Hírszerkesztő Mózes Edith Új amerikai NATO-parancsnok

Next