Népújság, 1999. november (51. évfolyam, 255-280. szám)

1999-11-01 / 255. szám

2 NÉPÚJSÁG._____ NOVEMBER 11. hétfő : A Nap kel 6 óra 52 perckor, lenyugszik 17 óra 05 perckor. Az év 305. napja, hátravan 60 nap. Ma MARIANNA­, holnap ACHILLES napja. MARIANNA, a latin Marianus név női Mariana párjának módo­sult formája. Jelentése: Marius családjához tartozó. Érvényes volt az Orvos Kollégium szavazása A Megyei Orvosi Kollégium 1845 tagjából e hét végén - pénteken és szombaton - ugyanannyian, azaz 694-en mentek el szavazni mint ezelőtt két héttel. Jóllehet az urnákat már szombat este 8 órakor lezárták, vasárnap délután még folyt a szá­molgatás, így az eredményről, hogy kik jutottak be a Megyei Orvosi Kol­légium tanácsába, illetve, hogy kik képviselik megyénket az Orvosok Országos Közgyűlésén, holnap szá­molunk be. Virágot Algernonnak Kulcsár Attila önálló előadó­estjére november 2-án, kedden este 7 órától és 3-án, szerdán este 6 órától kerül sor a Nemzeti Színház Kistermében. A Szat­márnémeti Északi Színház mű­vészének előadását Nagy István rendezte. A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT­­ Állatorvosok konferenciája Szovátán (Folytatás az I. oldalról) szakember kérte felvételét a szak­egyesületbe. A világszervezet meg­alakulásának célja - országha­tárokra és állampolgárságra való tekintet nélkül az anyaországban és a világ más országaiban élő magyar állatorvosok kapcsolat­­rendszerének kiépítése és fenn­tartása, szakmai és területi szer­vezetek létrehozása, céljaik meg­valósítása, a magas színvonalú ál­latorvosképzés segítése, nemzet­közi tapasztalatcserék megszer­vezése. Dr. Gámentzy Zoltán el­nökségi tag a szovátai régió-kon­ferenciát hídnak nevezte, amely összeköti a hazai állatorvosokat az ukrán, a szerb, szlovák és más nyu­gati országokbeli kollegákkal. Ilyen és ehhez hasonló konferen­ciák során sikerül megoldani a közös problémákat. A szakmai elő­adások pedig nagy lépést jelen­tenek a tapasztalatcserék terén. Mátyás Endre polgármester rész­letesen bemutatta Szováta várost, hangsúlyozottan kitért a település turisztikai jellegzetességeire, majd szakmai eszmecserére került sor, amely keretében előadást tartott: dr. Kelemen Atilla parlamenti kép­viselő, a Román Állatorvosi Kol­légium alelnöke, a Romániában gyakorolt állatorvosi praxisról beszélt; dr. Kökény Gábor, a Ma­gyar Állatorvosi Kamara főtitkára a magyarországi állatorvosok pra­xisát mutatta be; dr. Lantos Csaba, a Magyar Földművelésügyi Mi­nisztérium­­ főtanácsosa előadásá­nak címe Állatvédelem Magyaror­szágon; dr. Vetési László, a Buda­pesti Állatorvostudományi Egye­tem éllettan és biokémia tanszéke egyetemi tanárának szakelőadása felkeltette a jelenlévők érdeklő­dését, hiszen a fájdalom élettanáról értekezett kimerítően; dr Szász Ferenc a gödöllői Országos Mes­terséges Megtermékenyítő Rt. ügy­vezető vezérigazgatója, egyetemi docens, főállatorvos, a szaporodás­­biológia magyarországi helyzetét ismertette; dr. Makó Zsuzsa, a kas­sai egyetem tanára a húscsirkék takarmányozásáról és az alkalma­zott biotechnológiákkal kapcso­latos tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel; dr. Vaskó László kassai egyetemi docens, a vágó­sertés takarmányozásának kérdé­seit boncolgatta. A konferencián jelen volt dr. Ioan Rusu, a megyei állategészségügyi igazgatóság ve­zérigazgatója, dr. Popa Marius, a Maros Megyei Állatorvosok Kol­légiumának elnöke. Mindketten meggyőződésükről beszéltek, hogy az előadások elhangzása nyomán a hazai szakembergárdának sikerül szélesítenie szakmai látókörét, is­mereteit. A konferencia hozzásegíti a hazai állatorvosokat, hogy a pri­vatizálási folyamatban ne kövessék el azokat a hibákat, amelyeket már évekkel ezelőtt elkövettek a szlo­vák, magyar vagy ukrán kollegáik. A konferencia délután kezdte újra munkálatait, amikor a Magyar Ál­latorvosok Világszervezete meg­tartotta az 1999. évi választmányi ülését, amelyen beszámolt a cen­zori bizottság, majd folyó ügyeket vitattak meg. (hilyen) Bernády-napok (Folytatás az 1. oldalról) A Bernády-napok másodnapján, szombaton délután a Kultúrpalota elő­csarnokában Borbély László, a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóri­umának elnöke megnyitó beszédét követően Gálfalvi György, a Látó főszerkesztő-helyettese mutatta be és méltatta „Bernády emlékezete” című, egyébként ritka szép kivitelezésű kötetet, amelybe a tavalyi emlékün­­nepségen Bernády György városépítő tevékeny­ségét és korának Marosvá­sárhelyét kimerítő, ülésszakokon el­hangzott előadásokat, tanulmányokat válogattak a szerkesztők. - Az Impress és a Lyra Kiadók jó ügyre vállalkoztak, a könyv grafika­ilag is örömet szerez az olvasónak - mondta Gálfalvi György. Bernády alakja lényegesen nem változik, mindössze árnyalataiban bővül, de sok mindenre ugyanakkor fény derül, amelyeket ezidáig nem ismert az olvasó. A polgármester megmarad an­nak, aki volt, cselekvő emberre em­lékezik az utókor. Tanulságként üzenet a mába: ha következetesen van valamire akarat, ez a megátalkodott világ is előbb-utóbb meghátrálni lesz kénytelen. Bernády György, ha ne­hezére esett is, tudott kompro­misszumokat keresni, megkötötte a csúcsai paktumot, ő volt az, aki el­ment a magyarbarátsággal csöppet nem „vádolható” Anghelescuhoz, érdemei felsorolásához aligha akadna itt helyünk. Ellenben volt és van egy városunk, amelyben Ber­nády Györgynek annyi háza van, ahártyán rá emlékezünk - mondotta a Látó szépirodalmi folyóirat főszer­kesztő-helyettese. - Reméljük, eljutunk oda, hogy gyűlölködés nélkül fogjuk tisztelni egymás szobrait - fűzte mind­ezekhez Borbély László államtitkár, az emlékest kezdete előtt említve még a kuratórium újabb kezdemé­nyezését, mihamarabb Bernády­­emlékszobát szándékszik berendezni Marosvásárhelyen. Mielőtt a Csiky Boldizsár és Nagy Miklós Kund zeneművészeti-iro­dalmi elképzelése szerint szerkesz­tett és összeállított műsoros emlék­estre sor került volna, Borbély László, a Bernády György Alapítvány nevében Fodor Imre polgár­mesternek nyújtotta át azt a Bernády­­emlékplakettet, amelyet kuratóriumi döntés alapján ezután minden évben kiosztanak olyan személynek, aki városépítő tevékenységével nyil­vánvaló eredményeket jegyez, a vá­ros hírnevét jó értelemben gazdagítja. Nos a kuratóriumi döntés indok­lásában az áll, hogy Marosvásárhely jelenlegi polgármestere előzetes civil szervezeti tevékenységével, majd pol­gármesteri ténykedése során jelentős gazdasági beruházásokkal, a központi aluljáró továbbépítésével, a középkori vár rendeltetésének helyreállításával, szociális konyha és menhely felál­lításával, a Marosvásárhelyi Napok sorozatosan sikeres megszerve­zésével, a háromnyelvűség megho­nosításával, a kétnyelvű közön­ségtájékoztató központ létrehozásá­val, nem utolsósorban a törvénytelen építkezések meggátolásával városának jó hasznára vált A Bernády György Alapítvány em­lékplakettjének - Gyarmathy János szobrászművész munkája - és díszok­levelének átvételekor mondta Fodor Imre polgármester: - Köszönöm, hogy a­ munkának ekkora tisztessége adatik! Az Irodalom és zeneművészet Ber­nády korában című emlékesten azon írók, zeneszerzők műveiből szólaltat­tak meg, akik a századelőn Maros­­vásárhelyen éltek, valamiképpen a városhoz is kötődtek és alkottak, iro­dalmárokként a Zord Idő körül cso­portosultak. Fellépett a marosvásárhe­lyi Művészeti Líceum zenekara, vezényelt Szőnyi Zoltán, felléptek Szélyes Ferenc, Kilyén László, Kilyén Ilka, Gyéresi Júlia, Farkas Ibolya színművészek, zongorán Balla Zsu­zsanna, Kovács Zsu­zsánna, Borsos Edit és Soós Orsolya, gordonkán is), Kozma Péter játszott.­A műsort­­Vagy István színművész vezette. Lakadi Imre Gálfalvi György és Borbély László bemutatta a Bernády-kön­yvet TUDÓSÍTÁSOK 1999. november 1., hétfő Az emlékezés útj­ain Csak a mesék időtlen­ségében változik kőbál­vánnyá az, aki útja során visszanéz abba az irányba, ahonnan elindult a boldo­gulás, a boldogság felé. Korántsem mesei elemek­ből építkező mindennap­jainkban azonban elenged­hetetlen az időszakos visz­­szatekint­és azokra a köze­lebbi vagy távolabbi pon­tokra, ahonnan folyton el­indulunk. Szükség van a számvetésre már csak azért is, hogy felmérjük, mekkora utat jártunk be, s mit kell még tennünk annak érde­kében, hogy nyugodt lélek­kel adjuk tovább az előt­tünk járóktól kapott örök­ség jelképes stafétabotját. S, mert szükségünk van a szertartásokra, hisz ezek színezik, ezek törik meg a hétköznapok egymásba fo­lyó végtelenjét. Mindenszentek ün­nepével, halottak napjával méltó keretet teremtettünk magunknak a számadásra és az emlékezésre. Órájuk, akiknek elvesztése sajgó hiányként szövi át napjainkat, vagy, akikre már az idő csiszolta érzelmek békéjével s hálával gondolunk, hisz életet adtak számunkra, s lehetővé tették megkönnyítették hogy a világ­mindenség útjain nekünk szánt észrevétlen pici távon, bizonyíthas­suk hogy mégsem léteztek, léteztünk hiába, s láncszemeként ennek a mindig „megszakadó folytonosság­nak”, a tőlük kapott örökségből a hasznosat, a továbbmutatót, a saját értéknek hitt útravalóinkkal gazdagít­va, emlékükhöz méltóképpen testál­juk mi is tovább. Annál is inkább, mert az idei nem akármilyen számvetés, visszatekintés kell hogy legyen. Egy évezredet zá­runk nemsokára, hát bőven van­­szűkebb és tágabb hazánkban akire emlékezni, akiknek köszönetet mondani közelebbi és távolabbi sze­retteink mellett. Hát gyűljön, lo­bogjon fel értük is egy pici gyertya­láng, s egy-egy szál gondolatot szán­junk az ő em­lékükre is. Mindent, a fájdalmasat is széppé tehetjük, ami emberi. Az elmúlás, halottaink ünnepe is ilyen. Ahogy az enyhe október végi őszben színesen szálló leveleivel vállunkra hull, s megérint a múló idő, induljunk hát el feléjük. A lélek, az emlékezés útjait nem kell közművesíteni, aszfaltburko­lattal bevonni. Csakis tőlünk függ, hogy meg tudjuk-e őrizni járhatónak azokat, s úgy fürkésszük a jövőt, úgy alakítjuk a jelent, hogy bennünk él, hogy nem feledjük el a múltunkat sem. A mértékletesség, a haladni tudás mércéjével mérve. (b.) Fotó: Vajda György Az Archimet VI. tudományos ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) egyesület vezető testülete évi te­vékenységi beszámolót tart, ugyan­akkor megújítják a vezetőségi ta­gokat. A beszámoló során a tagok világos képet kaphatnak mind az egyesület pénzügyi dolgairól, mind az egyesület megerősítéséért vég­zett tevékenységről és a kül- és bel­földi forgalmazókkal való kapcso­lattartásért tett erőfeszítésekről. Mint ismeretes, tavaly tavasztól tagjai vagyunk az európai forgal­mazók egyesületének az Eurome­­talnak, és idéntől már a vezetőség­be is beválasztottak minket. Külön eredményként könyvelhetjük el, hogy ma már az Eurometal munká­jában szervesen részt veszünk és hogy a mi álláspontunkat is fi­gyelembe veszik döntéshozatalkor. Úgy gondolom, nem szerénytelen­ség, ha azt mondom tehát: beszá­molónkban több jó, mint rossz do­log hangzott el, ami pedig a tagok véleményét illeti, bizalmukról talán a titkos szavazások eredményei beszélnek, mivel a testület nagy­részét újraválasztották. - A közgyűlés eredményeként milyen változások várhatóak az Ar­dimet életében? - Az Ardimet élete folyamatos változásoknak van alávetve, hiszen a mindennap módosuló feltételek erre köteleznek bennünket. Többek közt ezen a közgyűlésen fogal­­­mazódott meg az igény olyan lera­katok létrehozására országszerte, amelyekben a hazai piacról hiány­zó, tehát nem konkurenciális im­porttermékeket tárolnánk és ame­lyeket a gyártók és forgalmazók árucserével szerezhetnének be in­nen. Ezáltal a termékeknek egy i­­gen széles választékát tudnánk biz­tosítani a piacon. A közgyűlést követően a forgal­mazók és gyártók részvételével megkezdődött a kétnapos tudomá­nyos ülésszak. A megnyitón jelen volt Gheorghe Nan, a Megyei Me­zőgazdasági, Kereskedelmi és I­­parkamara elnöke, illetve Dorin Florea prefektus is. Gheorghe Nan megnyitó beszédében kiemelte: az a tény, hogy hatodik alkalommal si­került megszervezni a konferenci­át, mutatja, van jövője a román kohá­szatnak, és a kohászati kutatásnak is. A választott témák mindegyike számíthatott a résztvevők érdek­lődésére, hiszen köztük kohászati és szakdolgozatok, forgalmazással kapcsolatos gazdasági kérdéseket taglaló előadások stb. szerepeltek, de nem feledkezhetünk meg az új számítógépes nyilvántartást bemu­tató vagy egyes törvénykezési kérdéseket taglaló előadókról sem. A Sidex kereskedelmi igazgatója által előkészített téma, amely a pénzügyi zárlat feltételei mellett megvalósítható árucseréről szólt, aktualitásának köszönhetően meg­érdemelne egy részletesebb bemu­tatást, ám a helyszűke miatt nem térhetünk ki rá. A Sidex átszer­vezési programjáról szólóra illetve a külföldi résztvevők véleményére a későbbiekben még visszatérünk. Köröndi Kinga

Next