Népújság, 2000. augusztus (52. évfolyam, 177-203. szám)
2000-08-01 / 177. szám
2 NÉPÚJSÁG AUGUSZTUS 1., kedd A Nap kel 6 óra 2 perckor, lenyugszik 20 óra 41 perckor. Az év 214. napja, hátravan 152 nap. *Héten élete! Ma BOGLÁRKA, holnap LEHEL napja. ^ LEHEL: a régi magyar Lél személynév későbbi keletkezésű változata. Első ízben a Pozsonyi Krónika említette ezt a nevet a 14. században. Lél finnugor eredetű név, valószínűleg a lehel, lélek, lélegzik szóból származik, melynek jelentése: kürtös, kürt fúvó is lehetett. Újabb kincstárjegyek A pénzügyminisztérium augusztus hónap folyamán újabb kincstárjegyeket bocsát a lakosság rendelkezésére, amelyek készpénzzel, banki vagy CEC-számlára való átutalással vásárolhatók meg. Lejáratuk 90 nap. A kincstárjegyekre évi 40%-os kamatot alkalmaznak. Az 1032-es számú sorozat értékei 1, 5, 10, 20 és 50 millió lej. Megjegyezzük, hogy a Kincstár marosvásárhelyi székhelye jelenleg a Calaratilor (volt Kossuth) utca 32. szám alatt, a volt Bancorex épületében van. Próbafelvételi az OGYE-n A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség próbafelvételit szervez az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az összes karon augusztus 4-én, pénteken 10 órától az egyetem 1-es számú amfiteátrumában. Nagy Pál-alkotótábor Tegnaptól augusztus 6-ig tartja nyitva kapuit a Nagy Pál nevét viselő alkotótábor. Huszonhét magyarországi és itthoni művész a tábor vendége. Ez idő alatt a szovátai Teleki Oktatási Központban megnyitják Simon Miklós szegedi festőművész tárlatát. Az alkotótábor vendégei részt vesznek a vadasdi falutalálkozón is, ahol megtekintik a Molnár Dénes-emlékkiállítást. Mától érvénybe lép a fizetéses parkolási rendszer Marosvásárhelyen augusztus 1-től, érvénybe lép a Telpark fizető parkolási rendszer a központban és a környező utcákban. A jegyeket 80 utcai elárusítónál és újságárusnál, továbbá üzletben lehet megvásárolni. Bérletek is igényelhetők naponta 8-17 óra között a Tracia Trade Kft.-nél, Ion Creanga utca 3. szám alatt. Ugyancsak mától a nevezett cég pénzbírságokat is eszközölhet, amelyek a helytől és időponttól függően 70.000-210.000 lej között váltakozhatnak. Gyöngykoszorú Holtmaroson Augusztus 13-án, jövő vasárnap rendezik meg Holtmaroson a néptánc-, népdal-, népzene- és népviselet-találkozót, a nemzetközi millenniumi Gyöngykoszorút. Eddig több csoport jelezte részvételi szándékát, közöttük Bakonyszombathely együttese és a Danubius táncegyüttes Szobról. Ma nyári vásár Nyárádszeredában A vasárnap reggel 9 órakor kezdődik a főtéren lovasfelvonulással, majd a polgármester köszönti a jelenlévőket. Ezt követi Krumpli és Pityóka - a Tammacisza társulat gyerekelőadása. A focipályán sportmérkőzésekre (kötélhúzás, labdarúgó-mérkőzés) kerül sor. A kultúrotthonban Porzsolt Borbála és Zolcsák Sándor képzőművészeti kiállítása tekinthető meg. Dél,után öt órakor a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztői találkoznak a hallgatókkal. A vasárnapi vigadalom esti műsorában fellép a Bekecs táncegyüttes és zenekar, a Forduló népi zenekar, az Aven Amentza Romale cigány táncegyüttes és zenekar. A rendezvénysorozatot szabadtéri bál zárja. Ötszázalékos kedvezmény gyógyszervásárlásra A Spiru Haret szakszervezethez tartozó Maros megyei tanügyi dolgozók gyógyszervásárlás esetén ötszázalékos kedvezményben részesülnek. A szakszervezeti vezetők a vásárláshoz szükséges orvosi kártyákat a szakszervezet székházában vehetik át. Az érdekvédelmi képviselet vezetőségének elhatározása szerint a következő időszakban is arra törekednek, hogy minél hatékonyabban járuljanak hozzá a tagok életszínvonalának emeléséhez. Rádióműsor a megyeszékhely köztisztaságáról Holnap délelőtt a Marosvásárhelyi Rádió Terefere műsorának meghívottja Karácsony László, a Salubriserv ügyvezető igazgatója. A szerkesztők az adás idején várják a hallgatók Marosvásárhely köztisztaságával kapcsolatos kérdéseit a 161-222-es telefonszámon. Nyugodt hétvége a tűzoltóknál A megyei tűzoltó-parancsnokság ügyeletese tájékoztatott, hogy a hét végén, pontosabban vasárnap csak egyszer riasztották a tűzoltókat. A Régen városhoz tartozó Hétbükk faluban a 65-ös számú ház kertjében gyulladt ki egy szénarakás. A tüzet feltehetőleg játszó gyerekek okozták. Hírszerkesztő: Kilyén Attila HÍREK—TUDÓSÍTÁSOK 2000. augusztus 1., kedd Székely Ferenc kis krónikája Orbán Balázs szerint Vadasd régi harangján ez állt: „MARIA MATER GRACIAE MATER MISERICORDIAE 1502”. A falu eddig ismert első írásos említése 1567-ből való, amikor a 25 dénáros adóösszeírás Regestrumában Wodast néven fordul elő. Az 1573-as évből való az a lőporszaru, amelyet Ráduly János fedezett fel Kovács Gyula nyugalmazott tanítónál. (L. Népújság, 1999. január 16.) A falu múltja korabeli dokumentumok „fényében”: ez Székely Ferenc szorgalmának gyümölcse. Az Egyházközségi Levéltár, a Marosi Református Egyházmegye levéltára, a Református Egyház Névkönyve, az Egyházközségi és presbiteri gyűlések határozatainak jegyzőkönyve, Benkő Károly: Marosszék ismertetése, Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, Kovács János: Adatok a vadasdi református egyházközség történetéhez, a Székely Oklevéltár - ezek fő forrásmunkái. Az adattárból egy erdélyi székely faluközösség története bontakozik ki. A kis füzet a maga során pompás forrása a falu monográfiájának, ennek megírása immár a szintetizáló szakemberre vár. A Függelék tartalmazza a lelkészek névsorát (az elsőt Tordátfalvi Mihálynak hívták, és 1693-ban került Vadasdra); a tanítók névsorát (Uzoni Sámuel az első, ugyanabból az évből, és ennek a falunak volt tanítója s jótevője az a Sántha József, akinek életét a kommunista terror pribékjei irtották ki 1946-ban); tartalmazza a mai vadasdi családok névsorát. Eszerint közel négyszáz lélek lakja ma a falut. Híres szülöttei között tartja számon Jakab Ödön költőt és Molnár Dénes képzőművészt. Székely Ferenc Pusztakamarásról származik, Vadasdra vezérelte a sorsa, ott alapított családot, ma már igazi vadasdinak számít. Szenvedélye, a gazdálkodás mellett elvégre a Sütő András gyönyörű könyvéből, az Anyám könnyű álmot ígér című lírai regényből ismert Gyümölcsoltó Gergelynek a fia — a helytörténet, a falutörténet, a néprajzkutatás. A szombati falunapon ezzel a hasznos munkával ajándékozza meg választott faluját Székely Ferenc, bizonyítva, hogy nem csak a gyümölcsoltáshoz ért, hanem népismeret dolgában is házon belül van. (Vadasdi krónika. Adatok egy székely falu történetéhez és nép- Vadasdi krónika Adatok egy székely falu történetéhez és néprajzához rajzához, Vadasd, 2000. A rajzok Molnár Dénes munkái. Az adattárat összeállította: Székely Ferenc. (bölöni) Vadasd, 2000. „Utad virággal városunkban...” „Talán a legfontosabb megvalósításaink közé sorolhatjuk azt, hogy hoszszas vesződés után sikerült a segesvári Történelmi Múzeum mostohagyermekeként kezelt fehéregyházi Petőfifiókmúzeumot a helyi tanács tulajdonába áthelyezni” - írja Gábos Dezső. (Tízéves a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület) A PSME gazdasági elnöke, ifj. Szabó József a tavalyi, 150. évforduló megünneplésének „csatáját”, illetve előcsatározásait eleveníti fel. Az 1999. július 31-i „csata” mérlege: közel 130 koszorú az elesett hősök és Petőfi emlékének, „kik érted haltak, , szent világszabadság”. Dr. Szabó Miklós - lapunkból átvett - írása a marosvásárhelyi születésű héjjasfalvi harcosra emlékeztet (Zeyk Domokos - a segesvári csata hősi halottja), aki emberfeletti küzdelme végén, a túlerővel szemben, inkább főbelőtte magát, mintsem hogy Lüders foglya s majd katonája is legyen. Kovács Lajos gyermekkori emlékét eleveníti fel, amikor valaki megmutatta apjának és neki a tömegsír valós helyét. (A rugonfalvi ember) „Ha beigazolódna, hogy a jelzett helyen tömegsír van, az lenne a legközelebb ahhoz a helyhez, ahol Lengyel doktor Petőfit utoljára élve látta (Báni kaptató) és ahhoz is, ahol Heydte báró elsőként holtan látta (Ispán-kút). Ezek után fér-e kétség ahhoz, hogy költőnk hamvai itt pihennek, és nem a barguzini temetőben? Talán éppen ott, ahol a rugonfalvi ember a közös sírt mutatta ezelőtt hatvan esztendővel.” Hegyi Mózes (1908-1943) papköltő, egyháztörténet-író Agyagfalván született, Fehéregyházán nevelkedett, német szón, majd Székelykeresztúron és a nagyenyedi Betlen Kollégiumban tanult. Később Kolozsváron szerez teológiai képzettséget, Maksán, Brassóban segédlelkész, aztán Brailán lelkész. „Éhezve és lerongyolódva, három évi állhatatos munkával újra lábra állítja a lezüllött oktatást és hitéletet, befejezi az iskola újjáépítését, restauráltatja a templomot. Összeállítja és Végvár címmel kiadja 1937-ben a 75 éves brailai református egyház történetét, 60-70 példányban. Kézzel sokszorosított körlevelek útján tartja a lelket és a kapcsolatot nagy távolságokban lakó híveiben/híveivel. A körlevelek címe sokatmondó: Ne félj! Ezt a bátorítást önmagának is szánhatta, mert nem csak hívei mellett,de a hatóságok ellenében is meg kellett vívnia védelmi, önvédelmi harcát.” Bukaresti segédlelkészkedése idején több száz sápadt bukaresti magyar gyermek erdélyi nyaraltatását szervezi meg. A fehéregyházi Petőfikultuszon nevelkedett, a népnemzeti epigon líra hagyományainak útján indult, összegyűjtött verseit 1930-ban jelentette meg magánkiadásban Segesváron, Rózsát dobál címmel, s ugyanebben az évben adta ki istenes verseit is. Korai halála megakadályozta költői kiteljesedését. Hegyi Mózes pályáját Máthé Attila ismerteti, és verset, emlékezést, novellát közöl a szerzőtől. Mi olvasható még a kis füzetben? Vers Petőfi Sándortól, Szendrey Júliától és Joseph Bakon egykori segesvári orvos és helytörténész tollából, aki az Óratoronyban levő múzeum alapítója. Záró sorait idézzük: „Utad virággal városunkban / Leányaink szórják tele;/ szász népünknek akkor majd ez lesz / Kiváltsága, kegyelete...” (Petőfi Segesvárt) Sajna, a történelem fintoraként „ez nem jött be”. Emlékezik a szerkesztő a tavaly halálos balesetet szenvedett Máthé Andrásra, a segesvári sajtókrónikásra, fáradhatatlan szervezőre. Haller Gábor (1614-1663) naplófeljegyzéseinek első része. (FEHÉREGYHÁZI EMLÉKEZTETŐ, 2000, 9-10. szám, szerkesztette Máthé Attila.) B.D. FEHÉREGYHÁZI EMLÉKEZTETŐ Zeyk Domokos (Kedei Zoltán rajza) A koldulás egyik... sajátos formája A lakosság részéről számtalan bejelentés érkezett egy nemkívánatos jelenség: tömbházakban történő koldulások kapcsán. Ha eddig megszokták, hogy kolduló gyerekek darab kenyérért, kopott ruháért kéregettek, a jelenség mondhatni radikálisan megváltozott, ugyanis jól öltözött, hamis igazolvánnyal és úgynevezett „nyugtatömbbel” ellátott fiatalok jelentkeznek nem kormányzati szervezetek nevében árva gyermekeknek anyagi javakat gyűjteni. Figyelmeztetjük a lakosságot, ez törvénytelen gyakorlat, amely erkölcsi károkat okoz szervezetünknek, amely csakis a törvényes szponzorálási keretek között működik együtt kereskedelmi egységekkel. Mi több, szervezetünk célja éppen a koldulás megszüntetése, a kolduló gyerekek számára elfogadható szociális körülmények megteremtése. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy a fent említett esetekben adományaikkal nem az árva gyerekeket segítik, hiszen a begyűlt pénz nem jut el hozzájuk. Ellenben, ha az árva és elhagyatott sorsú gyerekek sorsán óhajtanak adományaik révén valamelyest enyhíteni, megtehetik állami intézmények, nem kormányzati szervezetek révén, kapcsolatot teremtve ezen intézmények hivatalos képviseleteivel. Az elkövetkezendőkben ha gyanús eseteket észlelnek, ajánljuk, hogy kérjék a kéregető személyt, mutassa fel a személyazonossági igazolványát és indokolt esetben értesítsék a rendőrséget. Ana Chirtea, a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet Maros megyei fiókjának elnöke Szomorú adalék Petőfi sírjánál a címe annak a Pósa Lajos-versnek, amelyet Szabó György Pál megyei EMKE-elnök felolvasott vasárnap Fehéregyházán. A versnek különös története van. Segesváron hangzott el (s nem Fehéregyházán, ahogy tévesen írtuk) 1897-ben, amikor Köllő Miklós Petőfi-szobrát avatták. A kor egyik híres színésze, Kovács Gyula szavalta és a vers elhangzása után agyvérzésben meghalt, ott, a helyszínen. A költemény egyébként így végződik: ,Áh, cikázz te villám! Sújtsd agyon, ahány van / Ne legyen egy nép se porban, rabigában!” (dósa)