Népújság, 2004. március (56. évfolyam, 49-75. szám)
2004-03-01 / 49. szám
2 NÉPÚJSÁG a hétfő A Nap kel 6 óra 55 perckor, lenyugszik 18 óra 2 perckor. Az év 61. napja, hátravan 305 nap. Sztrájkolnak a vasutasok Ma az ország egész területén szünetel két órára a vasúti forgalom a vasúti alkalmazottak figyelmeztető sztrájkja miatt. Reggel hét és kilenc óra között leáll a vonatközlekedés. Közel hatvanezer alkalmazott szünetelteti a munkát. A vasúti dolgozókat és a mozdonyvezetőket is képviselő Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) 15-20 százalékos fizetésemelést és élelmiszerjegyeket kér a kormánytól. A Szállításügyi Minisztérium azonban csupán 3 százalékos jövedelemkiegészítést hagyott jóvá. A vasúti dolgozókat képviselő másik szakszervezet, az Elcatel a február-június időszakra legkevesebb 12 százalékos, a július-december időszakra pedig újabb 15 százalékos fizetésemelést szeretne elérni. Az állomáson levő szerelvények 9 óra után indulnak el a jelzett késéssel, az úton levők pedig elérik az első állomást, ahol a sztrájk ideje alatt vesztegelnek. Marosvásárhelyen a Gyergyószentmiklóstól Székelykocsárdig közlekedő személyvonatnak 7.15 órakor kell a nagyállomásra érkeznie, a sztrájk miatt azonban csak Sáromberkéig jut el. A Brassó felé induló 7.34-es személyvonat 9 órakor indul el, míg a Nagyszeben felől érkező út közben fog leállni. A Székelykocsárd felől érkező gyorsvonat várhatóan még a sztrájk előtt, 6.54-kor megérkezik Marosvásárhelyre. Ma ALBIN, holnap LUJZA napja ALBIN: két név egybeesése. Lehet a latin Albinus családnév rövidülése, ekkor jelentése: fehér hajú férfi, vagy a genán Albin változata, jelentése: nemes barát. LUJZA: a francia Louise magyarosított formája, a Lajos női megfelelője. Jelentése: hírnév + háború. •%. $ Körzeti RMDSZ-közgyűlések Az RMDSZ marosvásárhelyi 10-es körzete március 4-én, csütörtökön délután 5 órakor teadélutánnal egybekötött közgyűlést tart a Vihar utcai református templom tanácstermében. Meghívott vendégek: Csőgzi Sándor alpolgármester, Törzsök Sándor és Káli Király István tanácsosok. Az RMDSZ 7-es és 8-as körzete március 2-án, kedden délután 5 órától beszámoló közgyűlést tart a Dobrogeanu Gherea utcai Szent Miklós-kápolna tanácstermében. Meghívottak: Dávid Csaba, a városi szervezet elnöke, Bakos Levente, a 8-as körzet kapcsolattartó tanácsosa és Fekete Attila tanácsos. A tavaszt, a szépnemet, a szeretetet, életet adó nőket jelképező március 1-8. közötti időszakban az 1989-es forradalomban elhunytak feleségeinek, lánygyermekeinek, édesanyjának és lánytestvéreinek sok egészséget, boldogságot és álmaik beteljesülését kívánjuk, és azon nők síremlékeinél, akik a forradalom gyilkos golyóitól elestek, egy szál gyertyát gyújtunk és virágot helyezünk el Muteu Maria, a December 21. Marosvásárhely Mártírváros Egyesület alelnöke 11. ll' lltoMvimd ! »- »Áj « ! ! ! ! Havonta 3, egyenként i CO, 500 ezer lej értékű élelmiszeri csomagot sorsolunk ki. ! ___ 2004. március 1-jétől, a hetente » több alkalommal megjelenő pályázati szelvénnyel minden olvasónk részt vehet a Népújság-kosár havi sorsolásán. ! \ '"TV______ | ADJON ESÉLYT A SZERENCSÉNEK! h ! n I : : I ! A következő hónap 15-ig (postai bélyegző i I j 1 dátuma) küldheti be a kivágott és személyi adataival (név, lakcím, esetleg telefonszám) : /—, ! kitöltött 10 db szelvényt a következő címre: j :j | Red. Népújság, 540015 Tg. Műre?: : j ! str. Gh. Dóra nr. 9. • A borítékra kérnénk ráírni: NÉPÚJSÁG-KOSÁR Íj Az első nyilvános sorsolásra 2004. április 20-án :J J kerül sor a szerkesztőségben. a i MI] V/:wyji] c 14rj ‘JA ^/:V/,/*]7T8 i - ■ ___TUDÓSÍTÁSOK ___________________________________________ 2004. március L, hétfő A HÉT VÉGÉN TÖRTÉNT VIII. balavásári borverseny Először külföldi résztvevőkkel is A községközpontban hagyománynyá váltak az évi borversenyek, a sorozatot dr. Csávossy György indította el. A Vili. Közép- és Kis- Küküllő menti (ezúttal Nyárád menti is) borverseny szervezői Sütő Árpád mezőgazdasági technikus, Miklós Gyula agrármérnök és Balogh Gyula mezőgazdasági technikus volt. A pénteken és szombaton zajlott megmérettetésre 61 szőlőtermesztőborász 86 borintával jelentkezett, az igényes szakértő zsűri elnöke Kovács Adorján, a balázsfalvi Szőlészeti Kutatóállomás főmérnöke volt. A borminták értékelését zsűritagként Kunszeri Miklós, a Magyar Országos Borminősítő Intézet munkatársa, Ilia Csaba, csurgói (Magyarország) önkormányzati képviselő, Csurgó Hegyközség bírója, Viniczai Sándor, a Magyar Mezőgazdaság című lap szerkesztője, Péterfi Sándor marosvásárhelyi borász, Balogh Gyula kelementelki szőlőtermesztő és borász végezte. A péntek délutáni versengés után, szombaton került sor a tapasztalatcserére, eredményhirdetésre és az ünneplésre. A szombat délutáni tapasztalatcserén és díjkiosztáson részt vett Burkhardt Árpád, Maros megye alispánja, Náznán Jenő, a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatóhelyettese is. A bírálóbizottság nagyon szigorú mérce alapján ítélkezett. Első alkalommal fordult elő, hogy egyetlen szarmintát sem zártak ki a versenyből. Az idén nemzetközivé vált megmérettetésre 16 magyarországi bortermelő is elhozta borait. A versenyre benevezett termelők 64%-a oklevelet nyert, egy nagy arany-, 9 arany-, 19 ezüst-, 22 bronzdíjat osztottak szét, a benevezettek 46%-a pedig részvételi díjjal távozott. A bormintákat is díjazták: 1 nagy arany-, 9 arany-, 21 ezüst-, 24 bronzdíjjal, 31 részvételi oklevéllel. A rendezvény is jelzi, hogy a Közép- és Kis-Küküllő menti borok minősége a nyolc év alatt megváltozott. Az eddigi versenyeken több bormintát zártak ki. Ezúttal egyet sem, ami bizonyítja, hogy a borászok mentalitásában is változás állt be. Egyre többen alkalmazzák a korszerű termesztési technológiát, a feldolgozás legújabb módszereit. És vannak olyan borászok is, akik már az eredetellenőrzött elnevezéseken gondolkodnak, amelyeket címkékre nyomtatnak. Magyarán: levédik a táj jellegzetességeit őrző boraikat. A szombati tapasztalatcserén ugyancsak először történt meg a hazai és magyarországi borok, szőlőtermesztési és borászati technológiák összehasonlítása. Náznán Jenő megyei mezőgazdasági vezérigazgatóhelyettest kértük a borverseny értékelésére. Az elmúlt évekhez viszonyítva látom a fejlődést, azt, hogy a tájegység borosgazdái, szőlészei megtanulták, miképpen kell a borokat versenyen bemutatni. Az a tény, hogy a bírálóbizottság egyetlen min Fotó: Szász Károly Ját sem zárt ki, nagy előrelépés. A gazdálkodók kezdik jobban elsajátítani a szakterminológiát, ami valamikor csak a szakemberek sajátja volt. Ami minden pozitívum ellenére személy szerint engem aggaszt, az, hogy a termelői háttér nem fejlődik arányosan a borinőség javulásával. Utalok a területek nagyságára, a terménymennyiségre. Továbbá gondok vannak az értékesítéssel. Véglegesen le kell mondani a műanyag palackokról. A borok egyéni jellegét a címke, a nyakszalagos palack, a kereskedelemben való megjelenítés hangsúlyozza ki - mondotta Náznán Jenő. A rendezvényt a marosvásárhelyi Fitocom Kft. és a Bayer Corp Science cég támogatta. (hilyen) Önkormányzati tanácskozás Magyarkapuson (Folytatás az 1. oldalról) terén az európai közösséghez való tartozás érdekében - mondta az előadó. Ugyanez a helyzet az autonómia kérdéskörével is: az e téren folytatott viták nem arról szólnak, hogy kell-e a romániai magyar közösségnek autonómia, hiszen a különböző autonómiatomák teszik lehetővé e közösség tartós jelenlétét, hanem arról, hogy ezt hogyan kívánjuk elérni. Választási évben egy fő prioritás van - hangsúlyozta a szövetségi elnök -: a választás. Mind az önkormányzati, mind a parlamenti választások eredményeként erős képviseletet kell elérnünk, hiszen az elkövetkező időszakban a csatlakozás kényszere a szemléletváltást is gyorsítani fogja, és csak erős képviselettel rendelkező szervezetként érvényesíthetjük célkitűzéseinket - fogalmazott Markó Béla. Románia csatlakozási folyamata során ma olyan kisebbségi jogok érvényesülését tapasztalhatjuk, mint a teljes körű anyanyelvi oktatás, a közigazgatási törvény által előírt nyelvhasználati szabályozás, illetve a 2003-as alkotmánymódosítás által teremtett keret az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatra. Ezzel a törvénykezési folyamattal párhuzamosan folyamatosan bővült a romániai magyar közösség képviselőinek a kománytól független intézményekben való jelenléte. A csatlakozási folyamat mellett alapvető érdekünk maga az integráció - hívta fel a figyelmet a szövetségi elnök, hiszen az integráció önmagában fontos megoldásokat kínál a romániai magyar közösség számára, mint például a határok megszűnése, ezáltal lehetővé téve a magyar közösség reintegrációját, illetve a szubszidiaritás elvének érvényesüléseként az Európai Unión belüli különböző autonómiatomák létrehozása. Markó Béla szövetségi elnök előadásának következtetése: amennyiben a 2004-es önkormányzati és parlamenti választások eredményeként erős képviseletünket mind helyi, mind pedig országos szinten megőrizzük, a csatlakozás nyertesei leszünk. Markó Béla előadását követően dr. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere Önkormányzatiság az Európai Unióban címmel tartotta meg értekezését. Megerősítette: a magyar kormány megtesz mindent annak érdekében, hogy Románia, s ezáltal a romániai magyarság mielőbb csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az EU Önkormányzati Chartája leszögezi, hogy a tagállamok helyi önkormányzatai jogosan együttműködhetnek. Ennek alapján ajánljuk fel mindazokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeken átmentek a magyarországi önkormányzatok az EU-csatlakozási folyamat során - mondta a miniszter. Megállapodtunk az RMDSZ-szel, hogy például a PHARE-pályázatok előkészítésében polgámesteri tapasztalatcserét szervezünk. Az EU elvei alapján megvalósíthatunk határ menti, transznacionális és interregionális együttműködési kapcsolatokat, így lehetőség van különböző közös projektek kidolgozására is. Az EU elvárásai szerint az önkormányzatoknak a megbízhatóság, az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a nyitottság elveit kell teljesíteni. Hogy mindezt miként valósítják meg, az EU az adott államra bízza. A magyarországi közigazgatási reformot saját, jól felfogott érdekeik miatt hajtjuk végre, nem azért, mert előírja az EU. A közösségek kell gondolkozzanak azon, hogyan oldják meg saját szolgáltatásaikat, miként látják el az önkormányzatok a közfeladatokat. A romániai magyarságot érdeklő másik kérdésben, az EU migrációs politikájával kapcsolatosan dr. Lamperth Mónika kifejtette: ezen a téren minden olyan szempontot figyelembe kell venni, ami a határon túli magyarság érdekeit is érinti. Ezért nagyon fontos az EU- alkotmány elfogadtatása, amelybe belefoglalták a kisebbségek egyéni jogainak védelmét is. 2007. január 1 - jétől Magyarországon is érvényes lesz a schengeni egyezmény. „Megteszünk mindent, hogy a határon túli magyarok számára az összes kedvezmény érvényesítését képviseljük majd az EU-ban” - mondta dr. Lamperth Mónika. A szakemberek már előkészítették a határforgalmi egyezményt, amelyet az elkövetkezendőkben egyeztetnek majd az EU- val. Románia mielőbbi EU-csatlakozásával ez a gond is rendeződne. Az előadásokat követő sajtótájékoztatón többek között azt is megtudhattuk, hogy a magyar belügyminiszter áprilisban találkozik romániai kollégájával, Ioan Russzal, és többek között a közigazgatási reformról, idegenrendészeti kérdésekről is tárgyalnak majd.