Népújság, 2006. július (58. évfolyam, 150-175. szám)

2006-07-19 / 165. szám

6 NÉPÚJSÁG A Maros, a Küküllők, a Nyárád völgyében, a Mezőségen szervezett kiállítások az állatte­nyésztők tevékenységének jelentős részévé váltak. A kiállításokon ma már nem tapasztal­ható vásári hangulat, ezek mégis az elődeink idejében zajlott vásárok hagyományát folytat­ják. Többévi szünet után mondhatni, hogy me­gyénkben kitört a szarvasmarha-kiállítási láz. A kiállítások jelentősége: a) a szarvasmarha­állományok genetikai feljavulása egyértelmű olyan településeken is, ahol csak két-három évente szervezik meg; b) gazdasági szempont­ból az állatok küllemének jó irányba való ala­kulásában, a magasság növekedésében, a test­súly gyarapodásában, a tejhozam növekedésé­ben és a növendékállomány javulásában mu­tatkozik meg; c) kereskedelmi és értékesítési szempontból a kiállításokon általában egészsé­ges, jó állagú állatokat vonultatnak fel, testi jellemzőikből következtetni lehet termelési ké­pességükre és a minőségre is, s emellett a ren­dezvényeken a feldogozók is kiállíthatják ter­mékeiket; d) esztétikai szempontból az állato­kat kellőképpen készítik elő, hasonlóképpen a kiállítási tereket is, az állattenyésztők egyre gyakrabban az eseményhez illő népviseletbe öltöznek - egy kiállítás minden településen ün­nep, szakmai, szakképzési és információter­jesztési szempontból, a szakemberek magas szintű, nyilvános elbírálásai, valóságos szak­előadások, amelyek hasznosak az állattenyész­tők számára. A kiállítások alkalmával az állat­tartókat tájékoztatják a támogatási programok­ról - többek között a PAC-ról, amely 2007 után lép életbe - és a bekapcsolódás lehetősé­geiről, ismertetik az európai és hazai jogi és műszaki normákat, amelyeknek eleget kell tenniük; f) pszichoszociális, művelődési szem­pontból az emberek közötti bármely találko­zásnak társadalomlélektani jellege is van, mi­vel a találkozásra nem kerül sor mindennap, ezért, aki kevesebbet tud, kérdez, aki többet, az átadja a tapasztalatait; g) a szervezés, me­nedzsment és marketing szempontjából, a szervezés kivitelezése, az előző évi tapasztala­tok hasznosítása, a feldolgozók jelenlétének száma; h) ökológiai, turisztikai és nevelési szempontból főleg a fiatalok részvétele; egyre több gyerek, fiatal van jelen a kiállításokon, akik már ifjúkorukban megismerik az állatfaj­tákat, a tartásmódokat, önmaguktól kóstolnak bele a munka örömébe, emellett a korszerű farmok vezetői közül egyre többen törekednek a környezetkímélő tejtermelésre, a biológiai tej előállítására; i) politikai szempontból a kiállítá­sokon helyi köztisztviselők, politikusok, kép­viselők jelennek meg, akik a legújabb jogi sza­bályozásokról tájékoztatják a gazdákat, de se­gítik is őket, mert sok esetben panaszaikra or­voslást is találtak; j) statisztikai és történelmi szempontból a kitöltött dokumentumok, a tájé­koztató füzetekben lévő rövid falumonográfiák fennmaradnak az utókor számára nemcsak a településeken, hanem a mezőgazdasági terme­lés történetében is.­­ Dr. Cornel Podar állatorvos, I. fokozatú tudományos kutató MEZŐGAZDASÁG Aaz MMSZH (OJCA) által verkez­lett havonta megjelent kiadvány (azon farmerek figyelmébe, akik közvetlen kifizetésű területalapú támogatást igényelnek 2007-ben) A megfelelő körülményeket biztosító termesztési és környezetkímélő feltételeket - amelyek biztosítá­sa nélkül nem lehet támogatást igényelni - a GAEC feltételrendszerben foglalták össze. GAEC 1 - tilos kapásnövényeket termeszteni olyan domboldalakon, amelyeknek dőlési szöge nagyobb, mint 12%; GAEC 2 - a nem kívánt növényzet, gyomok (burjánok), a kártevők teljes kiirtása a szántóterülete­ken; GAEC 3 - a nem kívánt növényzet, bokrok, cserjék, bozótok teljes kiirtása az állandó jelleggel használt kaszáló és legelőterületeken; GREC 4 — az állandó jelleggel használt legelőterületek védelme­­ az állandó jellegű gyepterületek nagyságának bizto­sítása 2007. január 1-jei szinten. A területalapú tá­mogatás közvetlen kifizetése csak a feltételek bizto­sítása után történik. A megfelelő termesztési és kör­nyezetkímélő körülményeket a Mezőgazdasági Fize­tési és Intervenciós Ügynökség szakemberei ellenőr­zik a helyszíneken és a farmokon. Ugyanakkor az Európai Bizottság megbízottai felülvizsgálhatják a termesztési és környezetkímélő körülményeket és el­lenőrzéseket is végezhetnek. A farmernek, aki köz­vetlen kifizetésű, területalapú támogatást igényel, kötelessége beengedni az ellenőröket a kérvényben feltüntetett területekre. A támogatás visszavonható, ha a farmer megakadályozza területeinek ellenőr­zését. Mit követnek a terület ellen­őrzése során? 1. a terület ki­használását; 2. a termesztett faj­tákat; 3. a kultúrák alapos elha­tárolását; 4. a parcellák mérete­it; 5. a termesztés és környezet­kímélő feltételek biztosítását; 6. elhatárolják azokat a területe­ket, ahol a fenti feltételeknek nem sikerült eleget tennie a far­mernek. Végezetül elkészítik az ellenőrzésről szóló jelentést. Abban az esetben, ha a felügye­­­lő megállapítja, hogy a farmer kérvényében szereplő adatok és a helyszínen találtak között el­térések vannak, vagy olyan par­cellákat fedez fel, ahol nem biz­­tosították a megfelelő feltétele­ket, fényképeket készít, a fotókat csatolja az ellenőr­zés során készült jelentéshez, amelyet a felügyelő és a farmer ír alá. Ha a farmernek kifogásai vannak, azokat a jelentésben külön feltüntetett kazettába le­het írni. Ha ez üresen marad, azt jelenti, hogy a far­mer egyetértett a megállapításokkal. Mit kell tenni a jó termesztési és környezetkímélő körülmények megteremtéséért? A területalapú, közvetlen kifizetésű támogatást igénylő kérvény beadásakor: 1. a farmer ellenőrizte, hogy a típusnyomtatványra felvezette az összes par­cellákat, azokat is, amelyeken nem sikerült biztosíta­ni a jó mezőgazdasági és környezetkímélő feltétele­ket. Az utóbbiakat el kell határolni a grafikai (ortofotoplan) dokumentumban; a farmernek meg kell győződnie arról, hogy a nyilatkozatába bejegy­zett adatok megfelelnek a valóságnak; a Fizető és In­tervenciós Ügynökségtől kérni kell domboldalakon való termesztés esetén a terület dőlési szögével kap­csolatos adatokat; kérni kell a területalapú közvetlen kifizetésű támogatással kapcsolatos bármilyen tájé­koztató anyagot, annak érdekében, hogy a farmerek jó termesztési és környezetkímélő feltételeket te­remthessenek, ugyanis ha az előírásoknak nem tesz­nek eleget, csökken a támogatás összege. Szabó Árpád mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója Románia Európai Unióhoz való csatlakozása során elkötelezi magát, hogy tisz­teletben tartja a közös agrárpolitika feltételeit. Ezek egyike a genetikailag módosí­tott növények termesztése, és azokkal való kísérletek végzése. A csatlakozás után Romániában tilos lesz genetikailag módosított növényeket termeszteni. Csak azon genetikailag módosított növények termeszthetők, amelyek az EU-ban engedélyezettek. Az országban vetéshez csak a minősített vetőmagvak használ­hatók. A 2006-os Fajtakatalógusban szereplő genetikailag módosított szójafajtá­­kat törlik, nem jegyzik majd a 2007-es Fajtakatalógusban. A genetikailag módosí­tott szójafajták tárolása a 2007. évi vetésre tilos és büntethető, annak a jogsza­bálynak az alapján, amelyet hamarosan közölnek. A mezőgazdasági minisztérium az EU-ban engedélyezett genetikailag módosított fajtákon kívül nem adhat enge­délyt genetikailag módosított fajták behozatalára. A 2007-ben szükséges minősí­tett vetőmagmennyiség biztosítása érdekében a szakminisztérium kapcsolatba lépett a Monsanto, a Pioneer, Syngenta, Limagrin, KWS társaságokkal, amelyek biztosítani fogják a megfelelő minősített szójavetőmagot, kb. 100.000 hektáros termőfelületre. MMSZTH - Maros megye Ügyvezető igazgató: Szabó Árpád mérnök Kiadványfelelős: Victoria Zavilla mérnök 2006. július 19., szerda Az egyéves munka mérlege­­ az aratás Az aratás jelentős esemény minden ga­bonatermesztő tevékenységében. Aratás­kor készül el az egész évben végzett mun­ka mérlege, mert a kalászos gabonák ter­mesztési ciklusa az előző évben kezdődik a nyári-őszi szántással, az elővetemények és a termőföld felszabadításának függvényében. A magágy előkészítése, a talaj feljavítása, a vetés a legfontosabb követelmények, ame­lyeket az előző év augusztus-október közötti időszakban kell elvégezni, amelynek célja a magok optimális csírázásának és kikelésé­nek biztosítása. Ez figyelmes munkát és anyagi ráfordítást jelent. Az őszi kalászos kultúrák létrehozása komoly beruházást igé­nyel, egy hektáron a beruházás 10-12 mil­lió lej az alkalmazott technológia és a hasz­nált vetőmag biológiai értékének függvényé­ben. A tavaszi munkálatok, a tápanyag­­utánpótlás (fejtrágyázás), a gyomirtás, a ve­gyi kezelések további költségeket - 5-7 mil­lió lejt - feltételeznek, az aratás megkezdésé­ig a termesztési költségek elérik a 15-17 mil­lió lejt. Egy ilyen technológia alkalmazásá­val, kedvező években, 4,5 - 51 búzahozam valósítható meg hektáronként. Maros me­gyében ebben az évben 37.000 hektáron vár a búza betakarításra, a felbecsült átlagos ho­zam 2.900 kg/ha, az összhozam 109 ezer tonna, ez fedezi a megye sütőiparának a szükségletét. A termény minősége nagyon sok tényezőtől függ: fajta, technológia, a be­takarítás ideje, agrometeorológiai feltételek stb. Idén az aratási kampányban 900 arató­cséplő gépet használnak a termelők. A búza betakarítása a kombájnok számát figyelem­be véve 12-14 munkanap alatt befejezhető, sajnos szem előtt kell tartanunk, hogy a me­gyében az aratócsép­l­őgép­park 77%-a el­öregedett, működési normáikat rég megha­ladták. A sikeres aratás nagymértékben függ a gépek javításának minőségétől és az időjá­rás alakulásától. Ez alkalommal szeretném felhívni a ma­gángazdálkodók figyelmét a gabonaraktárak előkészítésére, hogy megfelelőképpen lehes­sen tárolni a 2006. évben betakarított gabo­nát. Annak érdekében, hogy a termés ne ká­rosodjon, szükséges kitisztítani és fertőtlení­teni a tárolóhelyiségeket, folyamatosan kö­vetni kell a levegő nedvességtartalmát, így előzhető meg a p­ész megjelenése. Azon gabonatermesztők számára, akik nem ren­delkeznek megfelelő nagyságú vagy megfe­lelő raktárakkal, és értékesíteni szeretnék a kenyérgabonát, közöljük a nagyobb raktáro­zók nevét. A következő raktárakat megfele­lőképpen készítették elő, amelyeket a Me­g­yi Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési­­ izgatóság szakemberei ellenőriztek. Az el­lenőrzések során elkészültek a minősítési je­lentések is, amelyek alapján kibocsátják a rak­tárak működési engedélyeit. RAKTÁRAK Fragamar Rt. — Váradi Aurora, Mezőbánd, Madarasi út 1. sz. - tel: 428- 534-8.0001. Polipon Kft. - Miklós Levente, Radnót, Câmpului u. 3. sz. - tel: 446- 886-13.2801. Babos Holding - Hintea Mihai, gabo­naátvevő központ, Radnót, Állomás u. — tel: 328-203 - 5.0001. Holding - Hintea M­­ihai - gabonaátve­vő központ, Radnót, Állomás u. Tel: 328- 203-10.0001. Loulis Rt. - Tsatsos Dimosthenis - Marosvásárhely, Baneasa u. 31. sz. — tel: 233-313-47.500­1. Maros megyében 120.000 tonna gabo­na befogadására alkalmas raktáraknak ad­ták ki a működési engedélyt, ehhez hoz­záadjuk a kistermelők raktárait, amelyek a fenti kapacitás 40%-át jelentik. Jó tudni, hogy a terméshozamokat és tárolási felü­leteket úgy kell méretezni, hogy a gabo­natermesztő jogosult legyen legalább a 100 eurós intervenciós támogatási árra, legkevesebb 80 t termés és tárolókapaci­tás esetén. Ezen a nyáron megyénkben az őszi ár­át 3.700, a sörárpát 7.000, a zabot 9.800 ektárról kell betakarítani, a hozamok sajnos közepesek. Végezetül minden Maros megyei gabonatermesztőnek az aratáshoz kedvező időjárási körülménye­ket és sok sikert kívánok. Náznán Jenő, a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója A Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal a nagy-britanniai ADEPT Transilvania Alapítvánnyal közösen továbbképző tanfolya­­mot indít agroturizmusban dolgozók képzésére. A képzés a Mezőgazdasági fejlesztés és kör­nyezetvédelem elnevezésű program keretében zajlik. Erdély délnyugati részén még vannak érintetlen természetes tájak, nagyon értékes le­e­gelők, rétek, amelyekhez hasonlót már alig ta­lálni Európában, s a hagyományos kultúrát is megőrizték az ott lakók. A hagyományosan ápolt természetes területeken növényfélék so­kasága található, az élővilág változatos. Az eh­hez hasonló természetes életterek közül Euró­­pa-szerte sok eltűnt már. Az övezet 40%-át tölgy, bükk és gyertyánfa erdők borítják, 20%-a szántóterület. Az övezet megfelelő életteret biz­tosít az Európában eltűnőfélben lévő növény­féléknek és állatoknak. Az itt létező 600 virág­fajta közül tíz már alig fordul elő Európában, 77 pedig veszélybe került Romániában is. Az EU szakbizottsága felfigyelt az emlősök, pl. farkas, medve és a vadmacska számának roha­mos csökkenésére. Az 55 madárfaj közül a leg­nagyobb veszélyben van a foltos sas és a haris. További hat pillangófajta, más ragadozók és kétéltűek, halfajták kerültek a védelmi listára. Az életterek egy másik nagy lehetőséget is biz­tosítanak: a spontán flóra egyes fajtái „ rokonok” a termesztett fajtákkal. Több mint 50 , vadon termő növényről van szó, mindez lehető­­­­séget nyújt a keresztezésre. A program e természtes kincs megőrzését célozza úgy, hogy a fejlesztés során ne következzen be a talaj le­romlása, a víz szennyezése, ne keletkezzen za­var a növény- és állatvilág genetikai tartalékai­ban. A vidékfejlesztésnek a fenntartható mező­­gazdaság alapelvei szerint kell történnie: kör­nyezetvédelem, megfelelő technológia alkal­mazása, a társadalom általi elfogadás. A mező­­gazdasági szaktanácsadó hivatal és az ADEPT Transilvania Alapítvány vállalta fel, hogy a szászkézdi továbbképző tanfolyamokon zömé­ben a fenntartható vidékfejlesztéssel kapcsola­tos témakörökben tartsanak előadásokat. A tan­anyag tartalmaz még faluturizmussal kapcsola­tos, alapvető, jelentős tudnivalókat, mivel az övezetben, ahol a program zajlik, számos törté­nelmi emlékmű, jellegzetes épület látogatható, de látványosak a hagyományos mesterségek, népi hagyományok, amelyek mind-mind esélyt jelentenek a faluturizmus fejlesztésére. A me­zőgazdasági szaktanácsadó hivatal a következő célok megvalósítását tűzte ki: a lakosságban, főleg a mezőgazdászokban tudatosítani kell az övezet védelmének, a környezetkímélő techno­lógiák alkalmazásának fontosságát, hogy meg­őrizhessék a következő nemzedékeknek. A tan­folyamokon résztvevők közül közvélemény­formálókat kell kinevelni, akik majd hozzájárul­nak a program hatékony terjesztéséhez; el kell érni, hogy létrehozzanak egy magánegyesületet, amely az övezetet menedzsmenti meggondolások szerint adminisztrálja; ez a program tapasztalatokat nyújt a következő időszakban lebonyolítandók­­hoz, amelyek alapvetően hozzájárulnak a szak­képzett, profi mezőgazdászok kineveléséhez. Naicu Florin mérnök, a megyei Mezőgazdasági és Szaktanácsadó Hivatal ügyvezető aligazgatója

Next