Népújság, 2010. január (62. évfolyam, 1-24. szám)
2010-01-13 / 9. szám
Maros megye legolvasottabb napilapja! LXII. évfolyam 9. (17396.) sz.,2010. január 13., szerda 12 oldal, ára 1 lej Változó Hőmérséklet: max.: 2'C min.:5°C 6. oldal A befektetési alapok piaca igencsak gyenge lábakon áll Romániában, aminek több oka is van. Mindenekelőtt a FNI (Nemzeti Befektetési Alap) körüli botrány vetette vissza ezt a befektetési formát, másrészt a lakosság pénzügyi ismereteinek alacsony színvonala sem kedvez ennek a konstrukciónak. Arról nem is beszélve, hogy a 2008. év tőzsdei krachját követően a befektetési alapok is buktak (2009 a befektetési alapok éve volt) 9. oldal /) hét végén marosvásárhelyi rangadóval kezdődött az U14-es korosztályos fiú kosárlabda-bajnokság visszavágója, melyen a Gladius SK első csapata a BC Mures korosztályos együttesével mérkőzött meg. (Győzelemmel kezdte a visszavágót a Gladius) IDŐJÁRÁS Egészségügyi ellátás nélkül a hidegvölgyiek írásunk a 2. oldalon . Fotó: Nagy Tibor A politikában nincsenek ajándékok Az ortodox egyház még nincs a 21. században? A parlamenti szakbizottságban való meghallgatása során Kelemen Hunor a kulturális sokszínűség megőrzését, az alkotók anyagi és erkölcsi támogatását, az elkezdett kulturális projektek folytatását jelölte meg tárcavezetői vezérelvként. - Hogyan képzeli el ennek a megvalósítását a tárca szűkös költségvetési keretei között? - kérdeztük a minisztert. - Nem 2010-re gondoltam, hanem egy hároméves mandátumra. 2010- ben, mivel a költségvetést örököltük, nem igazán volt lehetőségünk hozzányúlni. Az elkezdett projektek folytatását tudjuk biztosítani, de szeretnénk előkészíteni a 2010-es év folyamán olyan programokat, amelyekkel az elkövetkezendőkben látványosabb terveket is tudunk indítani. Az egyik a kulturális örökség és a kortárs alkotások digitalizálása, mert Románia ebben a pillanatban mindenestül a periférián van, és az uniós vállalásait sem teljesítette. Ennek az egyik része lenne az, hogy 50-100 kortárs alkotó életművét teljes egészében hozzáférhetővé tennénk az interneten, és ők ezért jogdíj formájában havonta kapnának egy bizonyos összeget. Ez nem újdonság, sok helyen alkalmazzák, így lehetne segíteni azokat a kortárs alkotókat, akik olyan életművel rendelkeznek, amely megérdemli az állam támogatását. Ezenkívül a műemlékvédelem területén szeretnék egy újabb programot beindítani a következő esztendőben, s elkezdeni az Árpád-kori templomok restaurálását. Mózes Edith (Folytatás a 4. oldalon) Részvény- és devizakereskedés „első lépéstől" a számlanyitásig. Nyílt előadás: január 13. Tanfolyam Indul: január 15., Business Hotel 02pjpcxSmD Hiába kilincselnek a polgármesterek! A megyei tanács gazdasági igazgatójából hiába próbáltam valamiféle hangzatos jelzőt kierőszakolni az idei költségvetést illetően. Bármennyire erősködtem, szerényen csak ennyire futotta: takarékos lesz a büdzsé. No de világos, hogy az újságírónál más hangsúlyt kap a takarékos szó, mint a gazdasági szakembernél. Én inkább túlélési költségvetésnek hívnám a készülő 2010-es megyei büdzsét. Bár még nem végleges, és elfogadására februárig bizonyosan várni kell, annyit már lehet tudni, hogy a beruházásokra alig futja idén. A számolgatás, az összegek ide-oda tologatása javában zajlik, de az igazság az, hogy nem nagyon van mit elosztani. A központi költségvetésből a visszaosztásra váró összeg még kevesebb lesz, mint tavaly, megközelítőleg 7 millió lejjel. A legtöbbet még mindig a szociális kiadások tesznek ki az idei költségvetésben, mintegy 50 százalékot, és ennek csak kétharmada származik kormánypénz-kiutalásokból. A többit a megye kell kigazdálkodja. Csak a fontosabb beruházásokra jut valamennyi pénz: a már megkezdett építkezésekre, javításokra. Eszerint folytatják a Teleki Tékánál, a Kultúrpalotánál, a Városházánál a munkálatokat. Az útinfrastruktúrára idén 14 millió lej jut, csakúgy, mint tavaly, ami banális összeg. Már most látni, hogy mit tett a tél az utakkal, pénz pedig nincs a kijavításukra. Mindennek ellenére a megyei önkormányzat bátorkodik elkezdeni pár nagy lélegzetű terv megvalósítását: első helyen a szeméttelepprojekt áll, ide bekötőutat kell építeni. Idén megszervezik a versenytárgyalást a bábszínház és a Pare szálló felújítására, az ipari parkba tervezett vállalkozóinkubátor befejezésére. A nyárádtői motorsportaréna megépítését is el szeretnék kezdeni, amiből a megyei önkormányzat önrésze 50 százalék. Az önrészek biztosítása a pályázatoknál (beleértve egyes településeket is) fontos, erre a megyei tanács hajlandó bankkölcsönt is felvenni. Másként nem is tehet. A 30 százalékos eladósodási szintet nem akarnák elérni, legtöbb 10 százalékig mennének el, legalábbis a gazdasági igazgató óvatosságra törekszik. Egy biztos: idén a megye polgármesterei hiába kilincselnek majd különféle projektjeik finanszírozásáért. Nincs pénz - hangzik a válasz. Egyelőre nagy a csend a polgármesteri berkekben: a megye 100 önkormányzatának csupán a fele jelentette be finanszírozási igényeit a megyének. Azt is négy-ötödszöri felszólításra. Októbertől folyik a noszogatásuk, de egyeseknek, úgy látszik, nem sürgős, hogy a napokban tervezésre kerülő megyei büdzsébe esetleg belefoglalják óhajaikat. Mikor ébrednek fel, urak? Amikor az élelmesebbeknek már szétosztották a pénzt?! Antalfi Imola Jurtatábor Vérmezőn Tudósításunk a 2. oldalon Fotó: Vajda György