Népújság, 2014. március (66. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-01 / 50. szám
2 NÉPÚJSÁG 1., szombat A Nap kel 7 órakor, lenyugszik 18 óra 9 perckor. Az év 60. napja, hátravan 305 nap. IDŐJÁRÁS Változó égbolt Hőmérséklet: max. 11°C min.1°C étteste! Ma ALBIN, holnap LUJZA napja. LUJZA: a francia Louise magyarosított formája, a Lajos női megfelelője. Jelentése: hírnév + háború. # He ❖ VALUTAÁRFOLYAM BNR-2014. február 21 EUR 4,4995 USD 3,2618 100 HUF 1,4496 10 ARANY 139,1144 MEGYEI HÍREK Országos matematikaverseny a Bolyai líceumban Február 28. és március 2. között a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum ad otthont a romániai általános iskolák II. országos magyar nyelvű matematikaversenyének. Az ország különböző részeiből érkező diákok ma reggel mérik össze tudásukat, 14.30-tól pedig dr. Weszely Tibor tart előadást a líceum Bolyai János-termében. Délután a diákok szabadidős programokon vesznek részt. A díjkiosztó ünnepségre vasárnap reggel 9.30-tól kerül sor a tanintézet Bolyai Jánostermében. Kertésznap Nyárádszeredában Idén is megrendezik az immár hagyományossá vált Nyárádszeredai Kertésznapot. A megnyitó ma, szombaton délelőtt 9 órakor lesz a város művelődési házában és annak előterében. Ez alkalommal kertészeti szaporítóanyagokat, időszerű kertészeti, szőlészeti, méhészeti és mezőgazdasági termékeket, kellékeket, kisgépeket is kiállítanak, illetve mezőgazdasági témájú könyvek közül is válogathatnak a látogatók. Pap István akadémikus, agrárszakember Brüsszeli levelek c. könyvét dr. Jakab Sámuel ismerteti, dr. Vallasek István A biomassza energetikai hasznosítása a mezőgazdaságban címmel tart előadást. Pályázat a Caritas önkéntes táborának befogadására Adj munkát egy tettrekész csapatnak! - ezzel a jelszóval a Caritas ismét meghirdeti hagyományos pályázatát. A július 7-13. közötti hétre tervezett akcióra azon közösségek jelentkezését várják, akik szívesen befogadnák a tábort. Pályázhatnak falvak, községek, kisvárosok önkormányzatai, civil és egyházi szervezetek, intézmények, közösségek, közintézmények. A táborban 70-100, többségében fiatal önkéntes vesz részt, akik a pályázó által kért feladatokat látják el, legyen az fizikai munka vagy közösségépítő tevékenység. A pályázó település szükségleteire kívánnak választ adni az önkéntesek munkája, valamint a helyi lakosok bekapcsolása által. Olyan feladatok elvégzését vállalják, melyek a közérdeket szolgálják, így köz- és tanintézmények, közterek, egyházi területek javítását és a közösség tagjainak szóló programok szervezését. A tábor részletes leírása - a pályázati űrlappal együtt - a www.caritasab.ro honlapon érhető el. A pályázat beküldésének határideje március 16. További információk a honlapon, illetve a 0735-735-165-ös telefonszámon. Moziba hívják a hölgyeket A márciuska ünnepe alkalmából a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal a marosvásárhelyi lakhelyű hölgyeket március elsején a Művész moziba hívja, ahol 3D-s filmeket vetítenek. A belépőket 10-22 óra között lehet átvenni a mozi pénztáránál. A helyek száma korlátozott. Farsang az állatkertben Március 2-án, vasárnap 11 órától a marosvásárhelyi állatkertben farsangi ünnepséget szerveznek. A rendezvényen magyarul és románul hangzanak el ismertetők, fél 12 órától jelmezbemutató lesz, majd állatkerti séta. A gyerekeket farsangi jelmezben vagy valamilyen állatot ábrázoló álarccal várják a vadasparkba. Hírszerkesztő: Menyhárt Borbála HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK 2014. március 1., szombat Diákoknak mesél a múlt Előadás-sorozat Vásárhely történetéről Sok száz éves szőlőmetsző kés, stylusnak nevezett írószerszám, viasztábla, ferences kolostorból fennmaradt pecsét villantott fel töredékeket a középkori Marosvásárhely életéből a Bolyai líceum dísztermében tegnap délelőtt összegyűlt diákseregnek. A Kós Károly Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület egyéves rendezvénysorozatának első mozzanataként sorra kerülő előadást Györfi Zalán történészrégész, a Maros Megyei Múzeum kutatója és munkatársa tartotta. - Aki ismeri a városa múltját, az a jelenlegi eseményeket is könnyebben meg tudja érteni - hangzott el a rendezvény első perceiben. A képekkel gazdagon illusztrált, rövid történetekre épülő bemutató során többek között arra kaphattak választ a diákok, hogy mekkora volt, meddig terjedt a középkori Vásárhely területe, mit jelentett székely, illetve szabad székely mezővárosnak lenni, milyen társadalmi státusuk volt a „gyűszűk urainak” és a többi, céhekbe tömörülő mesterembernek, hol működött az első vásárhelyi iskola, és miért nevezhetjük a számológép ősének a viasztáblát. A december végéig zajló előadássorozatról Novák Csaba Zoltán történésszel beszélgettünk. A kezdeményezés a Kós Károly Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület részéről jött. A Kós Károly Akadémia történelmi előadásainak mintájára akartunk diákok számára is elindítani egy sorozatot Történetek Marosvásárhelyről címmel, amelyből jobban megismerhetik városuk fontosabb korszakait. A havonta egyszer megrendezésre kerülő előadásokon szó lesz a fejedelemség kori Marosvásárhelyről, majd a barokk, később a 18., 19. századi városról, Bernády korszakáról, illetve a szocializmus korabeli város kialakulásáról. A sorozat decemberben vetélkedővel és diákkonferenciával zárul, amelyen az előző hónapokban szerzett tudásukat hasznosíthatják a résztvevők. A soron következő, márciusi előadás rendhagyó lesz, ekkor ugyanis megszakítjuk a történések időrendi sorrendjét, és az 1848-as forradalomhoz kapcsolódó eseményeket mutatjuk be. Ezzel a sorozattal nemcsak a bolyaii diákokat, hanem az Egyesülés középiskola, a Pedagógiai Líceum és a Művészeti Líceum tanulóit is meg szeretnénk szólítani. A márciusi előadást 13-án az Egyesülés középiskolában, 14-én a Bolyai líceumban tartjuk. — Beszéljünk egy kicsit az előadókról. A rendezvénysorozat megszervezésében együttműködő megyei intézmények, a Maros Megyei Múzeum, a Teleki Téka, illetve a Román Akadémia Gheorghe Șincai Társadalomtudományi Kutatóintézetének munkatársai tartják az előadásokat. Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a megyei tanfelügyelőség által is elismert rendezvénysorozat nem valósulhatna meg a diákokat mozgósító marosvásárhelyi történelem szakos tanárok pozitív hozzáállása nélkül, akiknek ezúttal is szeretnék köszönetet mondani. A rendezvény támogatója ugyanakkor az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. Molnár Zoltán és Hajdú Zoltán tanárokat arról kérdeztük, hogy miért fontos, hiánypótló ez a kezdeményezés a diákok számára. Az iskolai tananyagból hiányzik a helytörténelem. Csak opcionális tantárgyként tanulhatják a diákok, de elég korlátozott a lehetőség arra, hogy minden osztály ezt a tárgyat válassza. Pedig nagyon fontos, hogy minden magyar gyermek megismerje városa, illetve egész Erdély múltját. Ezeken az előadásokon egyszerre tíz osztály, körülbelül 300 diák vesz részt. Ha egy év alatt ennyien közelebb kerülnek városuk múltjához, az már óriási előrelépésnek számít - mondta Hajdú Zoltán történelem szakos tanár, aki szerint a történelemórák tananyagát úgy kellene felépíteni, hogy a gyerekek ne az ókori birodalmak világával, hanem saját városukkal ismerkedjenek meg először, és csak utána terjedjen ki a figyelmük a nagyvilágra. Molnár Zoltán földrajztanár arra világított rá, hogy a pedagógusoknak köszönhetően sokszor az általános iskolákból érkező gyerekek is sok mindent tudnak már Marosvásárhely történetéről és jeles épületeiről, a különféle versenyek pedig gyarapítják a tudást, amelyet az újonnan indult, szórakoztatva oktató előadás-sorozat is gazdagítani fog. Nagy Székely Ildikó Fotó: Nagy Tibor Marosvásárhelyi Rádió Románia 56 éves a Mi rádiónk! A Marosvásárhelyi Rádió tavaly március 2-ától - az 55. születésnapjától - egész nap hallgatható magyarul, Székelyföldön a 106,8 MHz-es valamint az 1323 KHz-es frekvenciákon. A korábbi 7 óráról napi 16 órára (ebből 15 magyar és 1 óra német nyelvű) ezáltal évi 5423 órára emelkedett a magyar nyelvű műsorok időtartama a Marosvásárhelyi Rádióban. A kibővült adásidővel, az új műsorokkal sikerült megerősíteni a Marosvásárhelyi Rádió vezető szerepét a romániai magyar rádiós piacon, valamint az erdélyi magyar médiában. Ugyanakkor a hallgatók és a rádió munkatársainak régi óhaját is valóra váltottuk. A Marosvásárhelyi Rádió célja: megtartani hűséges hallgatóinkat, illetve megszólítani új potenciális médiafogyasztó rétegeket is. Amit évtizedek során hallgatóink jónak vagy értéknek minősítettek a régi műsorrácsban, azt megőriztük. Az új idősávok új műsoraival új közönséget céloztunk meg, különös tekintettel a középkorú aktív rétegre, vagy - például a hétvégi és az esti műsorainkban - a tudatos rádióhallgatókat. A megújult 56 éves Marosvásárhelyi Rádióban férfiak és nők, vidékiek és városiak, idősek és fiatalok, nyugdíjasok és vállalkozók egyaránt megtalálják a számukra megfelelő hangot. Tájékoztatunk és szórakoztatunk. Napi 14 híradónkban gyorsan és pontosan közvetítjük mindazt, ami körülöttünk zajlik. Nagy hangsúlyt fektetünk művelődési, szociális, sport-, ifjúsági és tudományos tartalmakra, de nem hagyjuk figyelmen kívül a klasszikus, a kortárs és a népzene kedvelőinek igényeit sem. Tavaly ilyenkor nagyot váltottunk, jó szándékkal, és a visszajelzésekből ítélve jó irányba. Tudatában vagyunk annak, hogy célunk eléréséig még sok teendőnk van. Lépést kell tartanunk korunk médiapiacának ritmusával mind technológiai, mind tartalmi vonzatában. Műszaki szempontból több helyen is javítanunk kell az ultrarövid hullámú lefedettség minőségén. Az éjszakai idősávot is általunk szerkesztett tartalommal szeretnénk kitölteni. Online jelenlétünk megerősítésén is folyamatosan dolgozunk. Végül, tudatában vagyunk annak is, hogy állandóan emelni kell a mércét műsoraink tartalmi minősége javára. Addig is köszönjük hűséges hallgatóinknak, hogy az elmúlt időszakban a folyamatos változások ellenére kitartottak mellettünk, és még ha időnként kritikusan is, türelemmel és megértéssel viszonyultak az új helyzethez. Bízunk abban, hogy jól bevált jelmondatunk továbbra is érvényes: értünk van, rólunk szól! Detektívtörténetekről a márciusi Korunkban A detektívtörténet olyan műfaj, amelyik az elmúlt évtizedekben sikerrel kapcsolta össze a kultúra különböző rétegeit: a populáris és magas kultúrát, az ifjúsági és felnőttkultúrát, az írott és audiovizuális médiumokat. A márciusi Korunkban a műfaj legelismertebb szakértői, Bényei Tamás, Benyovszky Krisztián, Kálai Sándor, Miklós Ágnes Kata vizsgálják a detektívtörténetek különféle mutációit, filmes, képregénybeli és irodalmi megvalósulásaikban, a klasszikus krimiktől napjaink történeteihez érkezve. A lapszámban András Sándor-regényrészlet és interjú olvasható a Gyilkosság Alaszkában megírása kapcsán, de olvashatunk a BBC Sherlock-sorozatáról, a Linda című tévéfilmsorozatról, Maigret-ről, Kondor Vilmos új regényéről valamint a Manó Könyvek ifjúsági krimisorozatairól is. Az írásokhoz Könczey Elemér készített illusztrációkat. A lapszám állandó rovataiban Senkálszky Endréről, Bálint Tiborról, Derkovits Gyuláról, illetve Pálfi György montázsfilmjéről is szó esik.