Népújság, 2014. augusztus (66. évfolyam, 175-198. szám)
2014-08-07 / 180. szám
4 NÉPÚJSÁG AKTUÁLIS Ülésezett Szászrégen önkormányzata Augusztus 31-én tartotta havi soros ülését Szászrégen önkormányzata. Egy fontos határozattervezet az ivóvíz árának növelése volt. Ezek szerint az ivóvíz köbméterenkénti ára magánszemélyeknek 3,86 lej jogi személyeknek pedig 3,11 lej, a csatornázás 3,14 lej, illetve 2,53 lej, az esővíz-elvezetés magánszemélyeknek 0,98 lej, illetve jogi személyek esetén 0,79 lej. Ami a költségvetés kiigazítását illeti, a tanács 300.000 lejt utal ki a tanügyi intézményeknek a szokásos nyári higienizálásra. Az RMDSZ frakcióvezetője, Nagy András elmondta, hogy ez az összeg nem lesz elég. Ezzel kapcsolatosan azt kifogásolták, hogy a munkálatokat ne preferenciálisan, hanem közbeszerzés útján ítéljék oda. A helyi önkormányzat partnerkapcsolatai révén több rendezvényt is támogat. A Görgény-völgyi Fesztivál szervezői részére 25.000 lejt hagytak jóvá. A IX. alkalommal sorra kerülő rendezvényt augusztus 22-24. között tartják. A Hegedűkészítők Egyesületének 20.000 lejt juttat a tanács a második nemzetközi hegedűkészítő verseny megszervezésére. A rendezvényre a román hegedűkészítők mellett magyarországi, olaszországi, svédországi, japán és kínai mestereket is várnak. A versenyre augusztus 20-22. között kerül sor. A K' Arte Művelődési Egyesület 4.000 lej támogatást kapott a III. „ardeal” kortárs művészet és kultúra fesztiváljának megszervezésére. Időpont: augusztus 11-17. A képviselőtestület jóváhagyta a testvérvárosokba - a moldáviai Ungheni, Nagykőrös, Érd - látogató küldöttségek összetételét. Zöld utat kapott az a kérés is, melyet egy magáncég intézett a hivatalhoz, hogy szabadidőközpontot építhessen a Sós utca 3. szám alatt. Jóváhagyták a Radnótfája utca 2. szám alatti lakóház és terület értékelő jelentését. Itt - a Radnótfáji és Görgényi utcák kereszteződésénél - a hivatal körforgalmat szeretne kiépíteni. Az előtanulmány szerint a munkálatok értéke 1.385.000 lej, ebből 133.000 lej a terület értéke. Az ötlet még 2009-ből származik, tanácsi határozat is van róla, de közben nem tudtak megegyezni a tulajdonossal. Az említett helyen egy II. világháborús emlékmű is található, melyet a kellő időben megfelelő helyen kell majd újra felállítani. A városatyák két határozattervezetet elnapoltak, mivel hiányosan voltak előterjesztve. Az egyik a háziállatok tenyésztésének szabályozására és korlátozására vonatkozott a város A zónájában, a második pedig a villanyoszlopok karbantartását szabályozta volna. A különféléknél említésre méltó Kalabér László hozzászólása, aki több lakos kérését is tolmácsolva a motorbiciklik, az ATV-k közlekedésének korlátozására, illetve betiltására tett javaslatot olyan helyeken, mint például a Kerekerdő, a város körüli mezők, termőföldek, a város utcái. Ugyancsak lakossági kérést tolmácsolt, amikor az esküvőkön a tűzijátékok betiltására tett javaslatot. Ezek nagyban károsítják a város melletti erdők madárvilágát. Zsigmond Zsolt tanácsos a különböző blogokon megjelenő rosszindulatú megjegyzésekre tért ki, azzal kapcsolatosan, hogy a képviselőtestület jóváhagyta azt a tanácsi határozatot, mely kimondja, hogy a bérlők megvásárolhatják az eddig állami tulajdonban levő földeket. Vagyis, ha van egy házam, udvarom, ami után eddig bért fizettem, ezután a ház és udvar területét megvásárolhatom. A tanácsos hangsúlyozta, hogy ez bárkire, bármelyik bérlőre vonatkozik. Egy másik kérdés, amire kitért a tanácsos, a városban rohamosan növekvő bűncselekmények, betörések száma. Javasolta, hogy több térmegfigyelő kamerát helyezzenek el a város „kényesebb” pontjain. Maria Precup polgármester asszony válaszában elmondta, hogy jelenleg 24 térmegfigyelő kamera van felszerelve a városban. Sajnos, olyan is van, amit már széttörtek. A városban rendőrség, csendőrség, helyi rendőrök közös csoportjai járőröznek, sok személyt, köztük kiskorúakat is tetten érnek, de egykét nap után a rendőrség „el kell engedje” őket. Fábián András Marosvásárhelyiek II. világtalálkozója Új nyitórendezvénnyel bővült a program Mint arról már korábban is hírt adtunk, augusztus utolsó hetében a világ minden táján élő elszármazottakat is Marosvásárhelyre vonzza a Vásárhelyi Forgatag. A marosvásárhelyiek II. világtalálkozójának létrehozói kedden tartottak újabb szervezői megbeszélést. Erről, illetve a Facebookon elérhető programtervezet bővüléséről Kirsch Attilával, a Forgatag keretében tartandó nagyszabású rendezvény ötletgazdájával és főszervezőjével beszélgettünk. A legfrissebb hír az, hogy az augusztus 30-31 -én, szombaton és vasárnap zajló rendezvénynek lesz egy pénteki nyitórendezvénye. Grossmann Péter, Németországban élő marosvásárhelyi származású zongoraművész Oh, zordon szépség című verses összeállítását tekinthetik meg az egybegyűltek a Stúdió Színházban. A pontos időpontot az elkövetkezőkben szögezzük le, de mindenképpen a délutáni órákban lesz az irodalmi műsor, amely gondolatiságában is megteremti a világtalálkozó hangulatát. Szombat délelőtt 10 órakor a Református Kollégium - Bolyai Farkas Elméleti Líceum dísztermében a Fülöp György életpályáját bemutató könyvvel ismerkedhetnek meg a résztvevők. A könyvbemutató megszervezése azért nagy kihívás, mert bele kell férnie egy órába, ezt követően, 11 órakor ugyanis fórumbeszélgetés kezdődik a Bolyai líceum - Református Kollégium udvarán. Ezen a fórumon bárki megoszthatja a résztvevőkkel gondolatait arról, hogy mit jelent marosvásárhelyiként élni itthon, illetve a nagyvilágban. Az eszmecserét két műsorvezető irányítja, jelenleg még megbeszéléseket folytatunk arról, hogy kik töltsék be ezt a fontos szerepet - tette hozzá a főszervező, akitől azt is megtudtuk, hogy a fórum helyszínével a marosvásárhelyiség és bolyaiság összekapcsolódását szeretnék érzékeltetni. - Az idők során sok marosvásárhelyi szeretett volna a Bolyai líceumba járni, és álma nem vált valóra. Ezen a rendezvényen azt üzenjük nekik, hogy őket is éppen úgy várja, fogadja a nagy múltú iskola, mint azokat, akik a diákjai voltak. A világtalálkozó új mozzanata a Szombaton 13.30-kor induló Bolyaitúra, amelyen bárki részt vehet. Az érdeklődők az iskolát, a múzeumot, illetve a többi emlékhelyet tekintik meg. A szervezők felkészültek arra, hogy nagyfokú érdeklődés esetén egy időben 4-5 túravezetőt is biztosítsanak. Délután 5 órakor ünnepi gálaműsor kezdődik a Kultúrpalotában. A Sebestyén Aba színművész rendezte, 150 perces műsorban számos műfaj képviseltetik, a részleteket egyelőre nem árulta el a világtalálkozó főszervezője. 31-én, vasárnap reggel 8.45-kor ökumenikus imára várják a Vártemplomba a marosvásárhelyi történelmi egyházak képviselőit és természetesen a helyieket. - Azt szeretnénk, ha nemcsak a főtéri, hanem valamennyi marosvásárhelyi egyházközség bekapcsolódna a városunkért mondott imába, ezért minden történelmi egyházhoz ellátogattunk, és meghívtuk képviselőiket az ünnepi együttlétre - mondta Kirsch Attila. Az ökumenikus imát követően hálaadó istentiszteletet, illetve szentmisét tartanak a marosvásárhelyi templomokban, a Vártemplomban, a Keresztelő Szent János-plébánián és a Régi Kórház utcai evangélikus templomban 10 órakor, a Bolyai téri unitárius templomban 11 órakor kezdődik a szertartás - tudtuk meg Kirsch Attilától, aki azt is elmondta, bár nem várják el, hogy a kiküldött több ezer meghívó címzettje feltétlenül visszajelezzen részvételi szándékáról, a tavalyi rendezvényen regisztráltak közül sokan üzenték, hogy augusztus végére visszatérnek Marosvásárhelyre. Nagy Székely Ildikó Nyáron történt Ebben a nyári kánikulában, amikor hírek hiányában a bolhából is elefántot lehet fölfújni, minden kis információ nagy értéket kap a médiában. Bezzeg száz évvel ezelőtt az újságok alig győzték a híreket utolérni és elhallgatni. A kettős magatartás oka a kirobbant első világháború. A mozgósítás és lelkesítés, az ellenség ócsárolása és lebecsülése, a katonakötelesek muzsikás bevonulása, a hazafias úrhölgyek ápolónői képzésre jelentkező özöne helyet kapott a hasábokon, míg a katonai titkok, létszám, haderő harcképessége elhallgatásra ítéltettek, a hadmozgás iránya csak a már megtörtént harci események után kullogott papírra. Vereségről szó sem volt nálunk, annál fényesebb győzelmekről különkiadásokban. Közben az újságok terjedelme csökkent, mert szükség volt a papírra, pl. a Vásárhelyen megjelenő Székely Napló már csak egy lapon, olykor egy oldalon jelent meg, és itt keveredtek a városi hírek, az elesettek névsora a fogságba esettekével, a menekülteké a fényes hadi virtusokkal. Üdvözlő táviratok, akciók, megvonások: hónapról hónapra kevesebb liszt jutott a polgári lakosságnak, meg kellett fékezni a húsárak égbe szökkenését, amire a mészárosok és hentesek sztrájkkal feleltek, napokig nem tettek ki húst a vásárlóknak A városi rendőrkapitány időről időre közzétette a városháza hivatalos árszabását, amit lehetetlen volt betartani. A polgármesteri hivatal segélyeket osztott az itthon maradottaknak az üzletek előtt tömegverekedés tört ki, ha valahová áru jött. Bernády főispán és a város alpolgármestere, Nagy Imre rendszeresen járt Budapestre a belügyminisztériumba és a nagyobb cégekhez, ahol megpróbált lisztet, kávét, cukrot, szenet, kokszot, legalább szénport szerezni télire. A bankok nem hiteleztek többé, sőt megpróbálták behajtani kölcsöneiket, amelyekkel eladósították Marosvásárhelyt. így aztán félbemaradtak a megkezdett építkezések, dugába dőltek a nagy tervek, pl. a kórházépítés. Ezt a kórházat Bernády a Kosárdombon képzelte el, közel a kadétiskolához. Akkor nem lett belőle semmi, a téndeket a világháború befejezése után közel két évtizeddel, 1937-ben vették elő újra és kezdődött meg a szokott huzavonával a kórházépítés, amit már csak egy újabb világháború elején fejeztek be. Ez lett a „régi" nagykórház. 1914-ben csak a Szentgyörgy utcai régi kórház állt a betegek rendelkezésére, meg egy ideiglenes járványkórház. A két másik kórház a hadseregé volt a Sándor János (ma Dózsa György utcai járványkórház) utcában, és az István király úti (ma Marinescu utcai ortopédia). Viszont rögtön a háború elején lefoglalták a közigazgatási tanfolyam épületét (amit később mi, maiak úgy ismertünk mint a Szakszervezetek Művelődési Háza) és a Római Katolikus Gimnáziumot (Unirea líceum), a lányiskolát (ma Petru Maior egyetem épülete), s így a lányok a Kultúrpalotába jártak órára. A fiúkat pedig összevegyítették a ref. kollégiumistákkal. Igaz, már 17 évesen is lehetett jelentkezni önkéntesnek a hadseregbe, s ha élve megúsztad nyárig, rendkívüli hadi érettségit tehettél. A szorult helyzetre való tekintettel már a lányokat is felvették a gimnáziumba nappali hallgatóként, nem csupán magántanulóként. Egy eset külön is figyelmet érdemel. Désy Zoltán parlamenti képviselő volt, Maros- Torda ellenzéki képviselője, aki már túl volt a népfelkelői koron, mégis bevonult huszárként, és egy hősies roham élén el is esett. Hónapokig folyt a találgatás a sajtóban: életben van? fogságba esett? hol van a sírja? Ki tud róla valamit is hitelt érdemlően? Aztán kiderült az igazság, és háború végén pártja, a Függetlenségi Párt hazahozta hamvait, és a Kerepesi temetőben kapott díszsírhelyet. (Különben Désy Zoltán félelem nélküli honatya volt, még miniszterelnököt is buktatott, Lukács Lászlót, választási csalásainak leleplezésével.) És voltak akciók: hadikölcsönjegyzés, aranyért vasgyűrűt, harangokból ágyút... Rengeteg nélkülözés, halál, minden családot felkeresett a postás egy fájdalmas hírlevéllel, sebesültek, eltűntek, csonkák egy életre megnyomorodottak Vitézségi érmek és egyenruhák melyeket 1919-től kezdve nálunk felé nem volt tanácsos jelöltem. Csütörtöki kimenő - Sebestyén Mihály rovata - 2014. augusztus 7., csütörtök A replika jogán El kell temetnünk Petőfi Sándort! Becsületsértő kijelentésektől sem riadva visszaélcelődik a Népújság hasábjain nevemmel és életutammal Spielmann alias Sebestyén Mihály. Kétflekkes írása, szellemeskedésein és jópofáskodásain túl, vagdalkozásban merül ki. Sokak szerint válaszra sem méltó. De Petőfi Sándor és a magyar olvasó ennél többet érdemel. A Magyarok Világszövetségének Elnöksége 2010 februárjában emelte Petőfi Sándor hamvai méltó eltemetésének ügyét, a nemzeti kegyelet megadásának kötelezettségét az elsőszámú nemzetpolitikai feladattá. Én magam Petőfi Sándor eltűnésének 161. évfordulóján ennek alapján fogalmaztam meg nyilvánosan a Petőfi hamvai ügyével kapcsolatos credómat: „Petőfi Sándor halálának kérdése nem irodalomtörténeti kérdés. A legnagyobb magyar költő halála körülményeinek tisztázása a magyar nemzet méltóságának és önbecsülésének kérdése! Ha valóban megtalálták Petőfi Sándor földi maradványait, akkor azok temetetlen voltukban égbe kiáltanak! A magyar nemzet pedig haladéktalanul és méltó módon el kell temesse őt a haza földjébe! Ha nem Petőfi Sándor földi maradványai kerültek elő, akkor azokat keresni kell. És addig kell keresni, amíg meg nem találják. Majd ugyanúgy, a legnagyobb magyar költőnek kijáró végtisztességgel el kell temetni őt! Tudom, hogy minden magyar város versengeni fog érte! Ezért vallom és hirdetem: Petőfi Sándor halálának tisztázása és Petőfi Sándor méltó eltemetése a XXI. századi magyar élet megkerülhetetlen ügye, egy új magyar kultúrpolitika origója, egy felemelkedést szolgáló magyar nemzetpolitika sarokköve, a magyar nemzeti lét erkölcsi alapvetése. ” Idén, a fehéregyházi csata 165. évfordulóján a következőket mondtam Budapesten, a Hősök terén: „Annak a valószínűsége, hogy Barguzinban ne Petőfi Sándor hamvait tárták volna fel, kisebb, mint egy a háromezermilliárdhoz. A 3.000 milliárd pedig több mint százszor több annál, mint ahány ember a föld nevű bolygón összesen, az elmúlt 12.000 évben élt. Ahhoz tehát, hogy a távoli Szibériában 25 évvel ezelőtt a Morvai Ferenc vezette expedíció Petőfi Sándor hamvait tárta fel, kétség nem fér. Ettől még lehet DNS-vizsgálatot is végezni, összehasonlítva a költő hamvait édesanyjának földi maradványaival. Ám ez csak arra lenne bizonyíték, hogy a Kerepesi úti temető Petrovics-sírjában még továbbra is ott vannak Hrúz Mária hamvai. (!) Befejezésként felolvasom Petőfi Sándor 22 éves korában írt Felhők ciklusának utolsó, 66. versét, melynek címe: Átok és áldás. Lehet, hogy ez a vers közelebb visz a Petőfi-titok megértéséhez? ÁTOK ÉS ÁLDÁS Legyen átok a földön, Hol ama fa termett, Amelyből énnekem Bölcső készíttetek; Legyen átkozott a kéz, Mely e fát ülteté, És átkozott az eső s a napsugár, Mely efát felnövelte!... De áldás légyen a földön, Hol ama fa termett, Melyből nekem majd Koporsó készül; Áldott legyen a kéz, Mely e fát ülteté, Áldott az esős a napsugár, Mely e fát felnövelte! Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt Add meg Petőfi Sándornak a végtisztességet, add meg neki a nemzet kegyeletét, óh ma élő magyar nemzedék, és véget ér az átok, mely Világost, Trianont, a kommunizmust és a globalizmust hozta Rád, és Áldás leszen életed — MAGYARORSZÁG! Áldás leszen életed - MAGYAR NEMZET! ” Felhívom Spielmann alias Sebestyén Mihály figyelmét arra, hogy amit az MTA szabadkőműves befolyásoltságával kapcsolatban az én számba ad, azt én soha nem mondtam. Ezért felszólítom őt, hogy kövessen meg engem jó hírnevem rontásáért és rágalmazásért. Ami pedig az erdélyi örmény családnevemmel való élcelődését illeti, felhívom a figyelmét arra, hogy sem nekem, sem azonos nevű atyai felmenőimnek, Patrubány Miklós szépapámtól édesapámig - akik valamennyien ott nyugszanak a marosvásárhelyi római katolikus temetőben, a családi kriptában — senkinek sem kellett nevét magyarosítania, örmény eredetét lepleznie azért, hogy jó magyar lehessen. Ajánlom ezt a zsidó Spielmann alias Sebestyén Mihálynak is, mint követendő magatartást. Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke