Népújság, 2016. május (68. évfolyam, 101-124. szám)
2016-05-03 / 101. szám
Marosvásárhely 400 éve lett szabad királyi város Szimpózium és gálaműsor Pénteken két rendezvénnyel is emlékeztek a 400 évvel korábbi történelmi eseményre, arra, hogy Bethlen Gábor, Erdély fejedelme 1616-ban kiváltságlevelével szabad királyi városi rangra emelte Marosvásárhelyt, ugyanakkor, több más mellett, megszabta a címer- és pecséthasználati jogot. Vajda György A Kultúrpalota kistermében a Borsos Tamás Egyesület szervezett tudományos szimpóziumot. Négy történész a szabad királyi várossá válásról, a kiváltságlevél előzményeiről, illetve a Bethlen Gábor korabeli marosvásárhelyi várról beszélt, ezt követte az ünnepi műsor, amelyen kihirdették a szoborpályázat eredményét, és ünnepi előadóként fellépett a Szentegyházi Gyermekfilharmónia. Igazi államférfi volt A kisteremben szervezett tudományos előadást László Lóránt, a Borsos Tamás Egyesület elnöke nyitotta meg, majd Sebestyén Spielmann Mihály Bethlen Gábor korának művelődéspolitikáját taglalta. Az előadásból kiderült, hogy a fejedelem igazi államférfi volt, aki nemcsak a hadviselésben, a politikában jeleskedett, hanem a korabeli oktatási, művelődési életet is támogatta. Bár ő maga kevés iskolát járt, levelezéseiből kiderül, hogy jól ismerte a magyar nyelvet, csatáiba is kis könyvtárnyi kötetet vitt magával, és olvasott. Bevallása szerint a Bibliát 22-szer olvasta. Jelentős könyvtárat gyűjtött Gyulafehérvárra, és azon is fáradozott, hogy Mátyás király Corvináiból is hozzon néhányat. Uralkodása alatt közel 500 kötet jelenik meg az akkori Magyarországon, jelentős részük Erdélyben. Szorgalmazta a diákok külföldi egyetemekre való kijutását is. 1613 és 1630 között 1000 erdélyi diák tanul német (Folytatás a 5. oldalon) Fotó: Vajda György OPTICA OPTOFARM A látás szakértője Szolgáltatásaink:kontaktlencse-felírás és rendelés ,ingyenes szemüvegfelírás komputeres szemvizsgálattal ,mindenik szaküzletünk orvosi szakrendelővel van felszerelve, ahol teljes szemvizsgálatot végzünk, a pácienseinket küldőpapír nélkül fogadjuk ,a gyerekvizsgálatokat speciális fotorefraktométerrel végezzük (kellemetlen pupillatágítás nélkül, távolsági fotózással) a kötelező éves szemvizsgálatok cégek részére a korszerű számítógép-vezérlésű japán NIDEK gépekkel bármilyen kerettípusba bedolgozunk plasztik- és üveglencsét egyaránt (gyors, olcsó és precíz munkával) , szemüvegjavításokat végzünk (keretek forrasztása) Marosvásárhely, Posta utca 3. sz. Tel: 0265/212-304, 0365/410-555*• 1918. Dec. 1. sugárút 49. sz. Tel: 0265/263-351, 0365/410-557 4- Rózsák tere 53. sz. Tel: 0265/250-120, 0365/410-559 x Dózsa György utca 60. sz. Tel: 0265/265-205 x Köztársaság tér 5. sz. Tel: 0365/430-939 Szászrégen: 4- Iskola utca 11. sz. Tel: 0265/512-042, 0365/410-558 Szováta: A Fő út 196. sz. Tel: 0265/577-282 . A Danubius Hotelben. Tel: 0742-100-323 Maros-parti színek, szavak Majális nagycsaládban Évente kétszer, május első napján és augusztus utolsó hétvégéjén régi és egészen új marosvásárhelyiek találkozóhelyévé válik a Maros-part komp és Hétlák közötti térsége, így volt ez az idei majálison is, amikor babakocsis apróságoktól kendős, kalapos idősekig sok száz vásárhelyit hívott magához az ünnepi díszleteit felöltő, színekben, hangokban, illatokban fürdő folyópart. Nagy Székely Ildikó A történések a megszokott, otthonosság érzését keltő forgatókönyv szerint peregtek: délelőtt már álltak a gulyásfőzők üstjei, az óriáscsúszdát aprók tömege ostromolta, a kézművesvásár árusai is kipakolták termékeiket, és a színpad is életre kelt. A Maros megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIÉT), a Vox Novum Egyesület és a marosvásárhelyi RMDSZ szervezte családi majális hagyományos mozzanatai mellett számos újdonság is várta a szórakozni vágyókat. A legnépszerűbbnek talán az állatsimogató bizonyult, a Birtalan István MIET-elnök nagyernyei farmjáról érkezett birkasereg, a két kecskegida és a szamár egy pillanatra sem maradt közönség nélkül. A gyerekek papírkosárfonásból, faragásból, szalvéta- és karkötődíszítésből is kivették a részüket, és a Lurkó Kuckó játszóház társasjátékos asztalánál is mindig többen üldögéltek. Fülöp Tímea, a Vox Novum elnöke elmondta, hogy mivel az elmúlt években sok fiatal jött a családi majálisra, a szervezésnél arra (Folytatás a 2. oldalon) 2016. május 3., kedd LXVIII. évfolyam 101. (19289.) sz. Ára: 1,50 lej (előfizetőknek 0,88 lej) KÖZÉLETI NAPILAP Húsz százalékkal nőtt a minimálbér A szakszervezetek és a kormány egyik korábbi megállapodása értelmében az eddig 1050 lejes bruttó minimálbér értéke május 1-jétől 200 lejjel, 1250 lejre emelkedik. _________________3. Az elszármazottaknak még mindig fáj kívülállóként is megható volt megtapasztalni azt a példaértékű összetartozást, a szülőfalujuk iránti erős ragaszkodást, ami a falu még életben lévő szülöttjeit jellemzi. 4. Befejezett pályázatok - van még tennivaló Az elkövetkezendőkben készen áll egy pályázatunk, amely jelenleg az engedélyeztetés fázisában van, megvan már rá a környezetvédelmi engedélyünk is, az utcák aszfaltozása. ______________________6. Bundagyanú az ASA-nál? A klub cáfol Bundázással vádolta meg Adrian Mutut a Marosvásárhelyi ASA igazgatótanácsi tagja, Claudiu Maior a bukaresti román sportsajtó szerint. 7. ________________________ Emelés, mélyebbre Benedek István A korábbi kormányzati kifogások nyomán épp a munka ünnepén emelkedett jelentősen a minimálbér. Ez nem kevés embernek jelent konkrétan több pénzt, de mégis összességében többet veszítünk vele, mint az érintettek nyernek. Mert az ilyen béremelések igazi nyertese az államkassza, amely a minimálbérhez kötött sarcokból, mint például a közlekedési bírságok értéke, illetve a munkáltatói és munkavállalói járulékok emelkedéséből nagyot kaszál. Több lesz a szétszórni való közpénz az őszi kampányokra, amikor a most is árnyékból irányító volt kormánypárt politikusai fogják a leginkább harsogni, hogy ők tették lehetővé a béremelést. De azzal sem ők, sem a többi párt hatalomvadászai nem fognak felvágni, hogy a mostani béremeléssel gyakorlatilag a versenyszférában dolgozók negyede, több mint egymillió ember lett minimálbéres. Vagyis a gazdaság termelő részében, amelyiknek ki kell nyögnie mindazt az adót, amiből kifizetik az állami alkalmazottakat, és fenntartják a szociális hálót, minden negyedik munkavállaló kap annyi bért, amennyit az állam minimálisként előír a munkaadók számára. És korántsem azért, mert a versenyszféra munkaadói nem akarnának többet fizetni az arra érdemes munkáért. (Folytatás a 3. oldalon)