Népújság, 2020. március (72. évfolyam, 49-74. szám)

2020-03-10 / 56. szám

2020. március 10., kedd _______________________________________________ KÖZÉLET____________________________________________________ NÉPÚJSÁG 0 Célba ért a rendezvény öt országból a balavásári borversenyen Hat országból 506 mintát je­lentettek be, végül öt ország­ból 408 mintával jelentek meg a Kárpát-medence borá­szai a XXIV. Nemzetközi Bala­vásári Borversenyen. Az itt elbírált borok a világ bármely versenyén megállnák a helyü­ket - hangsúlyozták a szak­emberek. Gligor Róbert László A termelők, borászok csütörtö­kön nyújthatták be a bormintákat, amelyeket pénteken hat zsűritag bí­rált el, szombaton délelőtt pedig sor került a bírálatok írásos közlésére, a hivatalos értékelésre és a legjobb italok készítőinek díjazására. A ce­remónia a borrendek bevonulásával kezdődött: a kelementelki Kiskü­­küllő Borrend, a dicsőszentmártoni Szent Márton Borrend, a kiskunha­lasi Cultures Moris Redemptionis Borrend, a kecskeméti Mathiász János Borrend és a csurgói Csoko­nai Vitéz Mihály Borrend lovagjai­nak tapsolhattak a borászok. „A bor a remény és megnyugvás hangján szól hozzánk” - mondta köszöntőjében Péterfi Sándor, a ke­lementelki Kisküküllő Borrend nagymestere, míg dr. Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági attaséja kortörténelmi alkalomnak nevezte a versenyt, továbbá elisme­rését fejezte ki azoknak, akik az el­múlt huszonnégy évben ezt „lélekkel és borral töltötték meg”, gyarapítva a vidék hagyományát. Magyarország Csíkszeredai főkon­zulátusának gazdasági attaséja, Lázár Zoltán arra mutatott rá, hogy az anyaország kormánya az elmúlt években pénzben, adatbázisban, tu­dásátadásban és egyéb rendezvé­nyek révén nyújtott támogatást az erdélyi gazdáknak, akiket arra kért, gyarapítsák tudásukat, hogy a kö­vetkező nemzedék is itt ünnepel­hesse a borászatot. Sagyebó István, Balavásár polgármestere a borver­senyt méltatva kiemelte: az óriási háttérmunkának és a szaktekinté­lyeknek köszönhető, hogy ilyen kort ért meg a verseny, és ennek tulajdo­nítható, hogy megmaradtak a kis­­küküllői domboldalakon a szőlők. Olyan minőségi fejlődés tapasztal­ható, hogy azok a borok, amely kez­detben nagy aranyat érdemeltek, ma már csak bronz minősítést nyerné­nek; ma már olyan kézműves borok teremnek ezen a vidéken, amelyek a világ bármely megmérettetésén meg­állnák a helyüket. Hasonlóan vélekedett az anyaor­szági Kunszert Miklós, a zsűri el­nöke, aki szerint az elmúlt huszonnégy év óriási fejlődést ho­zott, emberi és szakmai kihatásai vannak, ennek a borversenynek és a boroknak a fokozatos szakmai ja­vulása tőkét vitt be a borászatba. S míg kezdetben attól tartottak, hogy egyre kevesebben fognak szőlővel, borral foglalkozni, nem így történt. A versenyről szólva elmondta: a kék szőlővel még csak próbálkoz­nak itt, a vörös- és rozé borokra nagy jövő vár, de ehhez még renge­teget kell tanulni, viszont a fehérbo­rok kiválóak. Felhívta a figyelmet egy borlaboratórium szükségessé­gére, ugyanis lehet kiváló borokat termelni, de a 21. században fi­gyelni kell a biztonságra is Európai szintű borok A benevezett 408 bormintából 78 külföldről, a többi hazánkból érke­zett, 66 szerzett arany, 146 ezüst, 129 bronz minősítést, 67 pedig di­cséretet. A bronz kategóriában a legtöbb pontot a dicsőszentmártoni Vincze Attila vegyes bora, az ezüst kategóriában a somogycsicsói Faggyas József Irsai Olivér bora, az aranyak csoportjában a kelemen­telki Orbán család késői szüretelésű bora szerezte meg, míg az idei ver­seny nagy aranyát a dicsőszentmár­toni Seprődi József borász sauvignon bora nyerte el. A negy­ven éve szakképzett és hivatásos­ként dolgozó borász örül a díjnak, ami bizonyítja, hogy jól végzi a dolgát. A legfontosabbnak a jó alapanyagot, a jó szőlőt tartja. Bo­rász szakemberként élmény volt számára részt venni a versenyen, megállapította, hogy az ipari borá­szatok italai és a kézműves borok között nagy a különbség, egy ma­gánborász képtelen utolérni a mo­dern ipari technológia eredményeit. A kisborászoknak nagyon nehéz betörni a piacra, de ha egyedi italt termelnek, lehet jövőjük, hiszen jók a természeti adott­ságok, a globális felmelegedés ezen a vidéken nem érinti a szőlőt. Az utóbbi évtizedekben hatalmasat fej­lődött a küküllőmenti bor, bár a sző­lőtermesztés mértéke csökken. Ez a verseny is bizonyítja, hogy európai szintű boraink vannak, de a borá­szatba, szőlészetbe rengeteg pénzt, lendületet, szaktudást és fizikai munkát kell beleadni - taglalta Sep­rődi. A 66 aranyérmes bor termelői között Balavásárról Iszlai Jenőt, Csegzi Tibort, László Alpárt, Mik­lós Gyulát, a községhez tartozó Eg­restőről Botos Kálmánt és Farkas Károlyt találtuk ott. Ez utóbbi csu­pán hobbiszinten foglal­kozik vele, hatféle bort készít, nagyon jó alap­anyagot, szőlőt termel je­lenleg 70 ár területen, amelyet bővíteni is kíván. Reménykedett a jó ered­ményben, hiszen két hete egy muskotály bora Di­­csőszentmártonban nagy­aranyat kapott. Édesapja már a kezdetektől részt vett a borversenyeken, ő csupán az utóbbi tíz évben. Feltétlenül szükségesnek tartja megmérettetni a bo­rait, hiszen az itt össze­gyűlt borászok véleményt mondanak egymás italá­ról, így megtudhatja, hogy milyen hibákat követ el. A zsűri a legidősebb borászt is díjazta, a 77 éves nagykendi Kulcsár Mihály kettő kivételével eddig minden balavásári versenyen megmérettette a borát. Az idei versenyen több horvát borász is megjelent. Ivan Kopomnic tavaly látogatott el először ide, Ma­gyarországon évekkel ezelőtt meg­ismerkedett az erdélyi borászokkal, akik többször is meghívták. Ez a verseny újdonság számukra, amikor otthon elmesélte társainak, felkap­ták a fejüket rá, így most többen ér­keztek. Ivan 27 mintát hozott, amiből több is aranyat, még több pedig ezüstöt nyert - mondta el la­punknak a podravinai borász. Változik a borászközösség Amikor 1997-ben néhány borász elhatározta, hogy a dicsőszentmár­toni mintára Balavásáron is borver­senyt szerveznek, csupán kéttucatnyi borminta volt, a követ­kező évben negyven, ma már négy­száznál több. Kezdetben opálos, szüretlen borokkal érkeztek a vidéki gazdák, ma „szalonképesek” az ita­lok, s a legtöbb borász szakmailag felkészült. Modern derítőszereket és szűrőt használnak, bogyózógépet vásároltak, és ennek is köszönhe­tően néhány családnak a bor már komolyabb jövedelemforrást jelent - vont párhuzamot a Népújság kér­désére Péterfi Sándor nagymester. A bor közösségépítő szerepének kö­szönhetően nagyszámú borász gyűl itt össze évenként, egymástól tanul­nak, megbeszélik közös dolgaikat, ami a globalizálódó világban nem elhanyagolandó. Az itteni szőlőfaj­táknak kedvez a Kis-Küküllő völ­gyének viszonylag hűvös klímája, a globális felmelegedés még nem égeti ki a szőlőből a finom aromákat és illatokat, és bármennyire is telí­tett a romániai piac, a Kis-Küküllő menti borok mindig elfogynak. A községi napokat leszámítva, a borverseny Balavásár legnépesebb rendezvénye, a legnagyobb hírnevet ez hozza a községnek - állítja Sa­gyebó István polgármester, aki sze­rint nem remélt színvonalat értek el az elmúlt két és fél évtized alatt, és ennek köszönhető, hogy még van szőlő a község falvaiban, a gazdák kedvet kaptak a termelésre és a bo­rászatra, és megváltozott a borász­közösség is. A szakemberek szerint a világ bármely versenyén megállnák a helyüket az itt bemutatott borok­Fotó: Gligor Róbert László Az idei verseny nagyaranyát Seprődi József borász kapta Öt borrend lovagjai vonultak fel szombaton A Maros Művészegyüttes Magyarországon, Kárpátalján A tavasz megérkeztével még pezsgőbb az élet a Maros Művészegyüttesnél. Januárban és februárban főként itthon, Erdélyben lát­hattuk őket fellépni, műsorkészletüknek derűs színfoltja volt a Télűző - a téli ünnep­kör szokásai című, humoros farsangi össze­állításuk, ám többször megörvendeztették a környék gyermekközönségét mesejátékkal, a felnőtteket pedig komolyabb témájú előadá­sokkal. A héten­ még a marosludasi érdeklődők megtekinthetik az együttes Valaki jár a fák hegyén... című, Kányádi Sándornak emléket állító előadást, az RMDSZ 30 - Mindig a ma­gyarokért karaván keretén belül. A költő rendkívüli szellemiségét megidéző előadásra március 11-én 17 órától kerül sor a maroslu­dasi művelődési házban. Tavaszi turnék A szerdai előadás után a társulat kis időre elköszön hazai közönségétől, ugyanis már­cius 14-én, szombaton hagyományos tava­szi turnéra indul Magyarországra. A Soproni Tavaszi Napok keretében március 15-én, vasárnap ünnepi előadással és a Szép Palkó mesejátékkal fogja megörvendez­tetni a soproni közönséget. Március 16-án Győrben is a Szép Palkó kerül műsorra, aztán a Valaki jár a fák hegyén... újból Sopronban. A zalaegerszegi közönség a Szép Palkó és az Imádság háború után című előadáso­kat tekintheti meg március 17-én. Másnap a Valaki jár a fák hegyén... című előadást a zalalövői nézők örömére játsszák kétszer is. Március 19-én ismét a Szép Palkó mesejá­tékot és az Imádság háború után című elő­adást viszi színre az együttes Szombathelyen. A turné Celldömölkön ér véget, ahol az érdeklődök március 20-án a Szép Palkó című mesejátékot tekinthetik meg. A Maros Művészegyüttes táncosai Kárpát­­aljára, Ukrajnába is ellátogatnak e hónapban: március 24-én és 25-én Beregszászon, illetve Munkácson adják elő a Spectrum Színházzal közös, Tündöklő Jeromos című produkcióju­kat, amellyel korábban a hazai és több nagy magyarországi színház közönségét is meg­nyerték. Barabási Attila-Csaba igazgató

Next