Népújság, 2022. július (74. évfolyam, 146-171. szám)

2022-07-22 / 164. szám

2022. július 22., péntek_________________________________________­ SZÍNES VILÁG __________________________________________________ NÉPÚJSÁG 5­7>) +__ r_J1­-él JÉL» j|Í XIX. évf. 29. (819.) szám, 2022. július 22., péntek Büntetés vagy kegyelem? Dr. Ábrám Zoltán Covid-19 - Büntetés vagy kegyelem? El­gondolkodtató tárlat az elmúlt két év minden­napjairól, reményről és reménytelenségről. Budapesten a hatodik kerületi Szent Teréz­templom altemplomában látogatható ez a mindannyiunk számára igen tanulságos kiál­lítás. A termet megtöltő fényképek két részre oszlanak, a keresztfára feszített Megváltó vá­lasztja el őket. A bal oldaliak a járvány előtti időszakot idézik fel, míg a jobb oldaliak a ko­­ronavírus-járvány idején készültek. Az előbbiek megtelt templomokat, közösségi rendezvénye­ket, emberekkel /sútált utcákat, önfeledt gyer­mekeket és időseknek s­ok­ öleléseket sorakoz­tatnak fel. a megszokott világunkat mutatják be Utóbbiak a járvány ideje alatt bevezetett kényszer­­intézkedésekhez hoz­zászoktatott világunkat: papi magány a híveket *41 wr. nélkülöző templomban, maszkos nővérek, kihalt utcák és terek, rács mö­götti méh csend. Masz­­kok, védőöltözetek, I­^^MBkI fertőtlenítőszerek. Hos­­­szú­ listán szerepel a gyü­­lekezet halottainak neve és életkora, továbbá a > JaMl hozzátartozók bej­egy­ző­- WKI ,É$HL SCI- imái az elhunytakért. a hálaadása az esetleges ‘i-SéfífA települesek­. külön fen\­képvalogatás mutatja be­­ h­ zív, a budapesti Nemzetkozi­­ Eucharisztikus Kong­resszus felemelő jelene­teit. A 2021 -es év sajtófotója zárja a tárlatot. A világ legrangosabb­­ának számító World Press fényképpályázatra tavaly 130 ország több mint négyezer fotóriportere nevezett be. Az első ölelés­­ a díjnyertes képen az egyik öreg­otthon lakóját öt hónap után először ölelték meg, mivel nem fogadhattak látogatókat, de az „ölelésfüggöny” nevű találmánynak kö­szönhetően az emberek végre újra megölel­hették egymást. „Kedves látogató! Ha végignézed ezt a tár­latot, és elgondolkodsz az életeden, szívből kívánom, hogy tudd megválaszolni a címben olvasható kérdést, hogy vajon mindez bünte­tés volt-e vagy kegyelem?” A tárlat itt véget ér, a kérdésre adott válasz azonban még hos­­­szasan érlelődik a látogatóban. Útravalóul szolgál számára a bibliai üzenet: „Én vagyok a kezdet és a vég, a feltámadás és az élet”, va­lamint az egyszerű szavak a vendégkönyv­ből: „Ez jel számunkra. Ajándék, hogy együtt legyünk. Gyakorlat, hogy figyeljünk egy­másra. És meg kell értenünk, hogy milyen jel, milyen ajándék és milyen gyakorlat.” Az év sajtófotója A kiállítás A nándorfehérvári diadal emléknapja 1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győ­zelem 555. évfordulója alkalmából, 2011. július 4-én az Országgyűlés jú­lius 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása: A 13. század végén megszilárduló oszmán­török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis- Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond ma­gyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra meg­akasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vere­ség, de az újjászervezett birodalom a 15. szá­zad közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette. A déli vidékek védelmét az 1440-es évek­ben Hunyadi János szervezte meg, aki hadi­sikerei révén báró, Szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedel­mét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította. Az 1446-ban kor­mányzóvá választott Hunyadi az oligarchák támogatása híján 1448-ban Rigómezőnél sú­lyos vereséget szenvedett, s 1453-ban lemon­dott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mehmed szultán bevette az ezeré­ves Bizánci Birodalom szívét, Konstantiná­polyt, és Európa felé fordult. 1454-ben végleg annektálta Szerbiát, majd 1456 máju­sában százezres haddal indult a Magyar Ki­rályság kulcsának tartott, az ország belseje felé felvonulási útvonalat biztosító Nándor­fehérvár ellen. (A Duna és a Száva összefo­lyásánál épült várat a török már 1440-ben megostromolta, de kudarcot vallott.) A hírre Európában keresztes hadjáratot hir­dettek, de seregek nem érkeztek, jöttek vi­szont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, -------------­Szerbiából. Az olasz inkvizítor és hitszónok Kapisztrán János magyar földön szervezett ke­resztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a vár­­parancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére, így a törökkel csupán három erő tudott szem­beszállni. Hunyadi saját költsé­gen felszerelt hada, Kapisztrán János keresztesei és Kórógyi János macsói bán csekély se­rege. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött. A törökök a félkör­ben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a fa­lakban, és kétszáz összeláncolt hajóval teljes szélességében le­zárták a Dunát Zimonynál, a vár fölött. Július 14-én Ka­pisztrán és Hunyadi flottája át­törte a hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba. Hunyadi saját serege élén a védőkhöz csatlakozott, a keresztesek a Száva bal partján ütöttek tábort. A törökök július 21-én indították meg a döntő rohamot a szinte teljesen rommá lőtt vár ellen, öldöklő küzdelemben áttörték a külső védvonalat, és már a belső várat ostro­molták. A legenda szerint egy Dugovics Ti­tusz nevű magyar vitéz életét feláldozva sodort a mélybe egy törököt, aki a vár falára ki akarta tűzni a lófarkas zászlót. A közismert történetről ma már tudjuk, hogy nem igaz, mégis a hazaszeretet és az önfeláldozás jel­képévé vált. Másnap a Száva bal partjáról át­kelő keresztesek, élükön a hetvenéves Kapisztránnal támadásba lendültek, miköz­ben Hunyadi a várból kitörve a török ágyúkat foglalta el, majd együttesen szétszórták az ostromlók derékhadát. A török sereg felsze­relését hátrahagyva menekült, a szultán pedig egyes feljegyzések szerint a kudarc miatt véget akart vetni életének. A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a dél­vidéki erősséget csak 1521- ben tudta bevenni I Szulejmán szultán. A nándor­fehérvári diadal emlékére ve­zette be 1457-ben III Callixtus pápa az Úr színe­változása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételé­nek időpontjára. A közhiede­lemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az üt­közet előtt rendelte el kö­nyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem si­került kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi­ és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfé­nyesebb lapjaira kívánkozik. A nándorfehérvári csata 1456. július 4-22 jyarae/egty naorkheiY, Fonts Uaggamung Wenek Q­I­O­I «~TMi»

Next