New Yorki Magyar Élet, 1981 (34. évfolyam, 2-49. szám)

1981-11-14 / 44. szám

4. oldal HARASZTI ENDRE: A „marxizmus” és e „nácizmus” közös szülőatyja. Hegel élete és filozófiája (150 éve halt meg a nagy német filozófus) 11. Hegel 1831. november 31-én halt meg — százötven év­vel ezelőtt­ — Bern­mben. Az­­ifjú Marx Károly —­a trieri ügyvéd illa­t­eltifor­m­éig, csak­ 13 éves vetít, de máris mégy étvezetet, Mienedasset dlv® gáttá a nagytek­intélyű ber­lini professzor műveit, éstantósannar szinte teljesen a „he­­gelianizmis” halála alá kerülve, amelyet az „utópisták”­­magasröptű gondolatmenetével helyezett egy szintire, fe­le Miarxot 1810 ben — tehát tíz évvel Wögel Haláte után — doktorrá avatták, addigra d­eaik arthyrbam változtatta meg tfiértévé tézisét, hogy a „ssfflMBB" helyébe mint sertett „anyagit” helyezett. A történelem „dialektikus” magya­rázatát­­teljesen a magáévá tette, de az elhunyt Hegel immár aligha ismert von­ta rá eredeti „dialektikájára”, hi­ Sion Marxnál a történelmi eseményeket alakító „szelle­miséget’­ már mind­enüt­t a materiális alap helyettesítette be. Eric Markrnak — később Ehgelt­nek is — azért volt szüksége, mert Csak így lehetett az „osztályharc” testé­­­­el­met­formáló szerepét az eredeti „porosz-mon­archikus” alapdív helyébe tenni. Higgit tehát Marx ugyan — rész­ben — lemásolta, mégis, bizonyos fokig, felismerhetetl­en­­nné tette. Hegel és Marx között a másik nagy különbség az, a h­o­gy Hegel filozófiája igen távol esett a természetturlo­­má­nyo­s goindo'ilfcodásmód­tól, ezzel szemben Marx ügye­sen olvasztotta össze teóriáját korának természettuflo­­­má­ny­ felé hajló s­zetfilációjával. Ezen rövid isztfentetés kérésében éppenúgy ne­m fér­­bele a marxizmus, mint a fasizmus különböző formálisak érti álkelése, vagy bírálata.. Miután azonban Hegelről és (mindezen ,,’izmusokra” való hatásáról beszélünk, azt megemlíthetjük, hogy pl. D’Annunzio, az olasz fasiszta nemzeti lelkesedés egyik apostola éppenúgy hegeli ala­pokból indult el, mint Benedetto Croce, aki — mint Szett­ Antal szellemiesen említi: . .. Hegelnek eszm­éit újítja fel, hogy egy új idealiz­mus nevében vehesse fel a harcot a századfun­duló lélekpusztító materializmusával és pozitivizmusával.” (A Világirodalom Története, Magvető, Budapest, 818. o.) Benito Mussolini már lelkes olasz írók filozófiájára tá­maszkodva kezdtette meg történelmi kísérletét, melynek praktikumában már — Hegelen kívül — természetesen benne volt az Ókori „Római Birodalom” feltámasztás­ kí­sérlete is (“Mare Nostra”) és a Garibalditól kölcsönzött berolamius is. Marx Károly tehát a „történelmi dialekti­kát" örökölte s azt házasította ő­sze az internacionaliz­mus utópiájával és a természettudományos gondolkodás­sal, az ifjú olasz fasizmus pedig elsősorban az átlamezz­­ane glorifikációjára összpok­lositott és Hegelnek ez az oldalát ötvözte a „római” átszéli lemülltsé­ggel és az irre­­dantizmussal. A „hegelizmus” amolyan filozófiai vegyes­kereskedéssé vált, hiszen mindent bizonyítani lehetett ve­le — és mindennek az ellenkezőjét is. Lenin elsősorban“­Marx”elméletére tá­masz­kodot­t, de — ugyancsak Hegeltől ,,örökölt” gondolkodásmóddal — a ,,­munkásosztályt' ’ egyre gyakrabban helyetesítette be a mindenható ,,párt” és „államhatalom” emberfelettivé magasztosított igézetével. Eszünkbe jut, hogy pl. Ortega y Gasset a spanyol filozófus (1883—1955) egyik esszéjében ént irka Hegelről: „(Hegel) ... lelki beállítottságában remim­ közöss­éget inam mutatott Platónihoz, Descarteshoz, vagy Spinozá­hoz és­ Kanthoz. Jellemét tekintve, inkább Caesar, Dickital­lan­kis, Dzsingiz-Khán, Barbarossa sorába tar­­tozi­k­­ . . Filozófiája inoperátori, cézári, dzsingszkháni filozófia. ” Vélhető, hogy Lenin Hegel rend tulajdonságát láthat­ta szimpatiku­m­aik, illetve a kora-XX. század Oroszorszá­géba alkalmaztatónak. Párosítsuk össze a fenti idézetet (megint Szerb Antal érdekes megf­igy­elésével: „Bonyolultabb a szlávofilek világnézete. Bennük ölt szellemi formát az oroszság ellenszenve a két évszá­zados kényszerze­tltény iránt. Az idegengyűlölők ez­úttal is idegenből kapják az ideológiát, sőt éppen azoktól, akiket a legjzibban gyűlöltek, a témetőktől; a szlávének a Herder—Hegel—­Schelling-féle törtet,­e­­­lemfilozófiából indulnak ki. (Szerb Antal: ,,A Világ­­irodalom Története” 683. o.) Te­hát míg Marx összeragasztotta a hegeliapizimus­t az utópizmussal és az osz­tályharccal, míg Mussolini és társai a „rómaisággal” és az „Itália Irredentia”-e­lmié­vel, addig Lenin , úgy fejlesztette tovább a Hegel—Marx­­vonalat, hogy kapcsolatba hozta a szlavofilek messianiz­­musával, a pánszlávizmussal, az egyeduralkodó pártesz­­mével,­­az államhatalom­­mindenhatóságával és a nagy­orosz­­nagyhatalmi ábránddal. így vált Hegel a marxiz­mus—lenimiszmis filozófiai „ősévé”. „A marxisták és a nyugati új-'baloldal képviselői szel­lemi ősüknek Váljék, filozófi­áján forradalmárok ne­velkedtek, politik­ai tevékenységeiknek­­Hegel rendszere ad világtörténelmi káprázlatot.” (Rámaik Tibor: „Hegel csak ürügy?” Irodalmi Újság, Párizs, 1970). Ma a porosz államhatalmi módszert istenítő Hegel aránylag ilyen könnyedén válhatott a poroszgyűlölő Marx, Mussolini és Lenin adoptált filozófiájává, elképzelhető, hogy milyen könnyedén, zökkenőmentesen triannszformá­­lódhatott a hegenianiz­mus modern "német ,,nemzeti-szocia­­lizmus­a". Elsősorban most­­nem is Hitlert és a „Mein kampfot” említem, hanem —­­mint érdekes, jellemző ker­­tü­netet: Oswald Spenglert, a német történetfilozófust. A németek első­ világháborús veresége lehetett Spengler cr­mény alapja, melyre gondolkodásmódjait építette s ezen élményeik­­hatására írta­­nagy művét, az “Untergang des Abendlandes’’-it is (1918—22). Elmélete az, hogy nincs egyenes vonalú fejlődés, mint azt a XIX. században gon­­dolták, hanem körbe megy a kultúra és időnként élőiről kezdődik. A kultúrának van tavasza, nyara, ősze és tele. A meghalt, dezkandens kultúra helyét új, vad, primitív, de fejlődőképes kultúra foglalja el. Gondolatmenetében fel-felbukkan Hegel történelmi idealizmusa­­és romanti­­cizu­l­ása. Hitler - társai bizonyára nagy érdeklődéssé­ olvasta ifc Spengler áflí­ának a dekvádens­­kultúráik hanyat­lásáról és új, vad, primitív kultúrák felinkerekedésáről, új, csodáin­tős faji reneszánszról. Hangulatosan és hatá­sosan lé­jetett mindezt ötvözni Hegednek a porosz­ katonai által,sőt Soffia magasabbrendü­ségéről írt írásaival, Serei és Marfr­ey elméleteivel „az erőszak szükségességéről”, Nie­­salié é­im­életével a „felsőbbrendü ember” (Ober- mé­isoh) elhivatottságáról, Gobineau azon másaival, me­lyet a „magasabbren'ndü, uralkodó fajról” írt. Hitler (élmény-alapja színtén az elveszített háború, il­letve Német­ország;­ feltűnő igazságtalansággal tiárdre­­kt.iyszerző vebes&ni'leöi bclkediktátom volt s — eddig a pelt'g — is.T.imni sem ikffiön'áőz'tet'te meg öt azolktól a né­met ifi’az'aElláikból, áto­k felháborodtalk a francia sovinizmus, az imerikai iudaflottság és az angol­­kétszínűség miatt. Hé H'Kier siikát olVaso­t és ötvárományai­­nyomán a Hagyo­­m­ányos német patriotizmus Szélsős­éges és gyűlölködő na­­o­ohai­znvussá vált lesn'de. Pángeriblaitizmusa jól idomult a régiektől átvett „Chang nach Osteh”is­merethez, tehát­­ahhoz a gondolatmenéséhez, álm­áihoz, mely szerint a dia­dalmas német hader­ö — elsősorban közép- és kelet-európát meghódítva, — végeredményben Európa aurává válik. Adaptálta Schoeneler anti-Habsburg gyűlöletét l és Góbi­­«KQu faj el­mél­e­tét) an tiszeimilliamatsált. Marxban wm tany­­ady­ra a szócúartát gyűlölte, hanem sokkal inkább a níi­­dói, — és­ le sem vécén, hogy Morx legalább annyit ven át a heged gondolkodásmódból, mint ő imaga. Wagner zenéjében elsősorban a rte­Mikát és az ó-germán myt­­‘hatógjáit becsülte; — nem sok ügyet vetvén arra, hogy Ugyanez a roimanista Hápliákia az utópista szocialisták tör­­ténelmii „dsialeklitikáját”. A „Mein Kampf” szinte szósze­­m­­ Itt alk­almazza a hegeli gaildolaitmenetet s — az osztrák— hajós­ származású Hitler — teljes csodálattal adózott a hegeli „porosz totónál zsenialitásnak”, a Mai­t­allkató-klé­sz­­ségine­k. Itt, ezen a ponton jelent­kezik a Nietsche-itől „örö­költ' fal'tőbbi­eindü 'ét ítlbe ír,­ felsöbbi'e.ittü­'faj spetodáció is, de tmühd'ét alapvetően Hegellel összekötve, Hegel azon a'tapeáem'ejiével péifisit'viá, miszerint a korszellem­ rtvegite­­rerh'ui a Nagy Sán­cfar, Caesar, Napóleon-típusokat, kik az­tán, —­­mint „tíberi mensültek” —­­nemcsak hiteök, de tör­­­ténelimet formáló tényezők is feszinak. Hitler — m­ár hetiet­­len ök­oszak­mában — attt 'máris önmagát képzelte Caetal­, vagy Napoleon helyébe, — de ebben is Hegeit látta prófé­tájának, s mikor Hege! azon­ értéseelss­ét olvassa-e temes­tre mely az „elit” uralkodó missziójáról szólt, máris 'kitoph­­atktozot benne a 'csimet szellemi elit 'gondolata; mely tutik ő ‘májdan Valaha éllér­e állhat. Mi­kor — akárcsak Marx '45 Lenin —­­az „o­sztály­ leilletilt társadalom” megteremtésének leh­e­tőségen spekulált, nem vettte figyelembe a német és orosz szocialistákhoz átálló fidreollógiiái hasonlóságát. Az „uralkodó faj” gondola­tát a hegeli „áisscensi állam’’-'eszméjével párosítva „szocia­­lizmusát” a­­felsőbbrendű memtend gyúrta öss­ze, megvet­ve a nemzetköziség ábrándját. Egyszóval: ő is Hegelből in­d­ult ki, —akárcsak Marx, Engels, Mussolini. Vagy Lenin, — de ő is kiválogatta a hegelianizmusból azt amit tetszett neki, — összepárosítva ugyancsak egyéni tetszésével ös­­­szeillő más filozófiákkal. Hegel formászetiesen csupán 1831-ig famerhelte a tör­­ténelmét. Ha Eröfet — halálána­k 150-ik évfordulóján — fel­támadna,­­könyveket, új­sárgafejt olvasna, beszélhetné mai em­berük­keel, csoportokscal, akkor megdöb­bentve tapasztal­ná, hogy őt ultra-konzervatív, nagynémet nacionalisták éppenúgy prófétájuknak tekintik, mint a Hegel—Marx— Lenin-vonalról tanuló kommunisták. Olvashatna arról, hogy az é­rtekével indult út­jára az olasz fasisztáik és­­a német ne­mzetisszocialistáik mozgalma. Nevét­­megtalálná minden idényívéert, mely a marxi—‘lenini ideológiáival fog­­lal­kozi­k­­és elmehetn a kongresszusokra, melyeken a­­ma­r­­xiisták úgy­­kezelik­­a hegeli műveket, m­int valami ó-testa­mentumot. Természetesen, Hegel nem volt sem „fasiszta”, sem „­­kommunista”. Megközelítőleg sem­ filozófus volt, sa­ját korának gyermeke, a Hohenzollern-dinasztia fényében sütkérező porosz tudósok egyike. Sokrétű lés ellentmondá­sos filozófiájából bőven meríthették r a szélsőségesek,­­ minden oldalról. Gondolatait összekapcsolhatták olyan elméletekkel, melyeket Hegel sohasem adoptált, s me­lyek egy­ik másikával­­bizonyára ellenségesen fordult vol­na szembe. S ő ma mégis (1,‘apostola” lehet az „új-mo­­narchistáknak”, a „fasisztáknak”, a „neo-náciakna­k”, ‘az „internacional­ listáknak”, a „nagyorosz ■miessi'a'nizm'U'sban” hívőknek, stb. Nem hiszem, hogy ilyen „sokrétű karrierre” büszke volna Hegel, ha halála után százötven évvel földünkre visszatérne. .. a SUPER STAR 4,060 SQ.FT.-IG FŰT AMERIKAI CSEREPKÁLYHAGYÁR F A R F R — IC I M B ^ szállítható és beépített kályhák, f | ■ *■ W mm II I« I ll U Fűtési teljesítmény: 200­—6,000 Sq. Ft. Tíz különböző fűtési teljesítményű kályhát gyártunk, — minden kályha alkalmas úgy­ra, mint szénfűtésre, szabályozható, takarékos fűtési technikával. Eladunk kályha-eleműieket, építési útm­utatóval, "Do-it-yourself" m­egyének számára. Kályhaépítőink és eladóink: Alliston London Niagara Falls, Dominion Hardware Sudbury Waterdown Jack Solomon Hermann Rossel Jean Prinzen Elmar Rajaver Brigitta Rossol (705) 435-4729 (519) 686-5910 356-292 (705) 522-4011 627-9826 Írjon címünkre, a Színes prospektus ára $2.1. KA-HEAT KACHELOFEN LTD. BOX 669, COBOURG, ONT. K9A 415 CANADA TELEFON: (416) 352-2670 A kályhák azonnal szállíthatók. Szombaton is nyitva tartunk KERESÜNK ELADÓKAT ÉS KÁLYHAÉPÍTŐKET. a FIRE VIEW 2,000 sq.Ft.-ig fut Ontario kormánya 1956-ra emlékezett 1936-ban az onitáriói kormány, — a néhai Leslie Frost miniszterelnökkel az élén — volt az első Kanadában, — amely az 56-os magyar me­nekülteket kezdte kihozatni az európai k­ien­ekülttábor­okból. Nem felejtjük el soha Frost kijelentését: „Hozzuk a magyar menekülteket minél ha­marább! Hogy milyen pénzből, azt majd később eldönt­­jük.” November 2-án díszes meghívó hívta Ontario magyar vezetőit este 6 órára a Parlamentbe, hogy megemlékezze­nek a Szabadságharc 25. évfordulóján a még mindig szov­jet megszállás alatt szenvedő magyar népről — és hogy köszönetet mondjanak Ontario népének és kormányának az 56-os menekültek befogadásáért. A protokollfőnök nyitotta meg az Ünnepséget és kérte fel Hon. Batát kulturális minisztert beszéde megtartására. A miniszter 1956-ban a Nemzetközi Vörös Kereszt meg­bízásából az ausztriai menekülttáborok vezetője volt. 25 év előtti emlékeit idézte fel , és 25 év alatti magyar eredményeket mutatta be Kanadában. Utána dr. Gyallay Pap Domokos, a Kanadai Magyarok Szövetségének elnöke mondott köszönetet Ontario kormá­nyának a 25 év előtti segítségért, amit a magyar mene­kültek befogadásával nyújtott — és kérte: ne feledkezze­nek meg a még mindig szovjet rabságban sínylődő ma­gyar népről. — Majd átnyújtott egy bronz emléktáblát, mely a szabadságharc 25. évfordulóját hirdeti és köszö­netet mond három akkori ontariói miniszternek, akik köz­reműködtek a menekültek befogadásakor. Az emléktáb­lát a Parlament falán helyezik el. Hon. Bob Welsh, h. miniszterelnök — a magyarság régi barátja — vette az emléktáblát és meleg szavakkal emlékezett meg az 56-os magyar eseményekről, az 56-os magyar menekültekről. (Welsh­ Davis miniszterelnököt helyettesítette, aki Ottawában volt a kanadai miniszter­­elnökök konferenciáján.) Az ellenzéki vezérek is felszólaltak, csatlakozva egy­hangúlag a kormány magyarbarát politikájához. A még életben levő két 56-os ontariói miniszter, Hon. Allan Grossman és John Yaremko is felszólalt: megkö­szönték a Kanadai Magyar Szövetségnek és Ontario ma­gyarságának, hogy ezen a 25. évfordulón nem feledkeztek meg róluk. Dr. Gyallay Pap Domokos zárószavaival ért véget az ünnepély. ÉLET 1981. november 14. Október Ottawában Kanada fővárosában m­éltóképpen ünnepelték az 1956- os szabadságharc huszonöt éves évfordulóját. Október 23-án a Helikon Kör tartotta jubileumi va­csoráját, amelyen a szónok Detre Gyula (Montreál), a KMSZ alelnöke volt. Szombaton délután az ottawai magyar társadalmi kö­zösségek és egyházak képviselői vettek részt az 1956-os emlékmű megkoszorúzásán a Beechwood temetőben. Délután a Magyar Házban ünnepség volt szépszámú közönséggel. II. Vietorisz Lajos megnyitó beszédében az ötvenhatos eseményeket vetítette a lelki szemek elé. Haboly Ferenc a szabadságharcot kiváltó okokat fejte­gette. A Magyar Ház vegyeskarának most volt az első fellépése Csaba János karnagy szakértő vezetése alatt. Magyar népdalokat énekelt az énekkar. A magyar iskola tanulói mind énekkel, mind szavalatokkal tettek bizonysá­got magyar érzelmükről. Gondoljunk a „Magyar Alapra”! „United Appeal” IDŐ VAN KANADÁBAN. Le­gyünk nemeslelkűek és gon­doljunk a magyarság közös költségeire, első tartozá­sunk saját magunk felé van. Nem azért engedtek be Ka­nadába, mintha egyénileg szükség lett volna ránk, ha­nem a közös magyar sors miatt. A magyar “United Appeal” részletes terve megjelent lapunk október 24.-ik számában. United Hungarian Fund 86 Bloor St. West, Toronto, Ont. M5S 1M5. Meghívó a Szent Erzsébet ünnepségre Az egyházközség vezetősége szeretettel hívja meg Torontó és környéke magyarságát­­ .templom patrónus halálának 7604. évfordulója alkalmával a következő rendezvényekre: BAZAR: . „ 1113 . nov. 6-án, pénteken 4—9-ig­­ hallban, hév. 7-éh, szallistjiaitok 9—54g a hallb­ah. TEMPLOMI TRIDUUM: ,nov ..13-áh, szerda, Csütörtök, péntek estie aa-tói. A szentbeszédet mise alatt Dr. Hertkey Károly­­atya mondja. ÜNNEPI SZENTMISÉK: nov. 15-én, vasárnap ’49, iá 10, 11 és '41 órakor. DÍSZVACSORA: , a­ki'o­v. 15-én, va­sárn­ap este 6 órakor a hallban; jegy­e­k csa­k elővételb­en i­aphatók a plébá­nián.­­sz­emélyenként $12; anan^kai'nalknak $8; gyerekek­­ai'dkia felső díszk­eram'ban $5. Lincoln CMtihéritnl — VI — Marqüis — Cougar XR7 — Capri — Zephyr — Light Truck — HD Truck. Használt kocsik. AI PalladinPs LINCOLN MEftCUftY LTD. 7777 WESTON RD. HWY’S 7 & 400 WOODBRIDGE, ONT. L4L1A9 rj Telefon: vm (416) 745-9200 KENNEDY TRAVEL BUREAU LTD. (416) 921-8945 424 Bloor St. W. Toronto, Ont. M5S 1X5 (416) 362-3226 296 Queen St. W. Toronto, Ont. M5V2A1 Égetsz éven át csoportos utazások Magyarországról Hozassa ki rokonait és­­barátait látogatóiba. Kedvezmény­es árak Torontóból Budapestre. Ne töltse­­a hosszú hideg telet Kanadában, utazzon a napsütéses délre. Bővebb felvilágosításért hívja irodánkat. IRKA FŐKÉPVISELŐT — s miután la dollár forint-átváltási ért­éki k­imagas, IKüldjön­­ajándékot szeretteinek IRKAm keresztül. TUZEX, COMTURIST képviselet. TRANSEX UAP (Division of Ketiftédy Travel Bureau Ltd.) 424 Bloor St. West, Toronto, Ontario M5S 1X5 Telefon: (416) 923-1193 !! MEGJELENT !! HÉCZEY IVÁN ÚJ KÖNYVE FALUDI GYÖRGY ELŐSZAVÁVAL Melyik fülem cseng? A világhírű humorista széllékies, kacagtató könyve kapható az író aláírásával az alábbi ebben 811.00, plusz egy dollár portóköltség ellenében: HÉCZEY IVÁN 1550 N. Laurel Ave., #301 Los Angeles, CA, 90046 U.S.A. KISS ANDRÁS Elsőosztályú munkát adok garanciával • Nagy választék angol szövetekből • Hozott anyagból is vállalok • Férfi és női ruha átalakítások FÉRFI ÉS NŐI SZABÓ VOLt budapesti szabómester 410 BLOOR STREET WEST, I. EM. TEL.: 921-924 (Elizabeth Meat Market fölött) CONTINENTAL II ÉTTEREM 456 Bloor Street W. alatt 534-7859 Szemben a régi Continentalal A Continental étterem eredeti és mindenki által elismert, ízletes, magyaros ételkü­lönlegességekkel, naponta friss házikészítményfi rétessel és teljes italmérési engedéllyel várja kedves magyar vendégeit a CSESZKO CSALÁD

Next