Néző, 1974 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1974-10-01 / 10. szám
lengyel fantázia A XIX. század viharos történelmi időszak volt a lengyel nép életében, Napóleon hadai jártak-keltek lengyel földön, majd a porosz, az osztrák és az orosz, cári reakció harapófogója szorongatta a függetlenségre és szabadságra vágyó lengyel népet. Az 1830-as lengyel felkelés - csakúgy, mint a mi 1848-as szabadságharcunk idehaza — a lengyel irodalom legfőbb ihletője. Mickiewicz, Kraszinski és Slowacki a maga módján, a saját társadalmi helyzetéből fakadóan különféleképpen látta a társadalom nagy kérdéseit, a forradalmat, úr és paraszt viszonyát, hazafiságot és így tovább. Egyben azonosak, romantikusak és intellektuálisak egyszerre. Ebben páratlanok az európai irodalomban. Romantikájuk kellékei nem különböznek a legsötétebb német romantika eszközeitől, ám a gazdag fantáziájú költői sorok az ember társadalmi és egyéni problémáit latolgatják, szinte már XX. századi abszurditással. Ez a közös vonás, ami írásaikat egy eladásba tömöritheti a Thália Színház színpadán. Nem árulunk el titkot, ha fantáziálásunk okai közt felemlítjük azt is, hogy e három író egyetlen szinpadi vagy epikus műve sem volt számunkra színpadon önállóan elképzelhető. Laza szerkezetű, töredékben maradt, dramaturgiailag messze költői szintükön alul maradó művek ezek, amelyek csak a fantázia katalizátorával ötvözve fejezhetik ki azt, amit túl a megismertetésen magunk elé célul tűztünk Mi ez a cél? A romantika, a forradalmiság, a hazaszeretet vizsgálata a fiatalság történelmi látószögű optikájával, az emberi lélek egyetemes költészet utáni vágyakozásával. Mickiewicz Ősök című művében ősi, pogány szertartást ir le, amelyben megidézik az Ősöket. Azokat az ősöket, akik bár meghaltak már, életük hordaléka simítja vagy göröngyökkel szórja tele a jelen ivadékok életútját. Romantikus eszközökkel, mégis a dialektika módszereivel vizsgálja múlt, jelen és jövő összefüggéseit. Boldog szerelem, elkeseredett, forradalmi harc, iszonyatos elnyomás, magasztos hit és aljas intrika alkotja az epizódláncolatok fő vonalát, amelyből ez a fantázia megszületik. Költeményeket táncok, vitákat tömegjelenetek, a borzalmat humor váltja egy látszólag szabálytalan, de számunkra már megszokott színházi stílusu előadásban. Az előadás Mickiewicz Ősök, Pan Tadeusz, Konrad Wallenrod című műveiből, számtalan költeményéből és kiáltványából, Slowacki Kordián, és Kraszinski Istentelen Komédia című színdarabjai egy-egy részletéből komponálódik meg színpadi fantáziává Kazimir Károly rendezésében, Kozák András, Drahota Andrea, Mécs Károly, Esztergályos Cecilia, Bitskey Tibor, Nagy Attila és úgyszólván az egész Thalia társulat tolmácsolásában. Bemutató: október 24-én. Jósfay György 15 000. bérlő a Vígszínházban Igen, Gábor József vagyok, az Egyesült Izzó Kutató Intézetében esztergályos, szocialista brigádtag, nős, Tamás fiam kétéves, Budán lakunk a Logodi út 33-ban. Szerettünk színházba járni, feleségem ötlete volt a bérletvásárlás ... Azért ez túlzás, nem röpítették nevemet világgá az újságok, egy kis hír jelent meg a Film, Színház, Muzsikában, hogy én voltam a 15 000. bérletvásárló ... Igen, a képem is, amikor az ajándékot átadták. Tudja, milyenek a riporterek, a kollégái, ha nincs jelentősebb esemény, lekapják az ilyen kis ügyet... Az ajándék? Konyhai robotgépet kaptunk. Hogyne próbáltuk volna ki, Tamás nem szereti a gyümölcsöt, mixeltünk neki a gépen, gondoltuk, talán így ... Nem, kiköpte. Ő még nem tudja, hogy ajándékkal nem illik ... örültünk bizony, ilyen meglepetésre nem számítottunk. Veszünk két bérletet és hoz egy robotgépet... A bérletnek is örültünk, öt előadás a Vígszínházban, mindig szerdai napra, jobb erkély páholysorban az első sor. Na hallja! Jó helyről nézzük majd a Pop-fesztivált, amire eddig nem kaptunk jegyet. És jön Presser új műsora, a Harminc éves vagyok. Érdekel, igen! Én harminckettő ... Nem, nem! Csupán ezért nem vettünk volna bérletet. Az Antonius és Cleopatrát is várjuk. Egy jó Shakespeare-előadás sokáig emlékezetes. A Hamletre most is emlékszünk. Miért a Víg? ... A műsor és a színészek miatt. Darvas, Páger mindkettőnk kedvence. Nekem Lukács Sándor is, feleségem meg Ruttkait imádja. Nemcsak ide ... Voltunk mi a József Attila Színházban, a Madáchban, a Nemzetiben is. Ahol jó a műsor. Mármint ahol nekünk jó ... Pénz? ... Nem pénzkérdés a színházba menés, hiszen olyan olcsó. Inkább az idő ... Ueine itt a televízió is, néha mozi... Nem, nem, akkor azért inkább a színház. Mi jobban szeretjük a színházat. De van egy időigényes hobbym is. Fényképezés. Nagyítok is, persze. Tessék, ezt mind ... Tamás. Az ő fényképezése a legnagyobb örömem. Látja, milyen eleven? Ha színházba megyünk?... Egyik szomszéd barátunk vigyáz rá. Előadás után sietünk haza. Másnap ... Másnap beszéljük meg, amit láttunk Az egy külön esti program. Így aztán egy költséggel kétszer szórakoztunk. Tréfálok, de tényleg jó felidézni az előadás egyik-másik részletét. Bent? ... Ott is! Mindig van, akivel lehet komoly dolgokról beszélgetni. Én különben is úgy vagyok ezzel, hogy szívesebben beszélgetek a nálam okosabbakkal, s azokat rendszerint érdekli az ilyesmi. Igen, én úgy látom, az emberek szeretik a színházat. El is hiszem, hogy azóta huszonkétezer bérletnél tartanak a Vígben. Mi is megvesszük jövőre újra, ha beválik, ugyanezt a helyet. Törzsközönség? ... Igen, nem is hangzik rosszul... ERKEL SZÍNHÁZ 1974. október 7-én (hétfő) 7 órakor TÁNCDAL - NEVETÉS - NÓTA - DIVAT vidám, zenés műsor Fellépnek : MAJOR TAMÁS — PSOTA IRÉN (Lujza és Jenő a divatról) AGÁRDI GÁBOR — CSÁKÁNYI LÁSZLÓ (Krahácsiak a fővárosban) ALFONSO, KOVÁCS APOLLÓNIA, HORVÁTH ISTVÁN, PUSKÁS SÁNDOR, KORDA GYÖRGY, HARANGOZÓ TERÉZ, PAYER ANDRÁS, MARKOS GYÖRGY, A SLÁGERSZERVIZ tánckara Geszler György vezetésével, KÉK CSILLAG EGYÜTTES, MÉSZÁROS TIVADAR NÉPI ZENEKARA, BALASSA TAMÁS EGYÜTTESE Műsorvezető: MOLNÁR MARGIT - PÁLOS MIKLÓS - LELKES ÁGNES Rendezte: CSENTERICS ÁGNES Gyurkó László a 25. Színház terveiről A Huszonötödik Színház léte elválaszthatatlan a magyar színházi élettől. Lelkes méltatások és erőteljes bírálatok kereszttüzében a Népköztársaság úti „albérletben" levő színház töretlenül halad a maga útján. Erről beszél az igazgató, GYURKÓ LÁSZLÓ. - Ragaszkodunk indulásunk alapelveihez. Csak világnézeti darabokat játszunk. Ezen nem változtatunk a jövőben sem! Ugyanakkor megpróbálunk önálló formanyelvet létrehozni. Persze ez egy soha el nem érhető célkitűzés, hisz önmagában a megállást jelentené, unos-untalan keresnünk kell a modern művészi eszköztár kialakításának lehetőségét. Mindez összefügg azzal, hogy mi a színházat nem pusztán művészeti intézménynek tekintjük, hanem ennél többnek. Az elmúlt években sok mindent megvalósítottunk, de még mindig kevesebbet annál, amit szerettünk volna, bár ennek nemcsak mi vagyunk az oka, bonyodalmakat okoz a helyhiány, s nem ártana nagyobb személyzet sem ... - A Huszonötödik Színház társulata az elkövetkező időszakban három premiert tart. Előreláthatólag januárban láthatja a közönség az együttes tolmácsolásában Szuhovo Kobilin: „Tarelkin halála" című drámáját, melyet korábban a kecskeméti színház játszott. Ebben az előadásban — melynek főbb szerepeit Iglódi István, Csíkos Gábor, Kristóf Tibor, Tolnay Miklós, Zala Márk és Jordán Tamás alakítja - ismerheti meg a publikum a színház új rendezőjét, Szőke Istvánt, aki Kecskemétről szerződött hozzánk. A múlt század végén keletkezett színmű egyaránt rokonítható Gogol Revizorával és Franz Kafka világával. A játék ötlete egyenesen zseniális: a főhős, akit adósságai fojtogatnak, elhatározza, hogy a dúsgazdag szomszéd halála után életet változtat, s elcseréli a papírokat. Az egyszerűnek látszó helyzetet azonban összekuszálja a rendőrség megjelenése. A halotti bizonyítvány leleplezi a csalást, de hősünk már képtelen korábbi énjét hivatalosan bizonyítani. Ettől aztán minden a feje tetejére áll... Számunkra azért különösen izgalmas esemény a régi orosz dráma bemutatása, mert ez lesz az első olyan eset, amelyben nagyobb átdolgozás, írói beavatkozás nélkül, eredeti formájában játszunk el egy múlt századi klasszikus művet. - Ugyancsak az új esztendő első hónapjára tervezzük második premierünket, „Kőmíves Kelemenné balladája” című drámámat, Szigeti Károly rendezésében. A négy szereplős darab a régi népballadából indul ki, s az áldozatvállalás szükségességéről, s ennek torzító hatásáról beszél. Kelemenné maga vállalja a befalaztatást, csakhogy az épület végre elkészüljön ... Ebben az előadásban Iglódi Istvánnak, Tolnay Miklósnak, Jobba Gabinak és Bajcsay Máriának tapsolhat majd a közönség. A két férfiszerepet felváltva alakítja színházunk két fiatal művésze, Tardy Balázs és Pelsőczy László. Harmadik bemutatónkról még korai lenne beszélni. - A Huszonötödik Színház ebben az évadban a már említett Szőke Istvánon kívül Kecskemétről Tolnay Miklóssal gyarapodott, és ide szerződött ezenkívül a Thália Színházból Csikós Gábor, s ismét itt lép fel Zala Márk is. Természetesen az elkövetkező hónapokban nemcsak otthonunkban játszunk, hanem hagyományainkhoz híven, továbbra is vállalunk vendégszereplést vidéken, és a peremkerületekben is, havonta egy-két alkalommal. Ugyanígy sűrűn megfordulunk majd a munkásszállásokon is. Meggyőződésünk: ha a színházat nem visszük ki az emberek közé, kevesebben jutnak el felfedezéséig. Ezekre az előadásokra nem karitatív okok kényszerítenek - nekünk is nagy szükségünk van, hiszen csak így játszhatunk meggyőződéssel, őszintén, hittel világnézeti színházat... Ismét sor kerül majd a közönséggel való találkozásokra, beszélgetésekre is, mert az a tapasztalatunk, hogy az ilyen ankétokra nagy az igény! Nádai N. György