Nimród, 1993 (81. évfolyam, 1-12. szám)
1993-07-10 / 7. szám
MIRE JÓ A FOGKRÉM? Természetesen fogmosásra. Ám nem csupán arra a célra tökéletes, hanem akár fegyverápolásra is nagyon hasznos lehet, jó szolgálatot tehet. Például egy befogkrémezett puha rongy, esetleg fülpálcika segítségével leheletnyi rozsdafoltot, egyéb piszkot könnyedén eltüntethetünk ezüstszürke felületekről. De a kékre barnított részeket ezzel sem ajánlatos polírozni, mert hamar ledörzsöli a gyári barnítást. Ugyancsak jól jöhet egy tubus fogkrém, ha vadonatúj, nehezen járó zárdugattyújú forgó-tolózáras golyós puskát vásárolunk. Sajnos ez a probléma sok közepes minőségű, aránylag olcsó Modell 98-as A JOBB TALÁLATÉRT Míg nagyapáink céltávcső, modern kaliberek és magaslesek nélkül is egész jól elvadászgattak, napjaink vadászai minden segédeszközt igénybe vesznek, hogy minél biztosabban találják el a vadat. A mai vadászok jó része bizony még a magaslesről is képes hibázni. Számukra szolgál tanáccsal egy osztrák vadász: a képen látható megoldással bal kezét a magaslesre támasztja a vadász, jobb karját egy vékony deszkán nyugtatja. A deszka nincs szilárdan rögzítve, csak egy kis fapecek akadályozza meg, hogy a les pereméről lecsússzon. Ha a les másik oldaláról kell lőni, a deszka áthelyezhető oda is. Der Anblick, 1993. 4. szám ÉRDEKESSÉGEK A VILÁGBÓL Mauser-származéknál előfordul. Viszont ha a zárdugattyútestet egészen finoman bekrémezzük, majd sokszor nyitjuk-csukjuk a fegyvert, előre-hátra mozgatva a zárdugattyút, de a billentyűt sohasem húzva el, könnyedén segíthetünk ezen a bajon. Fegyvertől függően, pár száz ilyen csuklógyakorlat után úgy fog járni az eredetileg makrancoskodó zárdugattyú a tokban, mint vajban a kés! Fontos azonban, hogy ne vigyük túlzásba, ne koptassuk a kelleténél tovább az összeillő fémrészeket! És az eljárás végén pedig alaposan tisztítsuk meg a fegyvert minden fogkrémmaradéktól. K. L KOVÁCS JUDIT FELVÉTELE 44 FAHÉJSZÍNŰ MADARAK Eddigi életemben mindössze kétszer láttam rendestől elütő tollazatú, fahéjszínű madarat. Vagyis lényegesen kevesebbszer, mint részlegesen vagy teljesen fehér példányokat. Az első ilyen világosbarna madár egy kifejlett csóka volt. Ezt a bizalmas szárnyast 1984 őszén hosszú ideig közvetlen közelről figyeltem, mondhatni tanulmányoztam Malmö belvárosában. Akkor sajnos nem volt nálam fényképezőgép, ezért megörökítésére gondolni sem lehetett. Nyolc évvel később láttam a másikat. Ezt már kitömött állapotban találtam dr. Pály István budapesti vadásztársunk igen gazdag vadászati gyűjteményében. Egy világosbarna seregély volt, amit a vadász szerfölött kalandos úton kerített kézre, majd természetesen azonnal preparátorhoz vitte zsákmányát, ami azóta is gyűjteményének egyik legféltettebb, ritka kincse. K. L. KOVÁCS LÁSZLÓ FELVÉTELE VISSZAJELZÉS Gyakran olvashatunk a külföldi lapokban kérést, amely egy elejtett vad származását kutatja a jelölés alapján. Most egy őzbakról van szó, amelyet ilyen módon „azonosítottak”. Az osztrák lapban megjelent felhívásra jelentkezett az az alsó-ausztriai vadász - Karl Lemp -, aki 1984- ben a gidát megjelölte. Lemp beszámolt arról, hogy az őzet soha többé nem látta a területen. A grossburgstalli területen 1992. augusztus 8-án elejtett bakot 1990-ben látták először ezen a területen, attól kezdve tartotta helyét. A két terület légvonalban kb. 12 kilométerre, közúton 25 kilométerre van egymástól. Österreichs Weidwerk, 1993. 2. szám