Nimród, 2001 (89. évfolyam, 1-12. szám)
2001-01-10 / 1. szám
Mióta világ a világ, és a vadász járja a vadászösvényeket, az új esztendőktől mindig többet, jobbat várunk. Megfogalmazzuk vágyainkat, és reménykedünk, hogy jövőre könnyebb lesz a sorsunk. Most azonban nem egy szorglásos esztendőről van szó. A harmadik évezredet kezdjük, és 2000-ben már a millennium 5'jegyében zajlottak rendezvényeink. A médiumok folyamatosan a vadgazdálkodás és vadászat pozitív eredményeiről számoltak be, ami sokakban elégedettséget váltott ki. Személy szerint mégis csalódott vagyok, annak ellenére, hogy az utóbbi években valóban nőtt a vadgazdálkodási és vadászati ágazat árbevétele. Érzem és tudom ugyanis, hogy a vadászok nem elégedettek, mert folyamatosan csökkentek a vadászati lehetőségeik. Mert mit akar az átlagos vadász? Vadászni, vadászni, vadászni... Lassan eladjuk a lelkünket is: a külföldieknek. Már nem csak a trófeás vadat, hanem az apróvad 60-70%-át is. Tudom, hogy a gazdálkodás és a talpon maradás kényszere szorítja rá a jogosultakat, ami azt is jelzi, hogy nincsenek meg a feltételek az újratermeléshez. A nagyvadas területeket elsősorban a vadkár nyomasztja, az apróvadasokat viszont a törzsállomány küszöb alatti szintre csökkenése, a ragadozókérdés, az árvíz, majd a szárazság és az évek óta elmaradó, a gazdálkodást segítendő hatósági intézkedések. Az Országos Magyar Vadászati Védegylet október 4-én megválasztott új vezetésének határozott és elsődleges célja,hogy a magyar vadászokat és vadgazdálkodókat szolgálja, határozottan képviselje érdekeiket. Sajnos jelenleg sokan csak azt keresik, hogyan lehet minél többet elvonni a területekről. Ezt teszi a hatóság, a kereskedő, a vállalkozások stb. De kik azok, akik vissza akarnak juttatni? Azok kevesen vannak, ezért kell valamennyiünknek összefogni, akik hosszú távon akarják szolgálni a magyar vadgazdálkodás és vadászat érdekeit! Az elmúlt két-három évben már megnyugtató volt, hogy a szakmabeliek, az erdészek, a vadászok, a természetvédők és a földtulajdonosok békésen megfértek egymás mellett; most rajtuk a sor, hogy a szakmai programok megvalósításában is egységes akarattal működjenek közre. Szeretnénk, ha az ezredforduló valóban egy olyan történelmi időpont lenne, amely a " vadgazdálkodási és vadászati "szakma felfelé ívelő szakaszának kezdetét jelentené. Reménykedve kívánok valamennyi természetet és vadászatot szerető társamnak és családtagjaiknak békés, boldog új esztendőt! Pechtol János és növelje vadászati lehetőségeiket, kidolgozzon szakmai programokat, és a lehetőségekhez mérten mindezeket anyagiakkal is támogassa. Fotó: Blaumann Ödön 4 Nimród 1/2001. *