Nimród, 2015 (103. évfolyam, 1-12. szám)
2015-12-15 / 12. szám
A rédei 24 fenyő „Harcolva fényért és kenyérért, /Élvezve, mit az élet ád? És védve egymást, Ember Embert, /Mint ág az ágat, fa a fát..." Réde Veszprém megyével határosan, a Súri-Bakonyalja kistáj területén, a Cuha völgyébe simuló dombháton fekszik. A területén található patakok a település mellett folyó Cuhai-Bakony-érbe futnak, a települést csodálatos szépségű cser- és tölgyerdők ölelik át. Esterházy Dániel gróf a török kiűzése után, 1636-ban, a királytól kapta a cseszneki várat, Rédével együtt. Fia, Esterházy János 1683-ban kapta meg a grófi címet. Az Esterházyak 300 évig éltek Rédén, a grófi uradalom a 18-19. században alakult ki, s hamarosan fejlődésnek indult. A porosz háborúkban kiemelkedő vezető szerepet betöltő gróf Esterházy Imre, Franz Anton Pilgram építész tervei alapján, 1780-ban gyönyörű, barokk-romantikus, 32 szobás kastélyt és angolkertet építtetett, amelynek bejárata felett ott díszelgett a család címere, a kardot tartó griff. A kastély építéséhez- régi elbeszélések szerint - a gróf a pannonhalmi apátság építését végző, Csehországból áthozatott-végül áttelepült - mesterembereket, kőműveseket, építészeket fogadta fel. Ekkor már a falu is szépen gyarapodott; a község életét kezdetektől fogva az Esterházy-uradalom határozta meg, területének jelentős része a nagybirtokhoz tartozott. Gazdálkodását a mező- és erdőgazdaság határozta meg, így volt ez egészen a második világháborúig, amelynek harcai 1945 márciusában értek véget a község területén. A barokk kastély a harcok után, 1947-ben leégett, a nagybirtok földjeit felosztották, az épületet 1952- ben lebontották, az erdőterület pedig a Kisbéri Erdőgondnoksághoz került. Azonban az Esterházyak jó emlékezetén túl máig megvan, zöldben pompázik a kastélypark, s még áll benne 24 ősöreg, hatalmas fenyőfa; s bár az uradalmi épületegyüttes nagyobbrészt az enyészeté lett, még mindig állt az intézői ház, amely önmagában is afféle kisebb kastéllyal ért fel. „24 fenyő" - ez az elnevezés a községben közismert. Esterházy Imre gróf ültette őket, az emlékezet szerint valamikor még a 19. század derekán! A hagyomány szerint az intézőház 1879-ben épült, ahol az intézőn túl a jószágigazgató irodája is helyet kapott. Az utolsó rédei intéző a mosonmagyaróvári Újhelyi Imre fia, László volt. Édesapja a magyaróvári gazdasági akadémia európai hírű tudós profeszszora volt; neveltetése és tudása alapján fia a rédei uradalomban megteremtette az akkori modern mezőgazdálkodást, és megalapozta az itteni vadállomány megóvását, szakszerű és természetvédő vadászatát. 1947-től, a leégett műemlék kastélyból átköltözvén, egy ideig az Esterházyak is e házban éltek, majd az épület tanácsi kezelésbe kerülvén, orvosi rendelőként, szolgálati lakásként működött. Lakott itt orvos, állatorvos, tanító; utolsó lakói a helyi bútorüzem erdélyi vendégmunkásai voltak. Szerencse, hogy ez az épület nem maradt lakatlanul, mert a régi időknek ez a nagyon értékes „hírmondója" is a kastély sorsára jutott volna... A ’90- es évek végén teljesen kiürült, pénz hiányában a felújítása elmaradt, állaga folyamatosan romlott, mígnem az önkormányzat 2013-ban eladta a jelenlegi tulajdonosának, vadásztársunknak, Varga Jánosnak azzal a kikötéssel, hogy az épületet és környezetét felújítja. Amint látható, ez máris megtörtént, és helyiségei helyet adnak a „Rédei 24 Fenyő Vadászati és Természetrajzi Gyűjtemény" néven a mai napon, 2015. október 2-án megnyitott kollekcióknak, melyek bemutatásával a létrehozók egyértelműen az egykor oly híres magyar vadászati kultúra megőrzését és erősítését kívánják szolgálni - ezzel nem csekély anyagi áldozatot is vállalva! -, példát mutatva más, hasonlóan gondolkodó embernek, magyar vadászoknak is, hogy igenis sokat lehet tenni a magyar vadászati kultúra és természetvédelem nagy ügyéért! Az OMVK kiemelt feladatai között szerepel a vadászat, vadgazdálkodás társadalmi elfogadottságának javítása. Az utóbbi években nagyon sok eredményt értünk el e téren, ám bőven van még tennivalónk - kezdte megnyitóbeszédét dr. Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, a rendezvény fővédnöke -, s akármilyen csúcsokra jutnánk, a kapcsolattartást és a munkát soha nem lehet abbahagyni. A médiával való jó kapcsolatok kialakítása fontos, ám nem minden: ha tartós eredményt akarunk elérni, ennél sokkal mélyebbre kell nyúlnunk, jóval komolyabb dolgokkal is kell foglalkoznunk. Megítélésem szerint az első és a legfontosabb, hogy mi, vadászok ne szolgáltassunk alapot arra, hogy kedvezőtlen színben tüntethessenek fel bennünket. Ez rendkívül egyszerűen megoldható lenne, ha közöttünk mindenki vadász, nem pedig csupán afféle puskás lenne, ha mindenki etikusan vadászna, ha mindenki betartaná a vadászat írott és íratlan szabályait, magyarán: nem adnánk fel a médiának a magas labdát! Úgy gondolom, jó úton haladunk e vonatkozásban, bízom benne, hogy egyre több olyan vadászunk lesz, aki így gondolkodik. Éppen ezért rendkívül fontos minden olyan kezdeményezés, amit a vadászok országos szinten vagy szerte helyileg szerveznek, amelyen megmutathatjuk, kik vagyunk, mik is vagyunk valójában, hogy a vadász alapvetően természetszerető ember, óvja, védi a vadat, s amikor terítékre hozza, sem tesz mást, mint amit a természet maga elvégzett sok-sok idővel ezelőtt, amikor az ember a maga tevékenységével még nem avatkozott be ebbe a rendkívül összetett, érzékeny rendszerbe. Rendkívül fontos a fiatalokkal való foglalkozás, hogy elfogadtassuk és megértessük velük, hogy a természetnek része a vad is, mely vadászható, s mindez együtt alkot olyan egészet, amelynek rendszere nyomban megbomlik, ha bármely elemét elvesszük belőle, miként rendkívül fontos az is, hogy olyan objektumokban, múzeumokban és hasonló létesítményekben, amilyenben ezúttal is vagyunk megismertessük és megkedveltessük velük és általában a közvéleménnyel a vadászatot, a vadgazdálkodást, a természetet. Azt szeretnénk, ha vidéken, szerte az országban minél több ilyen regionális intézmény, múzeum, bemutató legyen, mely mindezt közelebb hozza a társadalom egészéhez, mert nagyon fontos, hogy ilyenképpen a helyi értékek, a helyi vadászok és gazdálkodók is megmutatkozhassanak. Er- Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke és a rendezvény fővédnöke a megnyitóbeszédét mondja Pölöskei József polgármester leleplezi a kopjafát ifMlffff.