Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-05-13 / 20. szám

EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN „Hosszabb ideje szenvedek, panaszaim oka a túl sok gyomorsav. Egyre rosszabb lesz a helyzetem, van úgy, hogy fél éjszakát is ülve töltök. Ha lefekszem, erős savas ízt érzek a számban. Kaptam már Gastrogel tablettát is, de az sem mindig segít. Azt is mondták, hogy panaszaim idegi alapon jelentkeznek, hiszen most éppen a változás korában va­gyok". ..Gyógyulni vágyó" A túlzott gyomorsavtermelés oka sokféle lehet. Fokozza a savtermelést a nikotin, a koffeint tartalmazó kávé, az alkohol, de meg­növekedett gyomorsavtermelést váltanak ki az ízanyagok, a fűszerek is. Való igaz az is, hogy idegi hatások, szellemi megterhelés ugyancsak hasonló elváltozásokkal járnak. Bizonyos esetekben — a gyomorfalat védő nyálka elégtelen termelődése esetén — a gyomor megnövekedett savtartalma kimar­hatja a nyálkahártyát, és gyomorfekély kiala­kulásához vezethet. A jellegzetes panaszok esetén a túlzott gyomorsavtermelést — ha a beteg orvoshoz fordul — a gyomornedv savtartalmának, a gyomor és a nyombél röntgen- és műszeres vizsgálatából állapítják meg. A panaszok a gyógyszeres kezelés és a diéta hatására rendszerint megszűnnek. A szódabikarbóna és más savkötő és közömbösítő anyagokat tartalmazó porok, tabletták rendszeres sze­dése a pillanatnyi fájdalmat szünteti meg. A savtermelést serkentő idegvégződések mű­ködését csökkentő vagy bénító szereket ma­napság ugyancsak széles körben használják. A pihenés és a gyógyszerszedés mellett nagy jelentősége van az étrendnek. A régebbi szigor azonban ma már a múlté: ma bő fehérjetartalmú, lehetőleg kalóriadús étele­ket adnak, amely azonban nem tartalmazhat alkoholt, koffeint és savtermelést fokozó íz­anyagokat, fűszereket. Ugyancsak tilos a do­hányzás is. Lényege, hogy a beteg legalább két-három óránként egyék, hogy üres gyom­rában hirtelen nagymértékű savtermelésre ne kerüljön sor. Dr. Kovács László KIHEZ FORDULJUNK? Varga Gyuláné tesedikovói olvasónk azt írja, hogy múlt év augusztus 31-én kilépett a régi munkahelyéről, s szeptember 1 -jén már be is lépett az új munkahelyére, így az egész évben megszakítás nélkül dolgozott. Az első munkahelyén azonban a törvényes fizetett szabadságának csak az augusztus 31-ig ter­jedő időre eső részét adták ki, s az új munkahelyén már semmiféle szabadságot nem kapott, így az egész évi szabadságából csak 14 napot kapott meg, s 7 napja elve­szett. Azt kérdezi, helyesen jártak-e el a munkaadói. A Munka Törvénykönyve 100. paragrafu­sának 1. bekezdése értelmében a folyó nap­tári évben annak a dolgozónak van igénye fizetett szabadságra, akinek a munkaviszo­nya a munkaadó szervezetnél már legalább öt hónapig tartott (ez az ún. várakozási idő), s legalább 75 munkanapot ledolgozott. E két feltétel teljesítése nélkül is igénye van a teljes szabadságra akkor, ha az idézett paragrafus 2. bekezdésében felsorolt ese­tekről van szó (pl. a nemzeti bizottságok által szervezett munkaerő-toborzás során, vagy a vállalatnál beállott szervezeti változások kö­vetkeztében, vagy az egészségi okokból tör­tént munkahely-változtatás esetében). Ide tartozik az az eset is, amikor a gyermekéről gondoskodó nő ez okból adott felmondást az előző munkahelyén, és változtatott alkal­mazást. Egyébként a Munka Törvénykönyve 108. paragrafusa értelmében a dolgozónak a munkaviszony befejezésekor csak a törvé­nyes szabadságának az erre az időre járó aránylagos részére van igénye, így nyolc hónapig tartó munkaviszony esetében a sza­badság 2/3 részére. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez az idézett paragrafus 4. bekezdése. Eszerint annak a dolgozónak, aki teljesítette a vára­kozási idő feltételét, bármelyik munkaadója kiadhatja az egész évi szabadságát vagy ennek hátralévő részét akkor, ha a dolgozó legkésőbb a munkaviszony felbontásánál ezt kéri, és a két érdekelt munkaadó szervezet egymás közt megegyezik, hogy melyikük vi­seli a szabadság vagy ennek hátralévő részé­re eső bérilletményeket, amelyekre a dolgo­zónak a szabadságot nyújtó szervezetnél a fentiek értelmében nem keletkezett igénye. Minthogy olvasónk­ az új munkahelyén nem teljesítette az öthavi várakozási idő feltételét, itt nem szerzett igényt a szabad­ság hátralévő részére. Az előző munkahelyén pedig helyesen adták ki neki csak az évi szabadság 2/3 részét. Munkahely-változtatásnál csak akkor nem szenved a dolgozó hátrányt a szabadságigé­nyében, ha a munkahelyét legkésőbb au­gusztus 1-jén változtatja meg. Ilyenkor az előző munkahelyén az évi szabadsága 7/12 részét, az új munkahelyén pedig 5/12 részét kapja meg. Dr. Bertha Géza SZERETNÉK RÁTALÁLNI Tizenkilenc éves, 170 cm magas, közép-szlo­vákiai lány korban hozzáillő fiú ismeretségét keresi. Jelige: ..1+1-2" Huszonnyolc éves elvált férfi megismerkedne komoly, elvált magas nővel 27 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Fényképes levelek, az Újvári (Nővé Zámky) és Lévai (Levice) járásban lakók előnyben. Jelige: „Csak komolyan" Tizennyolc éves, 160 cm magas, barna hajú, az idén ipari iskolában érettségiző lány baráto­kat keres. Minden levélre válaszol. Jelige...Szeretnék én is rátalálni" Huszonhét éves, 180 cm magas, zenét és jó könyveket kedvelő fiatalember társaság hiá­nyában ezúton keresi korban hozzáillő lány ismeretségét Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Gömör" Harminchat éves, 180 cm magas, falun élő szakmunkás, akinek autója és háza van, sze­retne megismerkedni lánnyal, leányanyával vagy elvált asszonnyal 32 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Jelige: „Komoly ismeretség" Harmincéves, 180 cm magas, barna hajú szakmunkás fiú ezúton keresi házasság céljá­ból azt a házias leányt, aki kölcsönös megértés esetén falusi otthonába költözne. Jelige:,,Garamvölgye" GYERMEKÜNK ni. £ Az első hetek nehézségei A hazatérés első napjai bizony sok családnak nagy nehézségeket okoznak. A szülők félénken nézegetik az újszü­löttet, találgatják, vajon éhes-e, szom­jas-e, vagy tisztába kell-e tenniük. Testi szükségleteit az újszülött kellemetlen érzések formájában éli át, és sírással tudatja környezetével. Ezektől a rossz érzésektől a szülő szabadítja meg, mégpedig úgy, hogy igyekszik megér­­­teni a gyermek jelzéseit. Az újszülött, a fiatal csecsemő nap­jának legnagyobb részét átalussza. Ál­mából többnyire éhsége költi fel, s ha jóllakott, tovább alszik. Az anya és újszülöttje számára legbiztonságosabb, legmegfelelőbb és legideálisabb táplá­lási forma a szoptatás. Az anyatej a csecsemő számára termelődik, olyan összetételben, amely legjobban bizto­sítja a fejlődését. Hazánkban is kapha­tók már olyan csecsemőtápszerek, amelyekkel anyatej hiányában is ve­szélytelenül táplálhatók az újszülöttek és csecsemők. A szopott anyatejjel azonban sem ezek, sem a jövőben gyártandó tápszerek nem veszik fel a versenyt. Ha a csecsemő súlya nem gyarapo­dik, nyugtalan, annak ellenére, hogy a mellben lévő tejet az utolsó cseppig kiszopja, a szopást tejjel kell kiegészí­teni. Három hónapnál fiatalabb csecse­mő lehetőleg csak anyatejet kapjon. Ez még fontosabb az első hónap betöltése előtt. Dicséretet érdemelnek azok az anyukák, akik — mert bőséges a tejki­választásuk — nemcsak a saját újszü­löttüket, de ismerősük gyermekét is szoptatják. Anyatej hiányában a hiány­zó tejmennyiséget pótolhatjuk tejpor alapanyagú hazai tápszerekkel. Ha a csecsemő háromhónapos koráig nem szorul a szopás pótlására, azután már jobb, ha főzelékkel egészítjük ki a szo­pást. Azonban mindenkor csak orvosi előírás alapján pótoljunk! Pótlásképpen azt a legkisebb mennyiséget adjuk, amelytől a csecsemő gyarapodásnak indul. Ezt úgy érjük el gyenge, fiatal csecsemőknél, hogy először, ha pl. napi 400 g-ot szopott, 450 g-ra, tehát leg­feljebb 50 g-mal egészítjük ki egész napra. M­ajd 2—3 naponként fokozato­san emeljük a pótlás mennyiségét ad­dig, amíg hízni kezd a csecsemő, így erősödik, éhesebb lesz szopáskor, és mind többet és többet fog szopni. Két-három hét leforgása alatt rendsze­rint feleslegessé válik a pótlás. Ha nem így járunk el, és annyit adunk pótlás­ként, amennyit elfogad, igen jóllakik, és a következő szopáskor sem lesz még éhes. Lustábban és kevesebbet szopik, míg végül elszokik a melltől. Tápszere­ink közül legmegfelelőbb a Feminár tejpor, mert összetételében legköze­lebb áll az anyatejhez. A pótlást köz­vetlenül a szoptatáshoz adjuk, s ne hosszabb idővel utána, nehogy a cse­csemő 5—6 étkezés helyett 10—12- szer egyen. A Feminárt nem édesítjük, és nem forraljuk! A csecsemőt mindig kiskanállal etetjük a pótló tejjel, nem pedig cumisüvegből. Ugyanis amint megismerkedik a csecsemő a cumis­üveggel, szívesebben táplálkozik abból, mint a mellből. Egyre kedvetlenebből, erőtlenebbül szopik a mellből, esetleg egészen elfordul tőle, elválasztódik. Újszülöttkorban és kis csecsemőkor­ban gyakori panasz a hányás. Nem kell ettől megijednünk. Legtöbbször a sokat szopó csecsemők hányják ki így a fe­lesleget, olyanok, akik hangosan kor­tyolgatva szopnak, és így a tejjel együtt sok levegőt is nyelnek. Segít ezen, ha az első percek hangos kortyolása után és a szoptatás végén felböfögtetjük a csecsemőt. A hányós csecsemőt úgy fektetjük, hogy feje magasabban le­gyen, mint a törzse. Ágyának fejvégét a matrac alá helyezett törülközővel fel­magasítjuk, így a magasítás nem görbí­ti be a gyermek hátát. A csecsemőt soha nem a hátára, hanem váltakozva egyik, majd másik oldalára fektetjük. Ha hány, a gyomortartalom kicsorog a száján, és így elkerüljük a veszélyes tüdőre szívást és fulladást. Ha a gyermek jól fejlődik, akkor a hányásnak nincs jelentősége. Mire sűrű ételt is kap, a hányás általában abba­marad. Ha a csecsemő sugárban — vagyis nemcsak visszafolyik a száján a tej —, és rendszeresen, minden szopás után hány, akkor mutassuk meg orvos­nak, mert ez lehet súlyos betegség jele is. Nem ritka, hogy a szopós csecsemő­nek sokat fáj a hasa. Hasgörcsei, szél­görcsei vannak, fel-felsír. A szélgörcsö­ket is csökkenthetjük, ha rendszeresen befiztetjük a csecsemőt. Sokszor meg­nyugtatja néhány kanál langyos kamil­­la-köménymagos vagy bármely más tea. Könnyít a csecsemőn, ha egészen lazán pelenkázzuk, pólya helyett rugda­­lódzóba öltöztetjük. Rugdalódzás köz­ben ugyanis a szél könnyebben távozik. A szoptató anya minél egészsége­sebben él és táplálkozik, annál több teje lesz. Egyen mindent, amit eddig evett. Tehát ehet savanyú káposztát, uborkát, dinnyét, babot, paprikát, ha ízlik. Ami az anyának nem árt, nem árt a tejének sem. Igyon sok folyadékot, főleg gyümölcslevet, tejet, teát. Ne igyon szeszes italt, csak nagyon mér­tékletesen fogyasszon feketekávét, orosz teát! Ami mérgezi az anyát, mér­gezi a tejet is. A szoptató anya ne hízzon el, ezért kenyeret, lisztes étele­ket, édességet, zsiradékot csak mér­tékletesen fogyasszon. Semmiféle gyógyszert ne vegyen be anélkül, hogy orvossal megbeszélte volna! A gyógy­szerek egy része kiválasztódik a tejbe, és kárára lehet a csecsemőnek! Dr. Matus Katalin

Next