Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-05-13 / 20. szám
EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN „Hosszabb ideje szenvedek, panaszaim oka a túl sok gyomorsav. Egyre rosszabb lesz a helyzetem, van úgy, hogy fél éjszakát is ülve töltök. Ha lefekszem, erős savas ízt érzek a számban. Kaptam már Gastrogel tablettát is, de az sem mindig segít. Azt is mondták, hogy panaszaim idegi alapon jelentkeznek, hiszen most éppen a változás korában vagyok". ..Gyógyulni vágyó" A túlzott gyomorsavtermelés oka sokféle lehet. Fokozza a savtermelést a nikotin, a koffeint tartalmazó kávé, az alkohol, de megnövekedett gyomorsavtermelést váltanak ki az ízanyagok, a fűszerek is. Való igaz az is, hogy idegi hatások, szellemi megterhelés ugyancsak hasonló elváltozásokkal járnak. Bizonyos esetekben — a gyomorfalat védő nyálka elégtelen termelődése esetén — a gyomor megnövekedett savtartalma kimarhatja a nyálkahártyát, és gyomorfekély kialakulásához vezethet. A jellegzetes panaszok esetén a túlzott gyomorsavtermelést — ha a beteg orvoshoz fordul — a gyomornedv savtartalmának, a gyomor és a nyombél röntgen- és műszeres vizsgálatából állapítják meg. A panaszok a gyógyszeres kezelés és a diéta hatására rendszerint megszűnnek. A szódabikarbóna és más savkötő és közömbösítő anyagokat tartalmazó porok, tabletták rendszeres szedése a pillanatnyi fájdalmat szünteti meg. A savtermelést serkentő idegvégződések működését csökkentő vagy bénító szereket manapság ugyancsak széles körben használják. A pihenés és a gyógyszerszedés mellett nagy jelentősége van az étrendnek. A régebbi szigor azonban ma már a múlté: ma bő fehérjetartalmú, lehetőleg kalóriadús ételeket adnak, amely azonban nem tartalmazhat alkoholt, koffeint és savtermelést fokozó ízanyagokat, fűszereket. Ugyancsak tilos a dohányzás is. Lényege, hogy a beteg legalább két-három óránként egyék, hogy üres gyomrában hirtelen nagymértékű savtermelésre ne kerüljön sor. Dr. Kovács László KIHEZ FORDULJUNK? Varga Gyuláné tesedikovói olvasónk azt írja, hogy múlt év augusztus 31-én kilépett a régi munkahelyéről, s szeptember 1 -jén már be is lépett az új munkahelyére, így az egész évben megszakítás nélkül dolgozott. Az első munkahelyén azonban a törvényes fizetett szabadságának csak az augusztus 31-ig terjedő időre eső részét adták ki, s az új munkahelyén már semmiféle szabadságot nem kapott, így az egész évi szabadságából csak 14 napot kapott meg, s 7 napja elveszett. Azt kérdezi, helyesen jártak-e el a munkaadói. A Munka Törvénykönyve 100. paragrafusának 1. bekezdése értelmében a folyó naptári évben annak a dolgozónak van igénye fizetett szabadságra, akinek a munkaviszonya a munkaadó szervezetnél már legalább öt hónapig tartott (ez az ún. várakozási idő), s legalább 75 munkanapot ledolgozott. E két feltétel teljesítése nélkül is igénye van a teljes szabadságra akkor, ha az idézett paragrafus 2. bekezdésében felsorolt esetekről van szó (pl. a nemzeti bizottságok által szervezett munkaerő-toborzás során, vagy a vállalatnál beállott szervezeti változások következtében, vagy az egészségi okokból történt munkahely-változtatás esetében). Ide tartozik az az eset is, amikor a gyermekéről gondoskodó nő ez okból adott felmondást az előző munkahelyén, és változtatott alkalmazást. Egyébként a Munka Törvénykönyve 108. paragrafusa értelmében a dolgozónak a munkaviszony befejezésekor csak a törvényes szabadságának az erre az időre járó aránylagos részére van igénye, így nyolc hónapig tartó munkaviszony esetében a szabadság 2/3 részére. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez az idézett paragrafus 4. bekezdése. Eszerint annak a dolgozónak, aki teljesítette a várakozási idő feltételét, bármelyik munkaadója kiadhatja az egész évi szabadságát vagy ennek hátralévő részét akkor, ha a dolgozó legkésőbb a munkaviszony felbontásánál ezt kéri, és a két érdekelt munkaadó szervezet egymás közt megegyezik, hogy melyikük viseli a szabadság vagy ennek hátralévő részére eső bérilletményeket, amelyekre a dolgozónak a szabadságot nyújtó szervezetnél a fentiek értelmében nem keletkezett igénye. Minthogy olvasónk az új munkahelyén nem teljesítette az öthavi várakozási idő feltételét, itt nem szerzett igényt a szabadság hátralévő részére. Az előző munkahelyén pedig helyesen adták ki neki csak az évi szabadság 2/3 részét. Munkahely-változtatásnál csak akkor nem szenved a dolgozó hátrányt a szabadságigényében, ha a munkahelyét legkésőbb augusztus 1-jén változtatja meg. Ilyenkor az előző munkahelyén az évi szabadsága 7/12 részét, az új munkahelyén pedig 5/12 részét kapja meg. Dr. Bertha Géza SZERETNÉK RÁTALÁLNI Tizenkilenc éves, 170 cm magas, közép-szlovákiai lány korban hozzáillő fiú ismeretségét keresi. Jelige: ..1+1-2" Huszonnyolc éves elvált férfi megismerkedne komoly, elvált magas nővel 27 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Fényképes levelek, az Újvári (Nővé Zámky) és Lévai (Levice) járásban lakók előnyben. Jelige: „Csak komolyan" Tizennyolc éves, 160 cm magas, barna hajú, az idén ipari iskolában érettségiző lány barátokat keres. Minden levélre válaszol. Jelige...Szeretnék én is rátalálni" Huszonhét éves, 180 cm magas, zenét és jó könyveket kedvelő fiatalember társaság hiányában ezúton keresi korban hozzáillő lány ismeretségét Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Gömör" Harminchat éves, 180 cm magas, falun élő szakmunkás, akinek autója és háza van, szeretne megismerkedni lánnyal, leányanyával vagy elvált asszonnyal 32 éves korig. Egy gyermek nem akadály. Jelige: „Komoly ismeretség" Harmincéves, 180 cm magas, barna hajú szakmunkás fiú ezúton keresi házasság céljából azt a házias leányt, aki kölcsönös megértés esetén falusi otthonába költözne. Jelige:,,Garamvölgye" GYERMEKÜNK ni. £ Az első hetek nehézségei A hazatérés első napjai bizony sok családnak nagy nehézségeket okoznak. A szülők félénken nézegetik az újszülöttet, találgatják, vajon éhes-e, szomjas-e, vagy tisztába kell-e tenniük. Testi szükségleteit az újszülött kellemetlen érzések formájában éli át, és sírással tudatja környezetével. Ezektől a rossz érzésektől a szülő szabadítja meg, mégpedig úgy, hogy igyekszik megérteni a gyermek jelzéseit. Az újszülött, a fiatal csecsemő napjának legnagyobb részét átalussza. Álmából többnyire éhsége költi fel, s ha jóllakott, tovább alszik. Az anya és újszülöttje számára legbiztonságosabb, legmegfelelőbb és legideálisabb táplálási forma a szoptatás. Az anyatej a csecsemő számára termelődik, olyan összetételben, amely legjobban biztosítja a fejlődését. Hazánkban is kaphatók már olyan csecsemőtápszerek, amelyekkel anyatej hiányában is veszélytelenül táplálhatók az újszülöttek és csecsemők. A szopott anyatejjel azonban sem ezek, sem a jövőben gyártandó tápszerek nem veszik fel a versenyt. Ha a csecsemő súlya nem gyarapodik, nyugtalan, annak ellenére, hogy a mellben lévő tejet az utolsó cseppig kiszopja, a szopást tejjel kell kiegészíteni. Három hónapnál fiatalabb csecsemő lehetőleg csak anyatejet kapjon. Ez még fontosabb az első hónap betöltése előtt. Dicséretet érdemelnek azok az anyukák, akik — mert bőséges a tejkiválasztásuk — nemcsak a saját újszülöttüket, de ismerősük gyermekét is szoptatják. Anyatej hiányában a hiányzó tejmennyiséget pótolhatjuk tejpor alapanyagú hazai tápszerekkel. Ha a csecsemő háromhónapos koráig nem szorul a szopás pótlására, azután már jobb, ha főzelékkel egészítjük ki a szopást. Azonban mindenkor csak orvosi előírás alapján pótoljunk! Pótlásképpen azt a legkisebb mennyiséget adjuk, amelytől a csecsemő gyarapodásnak indul. Ezt úgy érjük el gyenge, fiatal csecsemőknél, hogy először, ha pl. napi 400 g-ot szopott, 450 g-ra, tehát legfeljebb 50 g-mal egészítjük ki egész napra. Majd 2—3 naponként fokozatosan emeljük a pótlás mennyiségét addig, amíg hízni kezd a csecsemő, így erősödik, éhesebb lesz szopáskor, és mind többet és többet fog szopni. Két-három hét leforgása alatt rendszerint feleslegessé válik a pótlás. Ha nem így járunk el, és annyit adunk pótlásként, amennyit elfogad, igen jóllakik, és a következő szopáskor sem lesz még éhes. Lustábban és kevesebbet szopik, míg végül elszokik a melltől. Tápszereink közül legmegfelelőbb a Feminár tejpor, mert összetételében legközelebb áll az anyatejhez. A pótlást közvetlenül a szoptatáshoz adjuk, s ne hosszabb idővel utána, nehogy a csecsemő 5—6 étkezés helyett 10—12- szer egyen. A Feminárt nem édesítjük, és nem forraljuk! A csecsemőt mindig kiskanállal etetjük a pótló tejjel, nem pedig cumisüvegből. Ugyanis amint megismerkedik a csecsemő a cumisüveggel, szívesebben táplálkozik abból, mint a mellből. Egyre kedvetlenebből, erőtlenebbül szopik a mellből, esetleg egészen elfordul tőle, elválasztódik. Újszülöttkorban és kis csecsemőkorban gyakori panasz a hányás. Nem kell ettől megijednünk. Legtöbbször a sokat szopó csecsemők hányják ki így a felesleget, olyanok, akik hangosan kortyolgatva szopnak, és így a tejjel együtt sok levegőt is nyelnek. Segít ezen, ha az első percek hangos kortyolása után és a szoptatás végén felböfögtetjük a csecsemőt. A hányós csecsemőt úgy fektetjük, hogy feje magasabban legyen, mint a törzse. Ágyának fejvégét a matrac alá helyezett törülközővel felmagasítjuk, így a magasítás nem görbíti be a gyermek hátát. A csecsemőt soha nem a hátára, hanem váltakozva egyik, majd másik oldalára fektetjük. Ha hány, a gyomortartalom kicsorog a száján, és így elkerüljük a veszélyes tüdőre szívást és fulladást. Ha a gyermek jól fejlődik, akkor a hányásnak nincs jelentősége. Mire sűrű ételt is kap, a hányás általában abbamarad. Ha a csecsemő sugárban — vagyis nemcsak visszafolyik a száján a tej —, és rendszeresen, minden szopás után hány, akkor mutassuk meg orvosnak, mert ez lehet súlyos betegség jele is. Nem ritka, hogy a szopós csecsemőnek sokat fáj a hasa. Hasgörcsei, szélgörcsei vannak, fel-felsír. A szélgörcsöket is csökkenthetjük, ha rendszeresen befiztetjük a csecsemőt. Sokszor megnyugtatja néhány kanál langyos kamilla-köménymagos vagy bármely más tea. Könnyít a csecsemőn, ha egészen lazán pelenkázzuk, pólya helyett rugdalódzóba öltöztetjük. Rugdalódzás közben ugyanis a szél könnyebben távozik. A szoptató anya minél egészségesebben él és táplálkozik, annál több teje lesz. Egyen mindent, amit eddig evett. Tehát ehet savanyú káposztát, uborkát, dinnyét, babot, paprikát, ha ízlik. Ami az anyának nem árt, nem árt a tejének sem. Igyon sok folyadékot, főleg gyümölcslevet, tejet, teát. Ne igyon szeszes italt, csak nagyon mértékletesen fogyasszon feketekávét, orosz teát! Ami mérgezi az anyát, mérgezi a tejet is. A szoptató anya ne hízzon el, ezért kenyeret, lisztes ételeket, édességet, zsiradékot csak mértékletesen fogyasszon. Semmiféle gyógyszert ne vegyen be anélkül, hogy orvossal megbeszélte volna! A gyógyszerek egy része kiválasztódik a tejbe, és kárára lehet a csecsemőnek! Dr. Matus Katalin