Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-05-26 / 22. szám

T­avasszal, amikor a mocsárerdőkben ki­­sebb-nagyobb foltokban csillog a talaj­víz, környékük szinte visszhangzik a békák „koncertjétől". A tavasz varázserővel hat a békákra, felébreszti a társaság iránti igényü­ket. A különben magányos fajták, mint pél­dául a levelibéka vagy a varangyosbéka, tömegesen vonulnak az árnyékos fák alatt. Számukra a tavasz a szerelem időszaka, harc a fajfenntartásért, mert a szaporodás a ter­mészet első számú törvénye. A békák kétéltűek, a legrégibb gerincesek közé tartoznak. Elődeik nyitották meg az utat a vízből a szárazföld felé. De a vízi világot — amelyből származnak — nem ta­gadják meg. Létfenntartásukhoz mind a vízi, mind a szárazföldi környezet szükséges. Az első pillanatban undorítónak tűnő va­rangyosbéka a nász ideje alatt nagyon meg­változik: durva bőre kisimul, színeződése élénkebb lesz. Egész éven át bújkál a nappali fény elöl és úgyszólván semmilyen hangot nem ad ki, de ilyenkor tavasszal leveti fé­lénkségét, a hím rekedtes hangokat bocsát ki, így csalogatja-csábítgatja a nőstényt. Figyelemre méltó — és különleges béka­fajta — a barna ásóbéka. Bőre színeváltozá­sával nagyszerűen alkalmazkodik a környe­zethez, amelyben él. Villámgyorsan el tud bújni a földben, beássa magát, szinte elnyeli a föld. Egészen bizonyos, hogy a legszebb béka­fajták egyike a zöld levelibéka. Nagyszerűen tud mászni, hangját gyakran hallani a magas fák koronájából, főleg akkor, ha szép, napos az idő. „Ujjai" különleges tapadókban vég­ződnek, amelyek segítségével a növények levelein alulról is megkapaszkodik. közvélemény azt tartja, hogy a zöld levelibé­r­ka előrejelzi az időjárást. A szakemberek azt állapították meg, hogy szép időben brekeg, de amint kissé lehűl a levegő vagy esni kezd, elhallgat. A levelibéka olyan mesterien tudja szabályozni bőrének színváltozását, hogy azt a kaméleon is megirigyelné. Árnyékos helyen gyakran láthatunk gőtét, amely a vízben csak szaporodik, különben szárazföldön él. Az emberek szeme elöl el­bújva, árnyékos, nedves helyeken él, de a nász idejére a hím megszépül, hátán magas taraj nő ki, teste kiszíneződik. Amikor kimá­szik a vízből, ez a feltűnő nász­dísz egyszeri­ben eltűnik róla, és a gőte egyszerű, hétköz­napi élőlénnyé változik. A földi vagy foltos szalamandra csillogó fekete testén feltűnő sárga dudorok vannak. Ezek mérgező anyagot tartalmaznak, amely tulajdonképpen védi a szalamandrákat a tá­madók ellen. Az emberek gyakran undorodnak a kétél­­tűektől, közben nem tudják, milyen haszno­sak, mennyi kártékony rovart irtanak ki. A kétéltűek a természet szerves részét alkot­ják, nagyon érzékenyen reagálnak környeze­tük szennyeződéseire, mert csak tiszta he­lyen tudnak élni. Sajnos, az egyre fokozódó vegyszerezés a vizeket is elszennyezi, így számuk állandóan csökken. A figyelmetlen gépkocsivezetők is pusztítják őket, főleg ná­szuk idején, amikor a békák gyakran vonul­nak ki a közutakra. Kár értük, mert kipusztulófélben levő vé­dett állatfajok! Kép és szöveg: Dr. PÉTER ÁC FOLTOS SZALAMANDRA

Next