Nógrád, 1967. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-04 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRT M, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVF. 3. SZÁM ___ ÁRA: 50 FILLÉR 1967. JANUÁR 4. SZERDA SZÁMADÁS Esztendők fordulásakor, amikor az idők múlását közvetlenül tapasztalhatjuk, régi szokás elmélyedni és számadást készíteni. Alighanem a régi kisparaszti élet emléke ez, ami az idők folytán hagyománnyá csontosodott, mert a gazda általában télvíz idején jutott hozzá, hogy elgondolkozzon egy esztendő eredményén, gondjain és a jó gazda ilyenkor gondolta ki, hogyan is alapozza meg az újesztendőt, a kevesebb akadály és a több termés, nagyobb bevétel érdekében. Ilyenkor hányta-vetette meg a parasztcsalád is, ki hogyan vette ki részét a kis közösség munkájából. A számadás kicsit számonkérés is volt mindig, de nagyobb sikertelenség esetén a felelősség súlyát ráerőltették az időjárásra, a kiszámíthatatlan sorsra, a vak szerencsére. Aminthogy volt is ebben némi igazság, hiszen alig három évtizede még csekély volt az ember uralma a természet fölött, összehasonlíthatatlanul kevesebb, mint napjainkban. S éppen az idők múlásának újabb fordulója ad alkalmat arra, hogy végiggondoljuk, mennyit változtunk mi, emberek is, mennyit változott az annyi bizonytalansággal terhes, évszázados hagyományokra épült paraszti életforma. A számvetésnek sem lehet többé olyan kiskapuja, amelyen át a felelősséget az emberen kívülálló erőkhöz, hatalmakhoz utalhatnánk. Hiszen még az elemi csapások ellen is akad védekezés, ha más nem, hát a biztosítás. Kárát, hasznát a parasztember ma már, elenyésző kivétellel, maga alapozza meg, újabb és korszerűbb közösségeiben, a szövetkezetekben. Sokban hozzájárult ez a biztonság is ahhoz, hogy az otthoni, családi élet is a civilizáció, a fejlődő kultúra irányába halad. A sok régi szokásból azért megőriztük azt a hagyományt, hogy elmeditáljunk azon, mit adott, mit hozott kétkezi munkánk nyomán a letűnt óesztendő, s mivel kecsegtet okosabb gazdálkodással az új. Kicsit számba veheti mindenki azt is, hogy ki és miképpen vette ki részét a közösség munkájából. Elismerés és bírálat egyaránt elhangozhat ilyenkor társaink és önmagunk iránt. S talán az a nagyobbik baj, ha ez a hagyomány némely családban megszűnik, vagy szünetel. Mert ma már ugyan szövetkezeti a földtulajdon, de a jövedelem mindenképpen a kisebb-nagyobb családokban csapódik le s ezeknek a családoknak szép kötelességük és lehetőségük, hogy számvetést készítsenek az egész nagy közösség, a termelőszövetkezet tapasztalatairól, tevékenységéről, fogyatékosságairól és erényeiről. S ami a legfontosabb, érdekük és kötelességük, hogy jó tanácsaikkal további sikerekhez, a közösség erősödéséhez, a személyi jövedelem növekedéséhez hozzájáruljanak. Mert hogyan is bírálhatnánk másokat, ha magunk nem nyújtjuk a képességeinkből kiterő szellemi és fizikai segítséget? Szükség van tehát ezekre a családi számvetésekre. Hiszen nem is olyan sokára szétfut a hír minden faluban, hogy zárszámadó közgyűlésre hívják mindazokat, akik tagjai a nagy közösségnek. Márpedig ezen a fórumon, ha máskor nem is, meg kell nyilatkozzanak a résztvevők, és véleményüket kell nyilvánítsák ugyanarról, ami a parasztcsaládokat, a tsz-tagok családjait egész esztendőn át foglalkoztatta. Mert ha más — újszerű és korszerűbb — a számadás a melegen befűtött otthonok falai között, bizony az lesz a szövetkezeti közösségekben, a közgyűlések meleg hangulatában is. Évről évre nélkülözhetetlenebb, s egyre inkább az lesz: a tsz-tagok segítő közreműködése. Eddig is biztosította az alapszabály a tsz-demokrácia fogalmában rejlő jogokat, eddig is kötelezővé tették a vezetőknek, hogy megbízóiknak megszabott időközönként beszámoljanak, de valljuk be, nem mindenki és mindenkor élt ezekkel a jogokkal. A kényelmesebb megoldást választották sokan: nem fárasztották magukat a közös gazdaság gondjaival, nem emelték fel kezüket, amikor belülről valamely észrevétel kért hangot, legfeljebb otthon, családi körben mondták el véleményüket. De a zárszámadási beszámolók is úgy készültek, hogy táplálták ezt a kényelmességet, amikor kötetnyi papíron megírták — ki tudja hányadszor! — a szövetkezet megalakulásának történetét, az indulás vagyoni helyzetét összevetették az az évivel és tucatnyi számadattal fárasztották még azokat is, akikben eredetileg megvolt a szándék az építő felszólaláshoz. Hány olyan közgyűlési beszámoló hangzott el, amely után a tagok és vendégek már alig várták, hogy leülhessenek a birkapörkölt és a borospoharak mellé. Szó ami szó: a valódi problémák elsikkadtak, s gyakran az utcasarkokra, családi otthonokba húzódtak vissza. Természetesen nem általános és kicsit túlzott is a kép, de annyi bizonyos, hogy a számadások korábbi színvonala már nem felel meg a fejlődés, a gazdálkodás igényességének. Most, amikor évről évre sokkal inkább a tagság vállára hárul a felelősség a közös gazdaság életének további alakításáért, megengedhetetlen a közömbösség és a visszahúzódás. Hiszen a gazdasági mechanizmus reformjának, az önálló gazdálkodás kiszélesítésének idején a részvétlenség már olyan fegyver, mint a bumeráng, könnyen az elvetőre üt vissza. A ma zárszámadó közgyűlésének olyan fórumnak kell lennie, ahol a jó gazda gondossága szavakban, javaslatokban is megnyilvánul. S az is igaz, hogy a zárszámadási beszámoló sem ütheti meg a régi nyugtázó, történelmet idéző hangot, hanem nyíltan, őszintén a problémákra kell terelje a figyelmet. Meg kell tárgyalni azt a néhány fő kérdést, amely akadályozza vagy nehezíti az előrehaladást, s megvitatandó az is, hogy miben mutatkozik meg a kiút. A zárszámadó közgyűléssel egyidejűleg a szövetkezeti tervek is készülnek, nem mindegy, hogy milyen mértékben kapnak benne helyet a kollektív észrevételek. Most tehát, amikor elhangzanak a hagyományos számadás komoly szavai, senki ne feledje, hogy elsősorban jó javaslatokra, okos tanácsokra és továbbra is szívbéli szorgalomra, nagy felelősségérzetre van szükség szövetkezetük és önmaguk jövőjéért. S nem lehet elégszer hangsúlyozni: nagyobb gondosságra, a közügyekben való nagyobb részvétel az előrehaladás egyik legfontosabb feltétele. Lakos György Megkezdődtek a választási előkészületek Dolgoznak az összeírók • Január 11-ig kell kitölteni az összeíró lapokat Megyeszerte megkezdődtek az 1967. március 19-re meghirdetett általános választások előkészületei. Salgótarjánban és a megye valamennyi községében tegnap kifüggesztették az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választásának kiírásáról szóló elnöki tanácsi határozatot és a választóik névjegyzékének összeállításáról szóló hirdetményt. Hétfőn befejeződött az összeíró biztosok oktatása is, amelyet a községi és városi tanácsok végeztek el. Ismeretes a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani, s ezt közvetlenül megelőzi a választók összeírása. Ez a munka az összeíró biztosokra hárul, akiket a tanács végrehajtó bizottságok, a Hazafias Népfront helyi bizottságaival egyetértésben jelöltek ki. Salgótarjánban és a megye más településein is az összeíró biztosok számát úgy állapították meg, hogy mindegyikükre kétszázötven felnőtt lakos jusson. Az összeíró biztosok megkezdték munkájukat. Különös gonddal ügyelnek arra, hogy az összeíró lapot minden olyan magyar állampolgár megkapja, aki 18. életévét betöltötte, vagy a választás napjáig betölti. Ehhez a munkához a tanácsok igénybe veszik a lakóbizottságok, s a társadalmi szervek segítségét. A választójogosult személyek az összeíró lapokat január 11-ig kötelesek kitölteni. Ha valaki testi fogyatékossága miatt, vagy más okból — kórházi ápolás, üdülés, stb. — az összeíró lapot nem tudja kitölteni, helyette hozzátartozója, szomszédja, vagy maga az összeíró biztos is kitöltheti. Azok a felnőttek, akiket január 11-ig az összeíró biztosok nem keresnek fel, jelentkezzenek a helyi tanácsoknál, összeírás céljából. Javul az építőanyag-ellátás Az Építésügyi Minisztérium anyag, és szerkezet-ellátás tóépítőanyag- és szerkezetgyárvábbi javítása érdekében tó iparának üzemei, vállalatai csökkentik, sőt egyes terméaz előzetes számítások szerint kékből megszüntetik az exmintegy 5 százalékkal teljes sportszállítást. A cementteltették túl 1966. évi tervüket, melés volumene 1967-ben az 1967. évre pedig további úgyszólván változatlan, de 5 százalékkal nagyobb terme, az exportszállítás csökkentése lest irányoztak elő. Ez a fej- és némi behozatal révén mégledés jóval gyorsabb a ko is mintegy 170 000 tonnával jobban számítottnál: az 1966. több jut az építőknek, mint és az 1967. évi termelés 1966-ban. Égetett mészből az együttvéve 1 milliárd forint, egész év átlagában elegendő értékű építőanyaggal és szer a termelés, de a mészfelhaszkerettel haladja meg a haználás legnagyobb idényében madik ötéves terv első két számítani kell átmeneti szálévének előirányzatát. A két látási és ellátási nehézseemkév alatt többek között 50— kel. Megszűnik viszont a hi- 60 millió téglával, 20 000 l ány a húzott és öntött sík- 30 000 tonna cementtel, 300 000 üvegből, amelynek termeét 320 000 méter vasbeton tő sét 21 százalékkal növelik, démgerendával és 50 000— 60 000 négyzetméter födémpa ^ lakosság építkezéseihez nellel adnak többet az ere- az 'Par 1967-ben a tavaly-idetileg tervezettnél. nal csaknem 150 millió forint értékű építőan'-a''gait 'b Az Építésügyi Minisztérium bet szri it a belkereskedelemintézkedésére a hazai építőnek. (MTI) Emberek, lakóházak, templomok a pusztítás listáján 12. oldal) Több lakást — jobb elosztást (3. oldal) A szécsényi technikumban (4. oldal; Napirenden: A megyei tanács és a végrehajtó bizottság 1967. évi munkaprogramja és első félévi munkaterve Ülést tartott tegnap a Négyben tovább kell fejleszteni a ellátás további javítása mel«rád megyei Tanács Végre meglevő üzemeket. Korszerű lett biztosítani kell az új meghajtó Bizottsága. Megvitatták sízéssel, bővítéssel, új részjegyel kórház beindulásának tára megyei párt-végrehajtó bé gek beindításával, növelik agyi és személyi feltételét, a zottság december 2-i, a bétermelést, bővítik a válasz- a nagybétényi és a pásztói rencsi rendszer helyzetéről, tehot. Biztosítani kell, hogy rendelőintézetek üzembe heaz új prémiumrendszer al a tanácsi ipar mellett a szervezését. Fontos feladat a fakalmazásáról hozott határavetkezeti és a magánszektor lusi körzeti fogorvosi ellátás zajának végrehajtását. Első is megfelelő arányban vegyen megszervezése,gadták a Nógrád megyei dön részt az iparpolitikai célkitű A munkaterv szerint a mártőbizottság elmúlt évi tévézések megvalósításában. A ciusban sorra kerülő választás kenységéről szóló tájékoztató kommunális helyzet javítása után a megyei tanács április. jelentése. céljából elsősorban a városokban tartja alakuló ülését. Jú. a bányatelepek ellátásánniásban a megye állatmegyei tanács és vb 1967. évi munkaprogramját és első félévi munkatervét. Kimondotta a vb, hogy a gazdasági szervező munkában továbbra is legfontosabb feladat a tsz-0« „k^iQfíz kell javítani. Törekedni kell nyésztésének fejlesztését, a a megye úthálózatának to megye ötéves népművelési vábbi korszerűsítésére, fej- tervét és az iparpolitikai törlesztésére. Községfejlesztési vel vitatják meg. A végrehitelekből folytatni kell az hajtó bizottság tizennégy esetutak, járdák építését, parkokben tart ülést az év első eki megszilárdítása, fejlesztés*2f“aét’ a községek rendese, a megfelelő termelési szer ‚ .. ., 1Jt f^alap témát vitatnak meg, keret kialakítása, a tervszerű , A .pr<>g.ra?ban a hazai védelem és vízrendezés 1311 továbbra is az oktatási megye zöldség- és burgonya^ á ̋ ttenvésSk kmrtnSS. reformtörvény végrehajtása a termesztési terve, az állami, a szarvasmarha ’ és illhte legfontosabb feladat. A ne- a szövetkezeti és magántanrészréx fejlesztése E 3 kell vetókben kapjon nagyobb tekás építkezések fejlesztésének érniX^v WTÍ~; f, árf, ret a munkára nevelés, a lehetőségei, a jelölőgyűlése, termelés ^fokozásával mintegy fizikai munka megbecsülése ken elhangzott közérdekű ja. ^ századokkal több meg a helyes Pályaválasztás. A vaslatok megvalósítása. A iKTúI népművelési munkában, a megyei tanács végrehajtó bi- nak mim+ i QRfi Kun Ja” marxista eszmeiség fokozáso, zottsága április 11-én a KTSZ- nak fel mint 1966-ban. ^ kell törekedni & el kell május 23-án a megyei nő A tanácsi ipar termelése- készíteni a népművelés öt tanács végrehajtó bizottságánek növelése érdekében 1967. éves tervét. Az egészségügyi val tart együttes^^psb------------------------------------------------------------------------------ Terveznek a megye szövetkezetei Tervoktatás a járásokban — Előtérben a „pénzt hozó” növények — Növekszik a készpénzes tsz-ek száma Nógrád megye közös gazdaállóságot — szakmai tana- meznek, biztos pénzt hoznak sogaiban hozzáláttak az idei termelési és pénzügyi tervek előkészítéséhez. Az új év új rendszert hoz a szövetkezeti gazdálkodásban, termelésben, az áru értékesítésében. Az önállóság egyben fokozza a felelősséget is. A megyei, a járási tanácsok mezőgazdasági csókkal, gyakorlati ismeret minden évben. Karancslapujtók, tapasztalatok közreadásétől például a tavalyi 30 holddal segítik a termelőszövetkezetek nagy munkáját. helyett 60 holdon termelnek cukorrépát. Igaz, az árkiegészítés ezt a növényféleséget nem érinti, de a szövetkezetiek úgy döntöttek, nem mondanak le, az évről évre jelentős jövedelmet hozó ipari nő-Még az elmúlt év végén valamennyi járásban tanácskozásra hívták össze a termelőszövetkezeti vezetőket, az elnököket, mezőgazdászokat, súk jövő hőosztályai -nem sértve azon könyvelőket. Ismertették veteniSm^mSt2széfera hív_______________________ lük azokat a várható változásSrttítomteTwSndöscárat amelyeket a gazdaság- s^kemberekel. irányítás uj mechanizmusa m már a tervkészítés konk_ hoz a mezogazdasagbanV a rét_ korlati végrehajtásáról t&^alag ^f^et lesz szó. Megbeszélik azokat a W?Cmt“able tennivalókat is. tacios rendszerre A szecsenyi amelyeket a készpénzfizejárás közös gazdasagaiban en . ri .. . ma24Vainek alapján előzetes, úgyne lev“tese hoz masaval' vezett kalkulációs tervet ké- Az előzetes terveket készíszítenek ezekben a napokban, tik a pásztói járás közös gaz- A legtöbb termelőszövetkezet daságaiban is. Az ehhez szűkben vezetőségi ülésen, másutt véges tájékoztatást időben köz- és küldöttgyűlésen vitatni kapták a gazdaságok veták meg az új év gazdálkodó tetői. A múlt év végén kétsi alapelveit. A szécsényi, a napos oktatásra hívták be a karancssági közös gazdaság járási tanácsba a termelőszögokban áttérnek a készpénzfivetkezeti főkönyvelőket, s a zetésre. Karancsságon, a tér- pénzügyi tervekkel összefüggő melőszövetkezet vezetősége kérdéseket beszélték meg, már a küldöttgyűlés elé tért rétsági járás tsz-eiben jesztette ezzel kapcsolatos javaslatát. Terveznek a salgótarjáni járásban is. A járási tanács mezőgazdasági osztálya még december végén összehívta a ugyancsak hozzáláttak az új gazdasági év termelésének előkészítéséhez, szervezéséhez. A tervkészítést valamennyi szövetkezetben megkezdték. A járási tanács mezőgazdasági szövetkezeti szakembereket, s osztályának szakemberei renda tervkészítés, az önállósággal szeresen látogatják a gazdaság kapcsolatos elveket, problémá ~ * * kat vitatták meg Szóba került az árutermelés, a szerződéses növények termelése, értékesítése is. A tájékoztatás alapján láttak hozzá a tervek kialakításához. Az eddigi tapasztalatok szerint a közös gazdaságok elsősorban olyan növények termelését, értékesítését sokat, hogy segítséget adjanak ahol arra szükség van. A balassagyarmati járásban sintén megkezdődött a muna. A termelési és a pénzügyi terveket azonban csak számadások után önte:es formába a közösiaágok és a zárszámadó közgyűlések után kerül so az új tervezik, amelyek jó a jövedelem terveinek megvitatására is.